Lapszemle

Kisalföldi tájakon

A Kisalföldről először talán mindenkinek egyhangú síkság jut eszébe, nem a vadregényes erdők, lankás dombok, vízzel szabdalt táj. A nyugati országhatárhoz közeli, jó közlekedési viszonyokkal rendelkező vidék már a régi időkben is fejlett iparáról és mezőgazdaságáról volt nevezetes.

Ugyanakkor annak sem kell csalódnia, aki feltöltődést keres a Kisalföldön, az erdőben vagy vízközelben. Nyugatról kelet felé haladva, mint egy gyöngysorra fűzve, bemutatjuk a szívünknek kedves helyeket.

A Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. Győr-Moson-Sopron megye legnagyobb erdőgazdálkodója. Változatos összetételű és szerkezetű erdőket kezelünk, összesen mintegy 35 ezer hektáron. A legfontosabb természeti elem nálunk a víz, illetve annak mennyisége és eloszlása. A Hanság erdeiben például olykor túl sok van belőle, a kotus, tőzeges talajon rendkívül meg tudja nehezíteni a mozgást. A Szigetközben nagy területeket hálóz be a Duna és mellékágrendszere. A szabályozásnak köszönhetően ma már jóval kevesebb ideig borítja víz a területet, de még napjainkban is előfordulnak komolyabb elöntések.

Kisebb patakok és folyók szelik át a Rábaközt, az erdők képét, élővilágát pedig a talajviszonyok is alakítják.

Ahol a régi korokban folyómedrek voltak, ott annyi a kavics a talajban, hogy köztük nehezen találnak maguknak utat a fák gyökerei. A Kisalföldi homokvidéken már nem érezhető a Duna talajvizet megemelő hatása, és a csapadék is meglehetősen kevés ezen a területen. Az ott dolgozó szakemberek szinte évről évre küzdenek a szárazság, az aszály okozta károkkal. A Sokorói-dombság kiemelkedik a Kisalföld síkjából, inkább a Bakony vonulataival áll rokonságban.

Szerényebb tengerszint feletti magassága ellenére ott is találni meredekebb terepviszonyokat A víz már csak a felszín alatt szivárog, azonban az agyagos talaj víztartó képessége sokkal jobb, mint az előbb említett területeken, így gazdag a környék erdei vegetációja.

Patinás környezetben

Kevesen tudják, de erdőgazdaságunk két neves helyszín közvetlen környezetében is ellátja az erdők fenntartásával kapcsolatos feladatokat. Amennyiben az ország nyugati csücskében kezdjük meg barangolásunkat, elsőként a mindenki által ismert fertődi Esterházy-kastélyt és annak parkját, a Lés-erdőt célszerű körbejárni. Utóbbi hazánk egyik legnagyobb, nemzetközi szinten is kiemelkedő jelentőségű történeti kertje, amely fénykorában a magyarországi barokk tájművészet figyelemre méltó alkotása volt. A Lés-erdő a 18. században úgynevezett mulatóerdőként funkcionált.

Esterházy „Fényes” Miklós vendégei napokat töltöttek el a mulatóházakkal, profán templomokkal, szökőkutakkal és egyéb látványosságokkal kialakított területen, ahol már akkor több ezer fából álló, a környező tájba kifutó fasorok álltak.

A szívében egy igazán impozáns építményt találunk. A kínai mulatóház, a Bagatell megbújik az erdőtömb belsejében, építészeti stílusával mégis meghökkentő látványt nyújt. A régmúltban a parkot díszítő pavilonok közül ez volt a legnagyobb. Tetején egy esernyős kínai szobor „ült”, sarkain pedig csengők csilingeltek. A Bagatell nem is olyan régen még szálláshelyként működött, ma már csak kívülről csodálhatjuk meg.

Elhagyva Fertőd térségét, nem kell sokat utaznunk ahhoz, hogy egy újabb gyöngyszembe botoljunk. A csapodi községhatárban található a Göbös-majori Ökoturisztikai központ. Itt elmerülhetünk a természet csendjében úgy, hogy közben a kényelemről sem kell lemondanunk.

A hely története évszázados múltra tekint vissza. Kezdetben a Nádasdy, majd később az Esterházy uradalom része volt.

