Az erdők esetében nincsenek gyors sikerek, az elvégzett szakmai munka eredménye csak hosszú évek, évtizedek után látható, a célok megvalósulását pedig sokszor már csak a következő nemzedék értékeli. A Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. Pincehelyi Erdészetének részét képező Kisszékelyi-dombság is Natura 2000 védettségű. A közel háromezer hektáros erdőtömbben kiemelt jelentőségűek a pannon cseres tölgyesek és molyhos tölgyesek, az illír gyertyános-tölgyesek és az euro-szibériai sztyepptölgyesek.
Mi azonban tudjuk, hogy az erdő ennél sokkal bonyolultabb rendszer. Még a természetszerű erdők esetében sem lehet a védelem kizárólagos módja a háborítatlanság, mert például az egyre gyakoribb és intenzívebb viharok könnyedén és könyörtelenül törik derékba az idős és vastag törzseket is, és ezt követően a természetes önfenntartás nem valósul meg. A károsítók is egyre több feladatot adnak az erdőgazdálkodóknak. Az esetek többségében az állékonynak számító erdőkben is jelentős károk tapasztalhatók, régiós vagy országos kiterjedéssel. Sajnos a Kisszékelyi-dombságot is utolérte az egyre nagyobb méreteket öltő kőrispusztulás, melynek következményeként az idősebb kőris állományok néhány év alatt szinte teljesen elpusztultak.
Véget nem érő feladat
|
A védett növények élőhelyein térben és időben korlátozzuk a fakitermelést, főként virágzás idején. Az agresszíven terjedő, inváziós fajok folyamatos irtása, visszaszorítása soha véget nem érő, óriási és költséges feladat. Ennél a munkánál nem csak az erdőfelújításokból kiirtott fiatalabb fákra kell gondolni, még ennél is fontosabb az idősebb, jelentős mennyiségű magot termő fák eltávolítása. Nemcsak erdővédelmi, hanem természetvédelmi szempontból is rendkívül előnyös, ha az idegenhonos és főleg az intenzíven terjedő fafajú erdeinket őshonos fafajúvá alakítjuk. A meglévő fenyveseink egészségi állapota rendkívül rossz, az átalakítás során létrejövő lombos állományok állékonyabbak és összehasonlíthatatlanul értékesebbek is.Ötven évre előre
A hirtelen változások, mint a tűz, szél vagy hó okozta károk, valamint a károsítók megjelenése mellett a klímaváltozás jelenti a legnagyobb veszélyt, mivel a fák alkalmazkodóképessége lassabb, mint a változások folyamatai. Mintha kerékpárral akarnánk versenyezni egy autóval.
Mindezekből következik, hogy a most elültetett fák nem állandó termőhelyi viszonyok között élik majd le életüket. Az erdők esetében ezért nem elég csak az időszerű feladatra koncentrálni, a várható jövőképet kell szem előtt tartani.
Már a fa kivágásakor tudnunk kell, milyen erdőt szeretnénk létrehozni. Ahol csak lehet, az őshonos fafajokból álló, elegyes erdők létrehozása a cél. A kialakítandó erdő fafajának megválasztásakor a termőhelyi és klimatikus tényezők változásaival is számolni kell, legalább 50 évre előre becsülve annak hatásait. Ha a termőhely már most is csak szűken elégíti ki egy fafaj életfeltételeit, akkor ott távlatilag nem szabad ilyen állomány felújításába belekezdeni.
Térbeni és időbeni korlátok
A védett területen lévő erdők kezelése, melynek természetes velejárója a szakszerű kitermelés is, sokrétű tevékenység.
Ennek megfelelően úgy kell tervezni, hogy a véghasználatok után maradjanak a területen őshonos, lehetőleg odvas hagyásfák, illetve egybefüggő hagyásfacsoportok, gyarapítva ezzel például a madarak (békászó sas, törpesas, rétisas, fekete gólya, barna kánya) és a denevérek élőhelyét. Az erdőben álló vagy fekvő holt faanyagon pedig rovarok, denevérek és gombák egyaránt élhetnek. A védett madarak fészkelő helyeinek nyugalmáról a költési időszakban 100 és 400 méteres térbeli védőzóna kijelölésével gondoskodunk, s ez idő alatt semmilyen tevékenységet nem végzünk, amely zavarhatja a madarakat a költésben.
Természetesen az erdőfelújítások esetében a sokszínűség/biodiverzitás is lényeges elem. Arra törekszünk, hogy változatos fafajokból álló erdőállományt hozzunk létre, mert így megnő a természeti károkkal szembeni ellenálló képessége, valamint az erdőtársulás jobban tud alkalmazkodni a külső hatásokhoz, változásokhoz.
A háborítatlan talajfelszín a meglévő fiatal újulat védelme mellett az inváziósan terjedő gyomnövények (selyemkoró) terjedésének is gátat szab.
A folyamatos erdőborítást biztosító erdőművelési eljárások alkalmazása ma már alapkövetelmény minden olyan esetben, ahol ez szakmailag is megalapozott. De ennél is fő szempont, hogy őshonos fafajú, elegyes állományok kialakítására törekedjünk az erdőnevelési munkák során. Tarvágás csak végső megoldásként jöhet szóba. A védett területeken végzett fakitermelések területi korlátozása elsősorban a meglévő erdei mikroklíma megőrzése, fenntartása miatt nagyon fontos.
A felhasznált szaporítóanyag származási helye ugyancsak egyre inkább előtérbe kerül. A helyi viszonyokhoz részben vagy teljesen alkalmazkodott idős állományokban gyűjtött makkból nevelt csemete, várhatóan jobban viseli a termőhelyi viszonyokat, mintha kedvezőbb körülményekhez szokott állomány genetikai tulajdonságait hordozná.
Területe növekszik
Mindezekből egyértelműen kitűnik, hogy az átgondolt erdőgazdálkodói stratégiával létrehozott erdő fontos pillére az aktív védekezésnek, mely által hosszú távon is fennmaradó, alkalmazkodásra és önszabályozásra képes erdei ökoszisztéma alakítható ki. Ez az alappillére az erdei élővilág, a talaj, a vízkészlet és a levegő védelmének.
Ha az erdészek filozófiáját egy mondatba kellene összefoglalni, akkor az így szólna: Lehetőleg jobb, de legalább olyan értékes erdőt hagyjunk utódaikra, mint amit elődeinktől kaptunk örökül! Ez a vezérelv a jogszabályok szintjén is érvényesül. Mindezekből következik, hogy a magyar erdő nem fogy el, sőt, területe évről évre növekszik, miközben természetessége javul.
Az erdőket, mint a gyermekeinket, soha nem hagyhatjuk magukra!
A meglévő erdőállományok mai állapota az erdésztársadalom több százéves munkája során jött létre, és szakszerű kezelés nélkül a fennmaradása sem garantált. Az erdő örök, de folyamatosan meg kell újulnia, hogy alkalmazkodni tudjon a változásokhoz. Ennek a folyamatnak az irányítója, segítője és őre a magyar erdész társadalom.
Szi Benedek Sándor
erdészetvezető
Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt.
Pincehelyi Erdészete
