Ennek égisze alatt törekszik az erdők természetes felújítására, illetve a folyamatos erdőborításra, szem előtt tartva az ökológiai, ökonómiai és társadalmi igényeket.
A terület domborzatát meredek letörések és elnyúló platók jellemzik. A hegy- vidék alapvetően mészkő, a dombokat lösz, illetve löszös finomhomok borítja. Az alacsonyabb térszinteken a cseres kocsánytalan tölgyesek, a magasabbakon gyertyános kocsánytalan tölgyesek, illetve bükkösök a jellemző növénytársulások. A turistautakkal gazdagon átszőtt területen áthalad az Országos Kéktúra útvonala, érintve olyan nevezetességeket, mint a Vitányvár, Somlyóvár, valamint a festői szépségű Pes-kő és Öreg-Kovács. A karsztosodásra hajlamos területen számos olyan nevezetes barlangot találunk, mint a tatabányai Szelim-barlang.
Védett területeken
„Erdőtársulásaink elenyésző kivétellel őshonos fafajokból állnak, többségük Natura 2000 besorolású, illetve országos vagy helyi védelmet élveznek.
– magyarázta Limp Tibor, a Gerecsei Erdészeti Igazgatóság vezetője, hogy céljuk a mag eredetű, termőhelyi lehetőségeket leginkább kihasználni képes, őshonos fafajokból álló, elegyes állományok nevelése.
Az erdőgazdálkodással szorosan együtt járó vadgazdálkodás ugyanúgy szerves része az igazgatóság tevékenységének, mint a fakitermelések vagy az erdőfelújítások. Közép- és hosszú távon a vadállomány észszerű apasztására, minőségi javítására törekednek az erdőművelés, illetve erdőfelújítások természetközeliségének szem előtt tartásával. Az erdészet kezelésébe tartozó körülbelül 9500 hektáros vadászterületen a Magyarországon vadászható nagyvadfajok mindegyike megtalálható. A muflonkosok vékony, nem ritkán nyakba növő formájú, ugyanakkor nagy terpesztésű csigákat növesztenek.
Alatta a város
|
A Vérteserdő Zrt. számos parkerdőt kezel, közülük a Tatabánya fölé magasodó Turul Parkerdő a leglátogatottabb. A közelmúltban megvalósított fejlesztések által még több turista keresi fel. Az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus emlékére az állami erdőgazdaság keresztet állított a Tatabánya feletti Kő-hegyen található Turul emlékműnél, a Szédítő-sziklára. A parkerdő látványosságai között szerepel még az egykori bányászati akna felvonójából kialakított 30 méter magas Ranzinger Vince-kilátó. A tatai szénbányák egykori bányamérnök igazgatójáról elnevezett kilátóból csodás látvány tárul elénk. A túrázások során érdemes megtekinteni a Szelim-barlangot is, mely több kulturális rendezvény helyszínéül is szolgált az elmúlt években.Különleges növénygyűjtemény
A Gerecse szívében, a Bocsájtó-völgyben terül el az Agostyáni Arborétum. Az 1955-ben kísérleti jelleggel létesített 15 hektáros növénygyűjtemény területe mára a kétszeresére duzzadt, és mintegy 300-féle, jórészt idegen honos (exóta) növényfajnak, illetve több mint 70 fészkelő madárfajnak ad otthont. A völgy sajátos mikroklímája egész évben páradús, hűvös, ennek köszönhető, hogy olyan növényritkaságok is jól érzik magukat, mint a tengerparti mamutfenyő, vagy a sokáig kihaltnak hitt óriás mamutfenyő.
A szakvezetéseknek, rendezvényeknek köszönhetően ugrásszerűen nő az arborétum látogatottsága. Míg 2019-ben mintegy 7000 természetkedvelő kereste fel, addig 2020-ban már csaknem 13 ezer, idén augusztusig pedig 13 700-an csodálták meg a Bocsájtó-völgy egyedülálló természeti kincseit.
„Társadalmi szerepvállalásunk az utánunk következő nemzedékek tanításában is testet ölt.
Meggyőződésünk, hogy a jövő nemzedékeinek szemléletformálásában egyre meghatározóbbá válik a természet közelsége, annak megismerése” – magyarázta Limp Tibor igazgató.
Az arborétum különlegessége a tó partján álló, felújított kulcsosház, melyet az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ támogatásával, a Téry Ödön Nemzeti Turistaház-fejlesztési Program keretében korszerűsített a Vérteserdő Zrt. A 10 fős összkomfortos szálláshelyen nyugodt környezetben pihenhetnek meg a Gerecsében kiránduló családok, természetet kedvelő társaságok.
Csodás panoráma
A Gerecse gyöngyszemeként is emlegetett Agostyáni Arborétum mellett további látványosságok is várják az erdőlátogatókat. Az Országos Kéktúra útvonaláról érdemes egy kis kitérőt tenni a kékkereszt-jelzésen, a Tatabányától is karnyújtásnyira fekvő, a Vérteserdő Zrt. által 2016-ban emelt Körtvélyesi-kilátóhoz.
A 424 méter magas Kis-Kopasz-hegy csúcsán álló, különleges háromszög alakú, vörösfenyő borítású kilátóról elénk tárulnak a Vértes és a Gerecse hegyvonulatai. A 16 méter magas erdei építményből lenyűgöző panoráma nyílik Tatabányára is.
A kilátó helyét úgy választották meg, hogy fentről arra a síkra lehessen letekinteni, ahol a legenda szerint 907-ben a bánhidai csata zajlott Árpád vezér és Szvatopluk morva fejedelem hadai között. A csata pontos helye 1100 év távlatából már nehezen azonosítható, de jelentősége minden vitán felül áll.
A környék látnivalókban igen gazdag. A kilátó alatti völgyben húzódik a szépséges Mária-szakadék, ott tör elő a Béla-forrás, valamint a közelben található Körtvélyespuszta régi temetője. Egész évben ingyenesen látogatható.
Gasztro-séta
A másfél kilométer hosszú, 8 állomásból álló Medvehagyma gasztronómiai tanösvény Tatabánya határában, a Síkvölgyben halad. A sétaút könnyűszerrel végigjárható, kiinduló pontjába tér vissza. Az erdőgazdaság ezzel a fejlesztéssel a reformkonyha híveit, az ínyenceket szólítja meg, népszerűsítve a fogyasztásra alkalmas erdei növények felhasználását. 
Emellett elkészítési ötleteket, felhasználási javaslatokat, receptötleteket is kapunk. Tatabányán a 6-os autóbusz szénszállítói úti megállójától indulva könnyen elérhető a tanösvény sétaútja, mely ingyenesen látogatható egész évben.
Mezei János
Vérteserdő Zrt.