A majorban álló istállót a 18. század végén építették, és az Esterházyak idején végzett állattenyésztés kiemelkedő színvonalának megfelelően, eredetileg kétsoros tehénistálló volt. Erre utalnak a hosszfalak menti vasaltbeton-vályúk és az alacsony parapet magasságú ablakok is. Az uradalmi időkből fennmaradt patinás istálló mellett csaknem egyhektáros csónakázó tó, 2400 négyzetméteres fedett lovarda, szabadtéri karámok, fel- újított pihenőházak állnak a látogatók rendelkezésére. 2016-ban megépült a korszerű – a mai kor kívánalmainak meg- felelő színvonalú – erdei iskola épülete, különleges színfoltként bővítve a major programlehetőségeit.

A hely szakralitását a helyben összeállított erdei facserepes kápolna és felszentelt harangja adja. A 2020-ban átadott panzióban konferenciaterem is helyet kapott.

Számtalan programlehetőség közül választhatunk, lovagolni, sétakocsikázni, horgászni és vadászni is lehet. És ha épp ebben a térségben tervezzük azt a napot, amely az egész életünket meghatározza – itt az esküvőre és az azt követő mulatságra gondolunk –, a Göbös- major erre az alkalomra is remek választás.

A Duna ajándékai

A természet szerelmeseinek a Szigetköz kincseket rejt. A Nagy-Duna és a Mosoni- Duna ölelésében elterülő vidék úgynevezett ártéri síkság, ahol viszonylag nagy területen megmaradtak a kemény- és puhafás ligeterdők. A korábbi évtizedek intenzív nemesnyár-termesztése mára kezd háttérbe szorulni. Ahol a gazdasági megfontolásokat is figyelembe véve lehetséges, ott az erdőket őshonos nyárfajok, valamint elegyes kocsányos tölgyesek foglalják el egyre növekvő arányban.

Az 1987 óta védelmet élvező tájvédelmi körzet otthonául szolgál olyan ritka fás növényeknek is, mint a pionír jellegű bíborfűz, a mandulalevelű fűz és a hamvas éger.

A lágyszárú növények ritka, védett képviselője a nyári tőzike, a légy- és méhbangó. A hazánkban előforduló 80 halfajból 57 fellelhető a Duna és mellékágainak ezen szakaszán. Igazán látványos madárvilág jellemzi a Szigetközt, a ritkább fajok közül a fekete gólya, a vörös gém és a rétisas is a lakója.

A vidék számos látnivalóban bővelkedik, gondoljunk csak a Hédervári kastélyra, az Árpád-tölgyre, Mosonmagyaróvár látnivalóira, vagy Győr pezsgő forgatagára. Érdemes félretenni az autót, és biciklivel bejárni a környéket. A kerékpárút Mosonmagyaróvártól Győrig szinte teljesen kiépült, jó minőségű, a Duna vonalát követi, része az európai EuroVelo No. 6 kerékpárútvonalnak. Szép időben, az útról letérve akár vezetett kenutúrákon is részt vehetünk.

A város tüdeje

Három folyó ölelésében fekszik – római korból ránk maradt nevén – Arrabona, azaz Győr. Ott találkozik a Duna, a Rába és a Rábca, ezért is hívják Győrt a vizek városának. A település napjainkban fejlett iparáról, egyebek közt autógyártásáról híres. Ugyanakkor a barokkos hangulatú városban pezsgő élet zajlik, számtalan fesztivál, színház, koncert helyszíne. A helybeliek kedvelt kirándulóhelye a Püspökerdő. Ha a belváros a település szíve, akkor a Püspökerdő a tüdeje. Tűzrakó helyek, játszótér, erdei tornapálya, gondozott tisztások várják az odalátogatókat. Erdőgazdaságunk nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy a kihelyezett tájékoztató táblák betekintést adjanak a térségben élő erdei ökoszisztéma felépítésébe, lakóinak bemutatására.

Dombok ölelésében: méhesház és lőtér

Erdőgazdaságunk természetföldrajzi adottságaiból némiképp kilóg a Ravazdi Erdészet, hiszen kiemelkedik a Kisalföld síkjából. Annak ellenére, hogy legkisebb erdészeti egységünkről van szó, a vidék lakossága körében rendkívül kedvelt és látogatott.

Ravazdon, az erdészet épületében erdei iskola fogadja a fiatalabb korosztály tagjait, akár egy- vagy többnapos programok keretében.

