Oldal 15/15
Amikor vendégségbe megyünk, indulásunkat gondos felkészülés előzi meg: kiválasztjuk az alkalomhoz illő ruházatot, átgondoljuk, hogy mit vigyünk magunkkal, ha pedig megérkezünk, kellő tisztelettel viselkedünk vendéglátóinkkal. Ne legyen ez másként akkor sem, ha az erdőbe látogatunk, ahol maga az erdő és az erdőgazdálkodó a vendéglátó.
Zala megye területének északi egyharmadán, a Göcseji-dombság, a Kelet-Zalai-löszvidék, az Alsó-Kemeneshát és a Kemenesalja tájrészletekben gazdálkodik a Zalaerdő Zrt. Zalaegerszegi Erdészete. Tevékenysége két látványosságokkal teli parkerdő fenntartására is kiterjed.
A jó hangulat, a vidámság és az önfeledt szórakozás mindenkinek garantált, aki ellátogat Tatár Csaba bármelyik fúvószenekarának koncertjére. A klasszikusok mellett a Gangnam style, ByeAlextől a Kedvesem, a Copacabana, a King Kong vagy a Karib-tenger kalózainak zenéje sem okoz fejtörést a zenekarok tagjainak – műfajok sokszínűsége és humoros, néha meghökkentő látványelemek jellemzik a fellépéseket.
A korpafüvek hallatán sokan trópusi egzotikumot, mások pázsitfüvekre emlékeztető növényeket sejtenek. Talán csak a botanikusok tudnak arról, hogy e valóban csodálatos növénycsalád képviselői hazánkban is élnek. Életképességük és szívósságuk révén elterjedtek az egész Földön. A trópusokon fákról lecsüngő szakállszerű telepeket alkotnak, míg a hazai korpafüvek csupán arasznyi bokrocskák.
A hegyvidéki fenyőerdőknek utánozhatatlan varázsa van. Égbe törő egyenes törzsek, szabályos ágrendszer, sötétzöld lombsátor. Nappal is sejtelmes félhomály, nesztelen léptek a vastag tűavarban és a gyanta semmihez sem hasonlító illata. Ennek az idillnek hazánkban rövidesen vége lesz.
Szehágel István gyerekkorra meghatározó szerepet játszott abban, hogy igazi „erdei ember” lett. Az év erdésze verseny idei győztese nemcsak a könyvekből szerezte, hanem saját tapasztalataiból is bővítette ismereteit az erdőről. A SEFAG Zrt. munkatársa az erdész és vadász hivatás között sem tud választani, mindkettőt egyformán szereti.
Egy fotós, egy kép, egy történet. Sorozatunkban a természetből ellesett ritka, avagy különös pillanatokra szeretnénk ráirányítani a figyelmet. A képhez természetesen mindig tartozik egy fotós, a párosukat pedig gyakran egy izgalmas történet köti össze.
Az egyetem előtti katonaidőmben egyszer egy barátom azt állította az Alföldről, hogy nincs ott más, mint kukorica- és búzaföld, meg bakterház. Ma is sokan így vélik, legfeljebb az út menti szalagkorlátok tolakodtak be a felsorolásba. Pedig hazánk legnagyobb tája sok, rendkívül változatos kis tájra tagolódik, amit tovább színesít a hozzájuk kötődő néprajzi, kulturális és történelmi érték.
A 21. századi ember számára sokféle szolgáltatást nyújt az erdő. Ezek közül az egyik legfontosabb az erdei faanyag felhasználása. Az erdőben termett faanyag megújuló természeti erőforrás, ha azt tartamos erdőgazdálkodás útján nyerjük ki, azaz erdeinkkel úgy gazdálkodunk, hogy az erdőterület nagysága, a faanyag mennyisége nem csökken.
Azt mondják, a sár marasztaló, az ásotthalmi homok pedig örökre ott tartja az embert. Nincs erre jobb példa, mint az erdész, erdőmérnök anya, Polner Frigyesné Julika, és szintén erdőmérnök lánya, Bekőné Polner Katalin esete, akiket történetesen elvarázsolt az alföldi homok.
Pannonhalma apró város a völgyben, és egy önálló „városállam”a dombtetőn, a Kisalföld és a Bakony találkozásánál. Olyan jelentőségű emlékhelye országunknak, melyet minden magyar embernek legalább egyszer látnia kell.
Csodálatos növény- és állatvilág, változatos földrajzi táj, és az épített emlékek is megtalálhatók a Gemenc Zrt. Bátaszéki Erdészeténél. A Duna árterében a gemenci rengeteg egy szelete, a Béda-Karapancsa tájegység bédai része, valamint a Szekszárd-Geresdi dombvidék is az erdészethez tartozik. Az itt dolgozók mindent megtesznek, hogy ember és természet fenntartható módon, harmóniában élhessen egymással.
Bakonybélben hosszú évtizedekig sokan mesterkedtek a fával. Főként szerszámnyeleket készítettek a mezőgazdaságnak, iparnak, de favilla, fagereblye, kis- és nagytalicska, létra, vesszősöprű is kikerült a kezük alól. Az ötvenes években aztán a kézi munkát fölváltották a gépek, Réz István azonban még mindig űzi az ipart, igaz ma már a turisták a fő vevői.
Több tényező együttesen határozza meg, hogy egy területen milyen vegetációt, erdőket találunk, de elsődleges szerepe a termőhelynek van. A termőhely a klíma, a vízviszonyok és a talaj jellemzőinek összhatásaként folyamatosan változik, ismerete és vizsgálata az erdészetben nagyon fontos.
Kövestető Pécstől 16 kilométerre, Hosszúhetény és a Komlóhoz tartozó Zobákpuszta között fekszik. Itt épített nemrégiben új kilátót a Mecsekerdő Zrt., 458 méter magasan a Kelet-Mecsek Tájvédelmi körzet határában.
Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.
