ERDÉSZ IDŐUTAZÁS
Erdőről beszélni, gondolkozni csak nagy időtávlatokat figyelembe véve érdemes. Az ember időablaka ugyanis túl szűk ahhoz, hogy belesve megláthassuk a lényeget, és jó döntéseket hozhassunk.
Címke: erdőgazdálkodás
Oldal 5/15
ZALAI SZAKÉRTELEM ÉS GONDOSKODÁS
Kaán Károly-emlékérmes erdőmérnök, kiváló erdészeti növényvédelmi szakmérnök, szerető édesapa és nagypapa, melegszívű barát, tanító, akire mindig számíthatnak a kollégái és a családja.
HÁROMSZÁZ ÉV TAPASZTALATÁVAL
A Mecsekerdő Zrt. Árpádtetői Erdészete csaknem egyidős magával az erdész szakmával. Baranya vármegye az 1686-os török uralom alóli felszabadulását követően, I. Lipót király rendelete alapján 1717-ben, a Pétsi fő Templom Uralom Erdei elnevezéssel szervezte meg az önálló erdőgazdaságot.
VÁLTOZATOS ÉLŐVILÁG A KUPI-ERDŐBEN
Pápától délre, a várostól tíz kilométerre, a Kupi-erdőben vezet a Tallós Pál Tanösvény. A Bakonyerdő Zrt. által 2003 óta működtetett és tavaly felújított tanösvény egy fájóan fiatalon elhunyt, kivételes ember és szakember munkásságának állít emléket.
PUSZTAPALOTA A VÁR-VÖLGYBEN
Hazánk hegyvidékein barangolva megannyi érdekes és elgondolkodtató elnevezésű barlangot, szurdokvölgyet találunk. A Bakonyban sincs ez másképp, gondoljunk csak a betyárvilágból ismert Savanyú Jóskáról elkeresztelt barlangra, vagy a Római-fürdőre, amelynek elnevezéséről sokféle szóbeszéd kering, azonban fürdőként sosem működött. Számos legenda övezi a Pusztapalotát is, az egyik szerint egykoron Mátyás király kedvelt vadászkastélya volt.
A SEMMIBŐL A VILÁGHÍRIG
A méltán világhíres Lábodi Vadászterületet 1957-ben alapította a magyar állam. Kétségkívül a vadászat, az ott fellelhető igen gazdag és nemes vadállomány teszi a területet a mai napig messze földön ismertté. Mindemellett a csodás erdei környezet, a számos természeti és kulturális látnivaló nyújt felejthetetlen élményt vadásznak és erdőjárónak egyaránt.
ÉRTÉKES ÖRÖKSÉG
Korán megismerte a szakmát, elvégezte a díszítővésnök iskolát, elleste az ötvösséget szüleitől, majd egy másik mesterembertől kitanulta a drágakőfoglalást is. A mai napig mindent a saját kezével készít Gyulai Gergely ékszerész-ötvösművész, aki zalaegerszegi műhelyében látott vendégül.
ÉRTÉKŐRZŐ GAZDÁLKODÁS
Többen gondolják, hogy az erdőgazdálkodás nem összeegyeztethető a természetvédelemmel. Írásomban egy hegyvidéki erdészet példáján keresztül bemutatom, hogyan térünk át természetkímélőbb módszerekre, és arra is rávilágítok, hogy az egyes beavatkozásoknak kedvező hatásai is vannak az erdei életközösségre.
ERDŐK SZEM ELŐTT
Zala és Veszprém megye találkozásánál, a Balaton nyugati szegletét körülölelő erdőkben gazdálkodik a Bakonyerdő Zrt. Keszthelyi Erdészete. A Balaton közelsége, a változatos természetföldrajzi adottságok és a történelem egyaránt hatnak az erdők szerepére, a gazdálkodás szépségeire és kihívásaira.