Egységünk egy átlagosan 120 családból álló méhészetet tart fenn, ahonnét a kiváló minőségű mézeink származnak. 2018-ban csatlakoztunk az Országos Bemutató Méhészetek hálózatához, így a szakmai közönség számára is tartalmas programmal tudunk szolgálni.

Telephelyünkön az érdeklődők részt vehetnek a mézpergetés folyamatában, miközben természetesen szabad a kóstolgatás is. Szintén ott található egyedinek mondható méhesházunk, melyben korabeli méhészeti eszközök sorakoznak.

A lősport szerelmesei, a gyakorlási lehetőséget keresők, vagy csak a fegyvereket kipróbálni szándékozók európai színvonalú lőteret találnak Ravazdtól néhány kilométerre. A 60 hektáron elterülő Magyalosi lőtér alkalmas az összes polgári célú lőfegyver használatára. Ellenőrzött körülmények között bárki kedvére kipróbálhat ismert és kevésbé ismert fegyvertípusokat. A fegyveres testületek gyakorlatain kívül számos versenynek is otthont ad a létesítmény, hiszen a vendégek nagyon sok színvonalas pálya közül választhatnak.

Pazar panoráma a magasból

A Kisalföld bőséges látnivalói közül talán az egyik legfontosabb a Világörökség részét képező Pannonhalmi Bencés Főapátság.

A monumentalitásával a környező tájat is meghatározó épületegyüttes közvetlen szomszédságában 22 hektáron elterülő arborétum található, melyben több mint 400 féle növényfajt figyelhetünk meg. Igazi ritkaságok is megbújnak, mint a szillevelű gumifa és a vasfa.

Az arborétum mellett lévő gyógynövénykertben termesztik az apátság egyik véd- jegyének számító levendulát. Aki lenyűgöző kilátásra vágyik, az Erdészettörténeti tanösvényünkön folytassa útját. Mássza meg az 1997-ben épült Boldog Mór-kilátót, valamint a közvetlen közelében kialakított, felülről nézve – keresztény vallási szimbólumként – halat formázó Lomb- korona tanösvényt. Mindkettőről pazar látvány nyílik a Sokorói-dombvidékre, valamint a völgyekben húzódó településekre. Az apátság környéki erdőkben természetesen a háttérbe szorulnak a gazdálkodással összefüggő feladatok.

A Pannonhalmi Apátságot egy másik nevezetes magaslatról is megtekinthetjük, a Nyúl és Győrújbarát községek határában található Lila-hegyi kilátóról.

Tartalmas kirándulás során megcsodálhatjuk a nyúli pincesort, amelyek az út melletti homokkőfalakból nyílnak. Egyes tagjai, mint amilyen az úgynevezett Sárkánylik, több mint 500 évesek. Elérve a kilátót, gyorsan megértjük, hogyan lehet a régiből valami újat és meghökkentőt létrehozni. A beton és a fa társítása igazi természetbe illeszkedő építményt szült. A rideg szürkeség egyhangúságát a belső grafiti jellegű falfestés töri meg.

Az 1977-ben épült geodéziai mérőtorony 2017-ben újult meg, akkor kapta látványos fa burkolását.

A viszonylag szerény, 326,2 méteres tengerszint feletti magasság ellenére csodálatos panoráma tárul elénk. Ez főként annak köszönhető, hogy a Sokorói-dombvidék – aminek a végén helyezkedik el a nevezett megfigyelő hely – hosszan benyúlik a Kisalföld síkjába.

A Föld görbületéből adódó 70 kilométeres elvi látóhatár itt kibővül, mivel a magasabb hegységek e sík fölé magasodnak.

Tiszta időben akár a 140 kilométerre fekvő Schneeberget is látni lehet, ez azonban évente csak néhány alkalommal adatik meg. A körpanoráma egyik legszebb eleme azonban a sokkal közelebb található apátság. Látható tehát, hogy a Kisalföld sűrűn lakott vidéke is bővelkedik természeti és kulturális szépségekben. Ha tehetjük, ejtsük útba, vegyük célba ezt a vizek formálta vidéket.

Bene Zsolt, Zsolnai Mónika
KAEG Zrt.

Fotók: Böősy Pál, Tálos Péter

Forrás: A Mi Erdőnk

Lapszemle

Kisalföldi tájakon

A Kisalföldről először talán mindenkinek egyhangú síkság jut eszébe, nem a vadregényes erdők, lankás dombok, vízzel szabdalt táj. A nyugati országhatárhoz közeli, jó közlekedési viszonyokkal rendelkező vidék már a régi időkben is fejlett iparáról és mezőgazdaságáról volt nevezetes.

