Oldal 11/15
A Soproni Parkerdő intenzíven látogatott városkörnyéki területét nyugati irányba elhagyva kiemelkednek a Soproni-hegység 500 méternél magasabb bércei. Közúton három irányból közelíthetjük meg a nyugati határterület: a Récényi úton, a Brennbergi-völgyben vagy Ágfalva felől.
A Zalakarosi Parkerdőben, a Csiga-túra tanösvény közvetlen szomszédságában áll a 2018-ban átadott, tölgyfából készült Erdészkilátó. A 192,3 méterrel a tengerszint felett található építmény egész évben látogatható.
A Mecsek egyik legféltettebb lágyszárú növénye napjainkra szinte csak ezen a vidéken virágzik, kialakulása régmúltba eredeztethető, ugyanis átvészelte a jégkorszakot. A faj fennmaradásának feltétele az előhelyének dinamikus védelme.
Verne Gyula se kívánhatna ideálisabb helyszínt egy titokzatos hős számára, mint a rejtett, ám könnyen elérhető, a főutakhoz közeli terület.
"Hatéves korom óta van saját fényképezőgépem. Az NDK-s kitekerhető optikájú Pouva Starttal kezdődött a fotós pályafutásom, mint oly sokaknak, akinek a szülei nem a Szmenát választották akkoriban. Gimnáziumi éveimben 5 perc alatt „sötétkamrává” lehetett alakítani a szobámat, mert a délelőtt készített képeket estére már kinagyítva szerettem látni."
Az erdő jóval több, mint a fák összessége. Élettér, ahol állatok és növények élnek egymással kölcsönhatásban, egyben hosszú időn átívelő kortörténet, ahogy a csemetékből koros állomány fejlődik. Az erdei ökoszisztéma fenntartásához az erdő- és vadgazdálkodás összehangolt munkájára van szükség, amelynek fontos eleme a területen élő vad állománysűrűségének felmérése és a vadlétszám szabályozása.
Magyarország legmagasabban fekvő városa, Zirc története több mint 800 évre tekint vissza. A Ciszterci Apátsághoz köthető, Bakony fővárosaként is emlegetett településen gazdálkodik a VERGA Zrt. Zirci Erdészete.
Közel száz méterrel a belváros felett a Várisi-erdő lombsátra rejti a hegyoldalt, ahol a Soproni-hegység klimatikus gyógyhatását felismerve, az 1960-70-es években megépültek az első szállodák és a nagyhírű szívszanatórium. A környéket máig sok helyi és városba látogató felkeresi, hogy maga mögött hagyva a nyüzsgést, valamelyik ösvényen besétáljon az erdő mélyébe.
Egy nagy családban kivételes erő lakozik, különösen, ha a családtagok többségét a hivatása is összeköti. A népes Gyenes családban sincs ez másként. Egymás iránti szeretetük és tiszteletük mellett erős kapocs közöttük az erdő és természet iránti vonzalmuk.
„Mátra alján, Bükknek szélén lakik az én öreg néném” – jellemezhetnénk Fazekas Anna verses meséje nyomán az Óbükk néven is ismert területet, mely ugyan nevében dombság, mégis inkább hegyvidék jellemzi. Erre utal a Vajdavár-hegy elnevezés is.
Milyen az örökerdő? Hogyan köthető egymáshoz a vadcseresznye, a kakukk és a Szépjuhászné állomás? Miért különleges a pannon gyík? Mindezekre a kérdésekre is választ kaphatnak a gyerekek a Kispöfögők mesekönyvsorozat harmadik kötetéből, melyben Bendegúz és barátai a MÁV Zrt. Széchenyi-hegyi Gyermekvasúton kalandoznak.
A Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. Győri Erdészete a megyeszékhely 25-30 kilométeres körzetén belül, 27 község határában, 8400 hektáron gazdálkodik. Jellegzetes síkvidéki erdészet, árterekkel és meszes homokbuckákkal.
Az erdőmérnököket mindig is különleges kötelék fűzte az ősi alma materhez, a selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémiához. A Sopronban tanuló erdész hallgatóknak a mai napig utat mutat Selmecbánya szellemi öröksége. Generációkon átívelő kapocs ez.
Közel négy évtizede nyújt gyönyörű panorámát a Balatonfüred környékén kirándulóknak az 1848–49-es honvédparancsnok nevét őrző kilátó. A Bakonyerdő Zrt. az elmúlt időszak közjóléti fejlesztéseivel a várost körbevevő erdőket is igyekezett még vonzóbbá tenni.
Élőhelyi adottságának köszönhetően, hazánk vadállománya egyedülálló Európában. Felbecsülhetetlen természeti kincsünk, értékének óvása és gondozása társadalmi kötelezettség, a hivatásos vadász számára szakmai küldetés. A vad az állam tulajdona, a vadgazdálkodásról a vadászatra jogosult gondoskodik.
Az Egerben élő Veres Imre gyerekkora óta tájékozódási futó. Versenyzik vagy gyerekeket nevel erre a sportágra, emellett versenyeket is rendszeresen szervez. Szinte minden tevékenysége az erdőhöz köti, ezért egészen másképpen látja az erdőt, mint az, aki csak néha sétál át a fák között.
A nagyon idős erdészeknek a hallgatásuk és tekintetük is teli van bölcselettel. Sok mindent láttak és tapasztaltak, és meg kell becsülni, ha ezeket a tanulságokat megosztják velünk. Szerencsénkre sikerült szóra bírni a 91 éves Olaszy Istvánt, a kiváló erdész szakembert.
A Börzsöny és Mátra között elterülő Cserhát az Északi-középhegység lankás, széles völgyekkel tagolt vidéke, melyhez csatlakozik a Karancs és a Medves kistája is. Ormai csupán néhány helyen haladják meg az 500 méteres tengerszint feletti magasságot, ám változatos földtani adottságai miatt természeti értékekben igen gazdag.
Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.