ERDŐRE HANGOLT SORSOK
Kevesen dicsekedhetnek nemesi felmenőkkel, de annál többen mondhatják el magukról, hogy a falusi parasztság leszármazottai. A közelmúlt évszázadaiban éltek dédszüleink, ükszüleink, akik nehéz, kétkezi munkával keresték meg a család mindennapi kenyerét. A helyi körülményekhez igazodva, a hegyvidék embere az erdővel ápolt szoros kapcsolatot, benne talált munkát, megélhetést.
ERDŐK ÉS ERDÉSZEK
Az erdész szakma több száz éves hagyománnyal bíró hivatás. Küldetése a természeti erőforrásokkal, különösen a fákkal való előrelátó gazdálkodás. Az Országos Erdészeti Egyesület a XXV. Erdők Hete alkalmából Erdők és erdészek címmel fotósorozatot készíttetett, amelynek középpontjában fenntartható gazdálkodási formaként az erdő gondozása áll.
JÓ VONATOKRA SZÁLLTAM FEL
Hazánk erdőkben szegény tájáról indult, majd életének nagy részében erdőmérnökként szolgálta az Alföldet. Több szakmai állomás után a Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. termelési vezérigazgató-helyetteseként vonult nyugdíjba. Koczka Zoltán igazi közösségi ember, jó kapcsolatteremtő, konfliktuskerülő, a békés megoldások híve. A szakmától ezután sem szakad el, de több időt szentelhet családjának és saját erdejének.
A FA A LEGJOBB VÁLASZTÁS
Hideg téli estén a kályhában lobogó tűzifa sajátos hangulatot varázsol. Hasonló érzetet kelt környezetünk összes fából készült tárgya; lábunkhoz simul a parketta, szívesen veszünk kézbe fa használati eszközöket, a fabútor pedig már látványában is gyönyörű.
ÉLETTEL TELI HOLTFÁK
Ha magunk elé képzelünk egy erdőt, sokunknak a lombokon átszűrődő napfény jut eszünkbe, a friss levegő, a madárcsicsergés. Körülöttünk sorakoznak a terebélyes koronájú, vastag törzsű lombos fák, és ebbe az idilli környezetbe nem is látjuk bele a kidőlt, korhadó, gombákkal borított törzseket, pedig azok is fontos részei az erdei életközösségnek.
HIVATÁSBÓL JELES
Látásból ismeri Európa legnagyobb összefüggő ártéri erdejének minden fáját. Nap mint nap a terepen dolgozik, szemrevételezi a faállományt. Megállapítja, hogy az erdőrészleteket milyen fafajok alkotják, milyen magasak a fák, mekkora a törzsátmérőjük, és ezeket az adatokat rögzíti is. A szakmája a hivatása, a hivatása pedig a hobbija. Somogyi Péter erdőtervező a Gemenc Zrt.-nél, és idén ő nyerte el az Év erdésze címet.
MISI MÓKUS ÉS UTÓDAI
A mókusok különleges helyet foglalnak el sokunk szívében. A legtöbbünk arcára mosolyt csal, ha láthatjuk, amint akrobatikus mozdulatokkal haladnak a fák lombkoronájában, vagy a földön ugrándozva kutatnak élelem után.
KISALFÖLDI TÁJAKON
A Kisalföldről először talán mindenkinek egyhangú síkság jut eszébe, nem a vadregényes erdők, lankás dombok, vízzel szabdalt táj. A nyugati országhatárhoz közeli, jó közlekedési viszonyokkal rendelkező vidék már a régi időkben is fejlett iparáról és mezőgazdaságáról volt nevezetes.
TERMÉSZET ÉS KÖZJÓLÉT HARMÓNIÁJA
A Gerecse-hegység déli és nyugati, illetve a Vértes északi területein, tizenöt település határában, mintegy 11 400 hektáron kezeli az állami erdőket a Gerecsei Erdészeti Igazgatóság. Tevékenysége gerincét a természetközeli erdőgazdálkodás több pilléren nyugvó szemlélete határozza meg.