Ugyanakkor annak sem kell csalódnia, aki feltöltődést keres a Kisalföldön, az erdőben vagy vízközelben. Nyugatról kelet felé haladva, mint egy gyöngysorra fűzve, bemutatjuk a szívünknek kedves helyeket.

A Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. Győr-Moson-Sopron megye legnagyobb erdőgazdálkodója. Változatos összetételű és szerkezetű erdőket kezelünk, összesen mintegy 35 ezer hektáron. A legfontosabb természeti elem nálunk a víz, illetve annak mennyisége és eloszlása. A Hanság erdeiben például olykor túl sok van belőle, a kotus, tőzeges talajon rendkívül meg tudja nehezíteni a mozgást. A Szigetközben nagy területeket hálóz be a Duna és mellékágrendszere. A szabályozásnak köszönhetően ma már jóval kevesebb ideig borítja víz a területet, de még napjainkban is előfordulnak komolyabb elöntések.

Kisebb patakok és folyók szelik át a Rábaközt, az erdők képét, élővilágát pedig a talajviszonyok is alakítják.

Ahol a régi korokban folyómedrek voltak, ott annyi a kavics a talajban, hogy köztük nehezen találnak maguknak utat a fák gyökerei. A Kisalföldi homokvidéken már nem érezhető a Duna talajvizet megemelő hatása, és a csapadék is meglehetősen kevés ezen a területen. Az ott dolgozó szakemberek szinte évről évre küzdenek a szárazság, az aszály okozta károkkal. A Sokorói-dombság kiemelkedik a Kisalföld síkjából, inkább a Bakony vonulataival áll rokonságban.

Szerényebb tengerszint feletti magassága ellenére ott is találni meredekebb terepviszonyokat A víz már csak a felszín alatt szivárog, azonban az agyagos talaj víztartó képessége sokkal jobb, mint az előbb említett területeken, így gazdag a környék erdei vegetációja.

Patinás környezetben

Kevesen tudják, de erdőgazdaságunk két neves helyszín közvetlen környezetében is ellátja az erdők fenntartásával kapcsolatos feladatokat. Amennyiben az ország nyugati csücskében kezdjük meg barangolásunkat, elsőként a mindenki által ismert fertődi Esterházy-kastélyt és annak parkját, a Lés-erdőt célszerű körbejárni. Utóbbi hazánk egyik legnagyobb, nemzetközi szinten is kiemelkedő jelentőségű történeti kertje, amely fénykorában a magyarországi barokk tájművészet figyelemre méltó alkotása volt. A Lés-erdő a 18. században úgynevezett mulatóerdőként funkcionált.

Esterházy „Fényes” Miklós vendégei napokat töltöttek el a mulatóházakkal, profán templomokkal, szökőkutakkal és egyéb látványosságokkal kialakított területen, ahol már akkor több ezer fából álló, a környező tájba kifutó fasorok álltak.

A szívében egy igazán impozáns építményt találunk. A kínai mulatóház, a Bagatell megbújik az erdőtömb belsejében, építészeti stílusával mégis meghökkentő látványt nyújt. A régmúltban a parkot díszítő pavilonok közül ez volt a legnagyobb. Tetején egy esernyős kínai szobor „ült”, sarkain pedig csengők csilingeltek. A Bagatell nem is olyan régen még szálláshelyként működött, ma már csak kívülről csodálhatjuk meg.

Elhagyva Fertőd térségét, nem kell sokat utaznunk ahhoz, hogy egy újabb gyöngyszembe botoljunk. A csapodi községhatárban található a Göbös-majori Ökoturisztikai központ. Itt elmerülhetünk a természet csendjében úgy, hogy közben a kényelemről sem kell lemondanunk.

A hely története évszázados múltra tekint vissza. Kezdetben a Nádasdy, majd később az Esterházy uradalom része volt.

