Oldal 9/15
Gyakorlatban eltöltött 14 év, majd 27 esztendő a Soproni Egyetem katedráján – ebből öt év tanszékvezetőként –, számtalan szakmai cikk és egyetemi jegyzet írása. Csak néhány adat, ami a 95 éves Csesznák Elemért minősíti. Nem véletlen hát, hogy a mai napig szellemileg és testileg friss szakembert szívesen felkeresik fiatal kollégái.
Az erdészek összetartók. Erre jó példa az egri Babocsay utca közössége, ahol évtizedek óta több erdészcsalád él barátságban, kinevelve a következő, erdőt tisztelő generációt. Esténként izgalmas eszmecserék folynak a szakma neves képviselői között.
Aki szereti ügyes kezét próbára tenni, apróságokat alkotni némi segítséggel, az bizonyára szívesen nézegeti Kiss Tamara rövid Manó kuckó filmjeit a neten. Az ünnepváró készülődés jegyében egy szép tobozkarácsonyfa összeállítását követhettük végig, ám ezúttal személyesen, a kuckós műhelyben.
A Rábaköz igazi kis ékszerdoboza a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. kezelésében lévő Göbös-major. Eldugott zug, ahová az aktív pihenésre vágyók, valamint csendre és nyugalomra kiéhezett városiak egyaránt szívesen jönnek.
A hideg beköszöntével nem szabad megfeledkeznünk a természet apró csodáiról, hazánk énekesmadarairól. Ilyenkor számos példányuk behúzódik a településekre, ott keres élelmet. Ennek apropóján indította útjára madárodú és madáretető kihelyezési akcióprogramját az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás október közepén, Kittenberger Kálmán nagymarosi házában.
Az Országfásítási Program részét képező Településfásítási Programot idén júniusban indítottja útjára az Agrárminisztérium, megvalósulását a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. és az Országos Erdészeti Egyesület munkája segíti. A programban szereplő 12 ezer sorfát a 10 ezer lélekszámot nem meghaladó magyarországi települések igényelhették.
Közel egy év múlva hazánk ad otthont az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállításnak. A szervezés és a munkálatok nagy erőkkel zajlanak szerte az országban, hiszen a kiállítás budapesti központja mellett több kiemelt vidéki helyszínen is számos program várja az érdeklődőket.
Elődeink a gyógyuláshoz, szépüléshez vagy éppen a főzéshez is gyakran hívták segítségül a természet gazdag kincsestárát, ami máig kíméletes és olcsó megoldás. Az őszi, színesedő erdőben tett kiránduláskor is sokféle immunerősítő termésre bukkanhatunk.
Az utóbbi másfél évtizedben igen népszerűvé váltak a motoros technikai sportok hazánkban. Olyannyira, hogy gyakorlásuk már a védett és a fokozottan védett területekre is kiterjedt. Veszélyezteti az élővilágot, és mind nagyobb gondot okoz a természet értékeit tiszteletben tartó, megóvni óhajtó csoportok, mint a gyalogtúrázók, a vadgazdálkodók és az erdészek számára.
A NEFAG Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zrt. Monori Erdészete Pest megye 25 községének határában, mintegy 10 ezer hektár állami területen látja el erdőgazdálkodói feladatait. Az erdészet 1977-ben alakult a Mendei és a Csévharaszti Erdészetek összevonásával. Jelenleg kilenc hagyományos erdészkerületből áll, ezen kívül Csévharaszton fűrészüzemet, Mendén pedig csemetekertet működtet.
Jung László úgy tartja, az erdő maga az állandó változás. Minden nap más arcát mutatja, más kihívásokat tartogat, és a benne gazdálkodók is ilyen sokoldalúak. Az EGERERDŐ Zrt. korábbi vezérigazgatója a szakmában eltöltött 40 év tapasztalatait felhasználva friss nyugdíjasként sem állt le, folytatja kutatásait, téziseket állít fel, s megdönti korábbi sajátjait.
Az állami kezelésben lévő erdők jelentős része természetvédelmi oltalom alatt áll. A fokozottan védett, védett vagy Natura 2000 rendeltetésű erdők esetében gazdasági szempontok helyett a természetvédelmi elvárásokat előtérbe helyezve kell meghatározni az erdőkezelés céljait.
A Dabas közeli Mántelki erdőtömbben húzódik a Rákóczi erdeje tanösvény. A piros körrel jelölt útvonal autóval először közúton, majd földúton közelíthető meg; a Mántelki erdészház és pihenőnél kezdődik és 7 kilométeren keresztül bemutatja az erdő élővilágát, az erdészek munkáját.
Bár a 964 méter magas Galyatető az ugyancsak a Mátrában található Kékes és Hidas-bérc után csak a harmadik csúcsa hazánknak, mégsem érheti vád, hogy ő lenne a legkisebb királyfi. A tetején trónoló Galya-kilátó teraszáról 360 fokos körpanoráma nyílik: kelet felé a kéklő Bükk, nyugatra a Börzsöny és a Cserhát, északra pedig a szlovák hegyvonulatok láthatók.
Erdőfürdőzés hallatán joggal kérdezhetik: hát az meg mi fán terem? – mert bizony fák között „terem”, és nincs köze kádhoz, medencéhez. Valójában tudatos megmerítkezést jelent az erdő, a természet élményében, egy avatott kísérő vezetésével.
Szlovákiából kis számban, de egyre gyakrabban érkeznek hozzánk barnamedvék. Az elmúlt években a Heves és Nógrád megye északi részén tapasztaltak arra engednek következtetni, hogy a faj megtalálta élőhelyét nálunk, immár folyamatosan jelen van. A farkas pedig egyre stabilabb állományban fordul elő Észak-Magyarországon, de felbukkanhat már az Alföldön éppúgy, mint a Dunántúlon.
Sem időjárási viszontagságok, sem földrajzi távolságok nem riasztják vissza. Ha „téma van”, azonnal kocsiba ül vagy kisrepülőre. Varga György, a Magyar Távirati Iroda nagykanizsai fotóriportere, ha kell az országutakat rója, térdig gázol a sárban vagy éppen a jeges vízben, felmászik bármilyen meredek emelkedőn csak azért, hogy meglegyen az a bizonyos pillanat.
A Csömödéri Állami Erdei Vasút ma Magyarország leghosszabb erdei vasútja. A 109 kilométeres hálózat egészén erdészeti célú fuvarozás, a Lenti és Kistolmács közötti 32 kilométeres szakaszon pedig turisztikai személyszállítás zajlik. Az erdei vasúthoz számos kerékpáros és bakancsos turistaútvonal csatlakozik, és persze a zalai táj ezernyi varázslatos látnivalót tár elénk.
Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.