A majorban álló istállót a 18. század végén építették, és az Esterházyak idején végzett állattenyésztés kiemelkedő színvonalának megfelelően, eredetileg kétsoros tehénistálló volt. Erre utalnak a hosszfalak menti vasaltbeton-vályúk és az alacsony parapet magasságú ablakok is. Az uradalmi időkből fennmaradt patinás istálló mellett csaknem egyhektáros csónakázó tó, 2400 négyzetméteres fedett lovarda, szabadtéri karámok, fel- újított pihenőházak állnak a látogatók rendelkezésére. 2016-ban megépült a korszerű – a mai kor kívánalmainak meg- felelő színvonalú – erdei iskola épülete, különleges színfoltként bővítve a major programlehetőségeit.

A hely szakralitását a helyben összeállított erdei facserepes kápolna és felszentelt harangja adja. A 2020-ban átadott panzióban konferenciaterem is helyet kapott.

Számtalan programlehetőség közül választhatunk, lovagolni, sétakocsikázni, horgászni és vadászni is lehet. És ha épp ebben a térségben tervezzük azt a napot, amely az egész életünket meghatározza – itt az esküvőre és az azt követő mulatságra gondolunk –, a Göbös- major erre az alkalomra is remek választás.

A Duna ajándékai

A természet szerelmeseinek a Szigetköz kincseket rejt. A Nagy-Duna és a Mosoni- Duna ölelésében elterülő vidék úgynevezett ártéri síkság, ahol viszonylag nagy területen megmaradtak a kemény- és puhafás ligeterdők. A korábbi évtizedek intenzív nemesnyár-termesztése mára kezd háttérbe szorulni. Ahol a gazdasági megfontolásokat is figyelembe véve lehetséges, ott az erdőket őshonos nyárfajok, valamint elegyes kocsányos tölgyesek foglalják el egyre növekvő arányban.

Az 1987 óta védelmet élvező tájvédelmi körzet otthonául szolgál olyan ritka fás növényeknek is, mint a pionír jellegű bíborfűz, a mandulalevelű fűz és a hamvas éger.

A lágyszárú növények ritka, védett képviselője a nyári tőzike, a légy- és méhbangó. A hazánkban előforduló 80 halfajból 57 fellelhető a Duna és mellékágainak ezen szakaszán. Igazán látványos madárvilág jellemzi a Szigetközt, a ritkább fajok közül a fekete gólya, a vörös gém és a rétisas is a lakója.

A vidék számos látnivalóban bővelkedik, gondoljunk csak a Hédervári kastélyra, az Árpád-tölgyre, Mosonmagyaróvár látnivalóira, vagy Győr pezsgő forgatagára. Érdemes félretenni az autót, és biciklivel bejárni a környéket. A kerékpárút Mosonmagyaróvártól Győrig szinte teljesen kiépült, jó minőségű, a Duna vonalát követi, része az európai EuroVelo No. 6 kerékpárútvonalnak. Szép időben, az útról letérve akár vezetett kenutúrákon is részt vehetünk.

A város tüdeje

Három folyó ölelésében fekszik – római korból ránk maradt nevén – Arrabona, azaz Győr. Ott találkozik a Duna, a Rába és a Rábca, ezért is hívják Győrt a vizek városának. A település napjainkban fejlett iparáról, egyebek közt autógyártásáról híres. Ugyanakkor a barokkos hangulatú városban pezsgő élet zajlik, számtalan fesztivál, színház, koncert helyszíne. A helybeliek kedvelt kirándulóhelye a Püspökerdő. Ha a belváros a település szíve, akkor a Püspökerdő a tüdeje. Tűzrakó helyek, játszótér, erdei tornapálya, gondozott tisztások várják az odalátogatókat. Erdőgazdaságunk nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy a kihelyezett tájékoztató táblák betekintést adjanak a térségben élő erdei ökoszisztéma felépítésébe, lakóinak bemutatására.

Dombok ölelésében: méhesház és lőtér

Erdőgazdaságunk természetföldrajzi adottságaiból némiképp kilóg a Ravazdi Erdészet, hiszen kiemelkedik a Kisalföld síkjából. Annak ellenére, hogy legkisebb erdészeti egységünkről van szó, a vidék lakossága körében rendkívül kedvelt és látogatott.

Ravazdon, az erdészet épületében erdei iskola fogadja a fiatalabb korosztály tagjait, akár egy- vagy többnapos programok keretében.

Egységünk egy átlagosan 120 családból álló méhészetet tart fenn, ahonnét a kiváló minőségű mézeink származnak. 2018-ban csatlakoztunk az Országos Bemutató Méhészetek hálózatához, így a szakmai közönség számára is tartalmas programmal tudunk szolgálni.

Telephelyünkön az érdeklődők részt vehetnek a mézpergetés folyamatában, miközben természetesen szabad a kóstolgatás is. Szintén ott található egyedinek mondható méhesházunk, melyben korabeli méhészeti eszközök sorakoznak.

A lősport szerelmesei, a gyakorlási lehetőséget keresők, vagy csak a fegyvereket kipróbálni szándékozók európai színvonalú lőteret találnak Ravazdtól néhány kilométerre. A 60 hektáron elterülő Magyalosi lőtér alkalmas az összes polgári célú lőfegyver használatára. Ellenőrzött körülmények között bárki kedvére kipróbálhat ismert és kevésbé ismert fegyvertípusokat. A fegyveres testületek gyakorlatain kívül számos versenynek is otthont ad a létesítmény, hiszen a vendégek nagyon sok színvonalas pálya közül választhatnak.

Pazar panoráma a magasból

A Kisalföld bőséges látnivalói közül talán az egyik legfontosabb a Világörökség részét képező Pannonhalmi Bencés Főapátság.

A monumentalitásával a környező tájat is meghatározó épületegyüttes közvetlen szomszédságában 22 hektáron elterülő arborétum található, melyben több mint 400 féle növényfajt figyelhetünk meg. Igazi ritkaságok is megbújnak, mint a szillevelű gumifa és a vasfa.

Az arborétum mellett lévő gyógynövénykertben termesztik az apátság egyik véd- jegyének számító levendulát. Aki lenyűgöző kilátásra vágyik, az Erdészettörténeti tanösvényünkön folytassa útját. Mássza meg az 1997-ben épült Boldog Mór-kilátót, valamint a közvetlen közelében kialakított, felülről nézve – keresztény vallási szimbólumként – halat formázó Lomb- korona tanösvényt. Mindkettőről pazar látvány nyílik a Sokorói-dombvidékre, valamint a völgyekben húzódó településekre. Az apátság környéki erdőkben természetesen a háttérbe szorulnak a gazdálkodással összefüggő feladatok.

A Pannonhalmi Apátságot egy másik nevezetes magaslatról is megtekinthetjük, a Nyúl és Győrújbarát községek határában található Lila-hegyi kilátóról.

Tartalmas kirándulás során megcsodálhatjuk a nyúli pincesort, amelyek az út melletti homokkőfalakból nyílnak. Egyes tagjai, mint amilyen az úgynevezett Sárkánylik, több mint 500 évesek. Elérve a kilátót, gyorsan megértjük, hogyan lehet a régiből valami újat és meghökkentőt létrehozni. A beton és a fa társítása igazi természetbe illeszkedő építményt szült. A rideg szürkeség egyhangúságát a belső grafiti jellegű falfestés töri meg.

Az 1977-ben épült geodéziai mérőtorony 2017-ben újult meg, akkor kapta látványos fa burkolását.

A viszonylag szerény, 326,2 méteres tengerszint feletti magasság ellenére csodálatos panoráma tárul elénk. Ez főként annak köszönhető, hogy a Sokorói-dombvidék – aminek a végén helyezkedik el a nevezett megfigyelő hely – hosszan benyúlik a Kisalföld síkjába.

A Föld görbületéből adódó 70 kilométeres elvi látóhatár itt kibővül, mivel a magasabb hegységek e sík fölé magasodnak.

Tiszta időben akár a 140 kilométerre fekvő Schneeberget is látni lehet, ez azonban évente csak néhány alkalommal adatik meg. A körpanoráma egyik legszebb eleme azonban a sokkal közelebb található apátság. Látható tehát, hogy a Kisalföld sűrűn lakott vidéke is bővelkedik természeti és kulturális szépségekben. Ha tehetjük, ejtsük útba, vegyük célba ezt a vizek formálta vidéket.

Bene Zsolt, Zsolnai Mónika
KAEG Zrt.

Fotók: Böősy Pál, Tálos Péter

Forrás: A Mi Erdőnk

Lapszemle

Kisalföldi tájakon

A Kisalföldről először talán mindenkinek egyhangú síkság jut eszébe, nem a vadregényes erdők, lankás dombok, vízzel szabdalt táj. A nyugati országhatárhoz közeli, jó közlekedési viszonyokkal rendelkező vidék már a régi időkben is fejlett iparáról és mezőgazdaságáról volt nevezetes.

Ugyanakkor annak sem kell csalódnia, aki feltöltődést keres a Kisalföldön, az erdőben vagy vízközelben. Nyugatról kelet felé haladva, mint egy gyöngysorra fűzve, bemutatjuk a szívünknek kedves helyeket.

A Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. Győr-Moson-Sopron megye legnagyobb erdőgazdálkodója. Változatos összetételű és szerkezetű erdőket kezelünk, összesen mintegy 35 ezer hektáron. A legfontosabb természeti elem nálunk a víz, illetve annak mennyisége és eloszlása. A Hanság erdeiben például olykor túl sok van belőle, a kotus, tőzeges talajon rendkívül meg tudja nehezíteni a mozgást. A Szigetközben nagy területeket hálóz be a Duna és mellékágrendszere. A szabályozásnak köszönhetően ma már jóval kevesebb ideig borítja víz a területet, de még napjainkban is előfordulnak komolyabb elöntések.

Kisebb patakok és folyók szelik át a Rábaközt, az erdők képét, élővilágát pedig a talajviszonyok is alakítják.

Ahol a régi korokban folyómedrek voltak, ott annyi a kavics a talajban, hogy köztük nehezen találnak maguknak utat a fák gyökerei. A Kisalföldi homokvidéken már nem érezhető a Duna talajvizet megemelő hatása, és a csapadék is meglehetősen kevés ezen a területen. Az ott dolgozó szakemberek szinte évről évre küzdenek a szárazság, az aszály okozta károkkal. A Sokorói-dombság kiemelkedik a Kisalföld síkjából, inkább a Bakony vonulataival áll rokonságban.

Szerényebb tengerszint feletti magassága ellenére ott is találni meredekebb terepviszonyokat A víz már csak a felszín alatt szivárog, azonban az agyagos talaj víztartó képessége sokkal jobb, mint az előbb említett területeken, így gazdag a környék erdei vegetációja.

Patinás környezetben

Kevesen tudják, de erdőgazdaságunk két neves helyszín közvetlen környezetében is ellátja az erdők fenntartásával kapcsolatos feladatokat. Amennyiben az ország nyugati csücskében kezdjük meg barangolásunkat, elsőként a mindenki által ismert fertődi Esterházy-kastélyt és annak parkját, a Lés-erdőt célszerű körbejárni. Utóbbi hazánk egyik legnagyobb, nemzetközi szinten is kiemelkedő jelentőségű történeti kertje, amely fénykorában a magyarországi barokk tájművészet figyelemre méltó alkotása volt. A Lés-erdő a 18. században úgynevezett mulatóerdőként funkcionált.

Esterházy „Fényes” Miklós vendégei napokat töltöttek el a mulatóházakkal, profán templomokkal, szökőkutakkal és egyéb látványosságokkal kialakított területen, ahol már akkor több ezer fából álló, a környező tájba kifutó fasorok álltak.

A szívében egy igazán impozáns építményt találunk. A kínai mulatóház, a Bagatell megbújik az erdőtömb belsejében, építészeti stílusával mégis meghökkentő látványt nyújt. A régmúltban a parkot díszítő pavilonok közül ez volt a legnagyobb. Tetején egy esernyős kínai szobor „ült”, sarkain pedig csengők csilingeltek. A Bagatell nem is olyan régen még szálláshelyként működött, ma már csak kívülről csodálhatjuk meg.

Elhagyva Fertőd térségét, nem kell sokat utaznunk ahhoz, hogy egy újabb gyöngyszembe botoljunk. A csapodi községhatárban található a Göbös-majori Ökoturisztikai központ. Itt elmerülhetünk a természet csendjében úgy, hogy közben a kényelemről sem kell lemondanunk.

A hely története évszázados múltra tekint vissza. Kezdetben a Nádasdy, majd később az Esterházy uradalom része volt.

A majorban álló istállót a 18. század végén építették, és az Esterházyak idején végzett állattenyésztés kiemelkedő színvonalának megfelelően, eredetileg kétsoros tehénistálló volt. Erre utalnak a hosszfalak menti vasaltbeton-vályúk és az alacsony parapet magasságú ablakok is. Az uradalmi időkből fennmaradt patinás istálló mellett csaknem egyhektáros csónakázó tó, 2400 négyzetméteres fedett lovarda, szabadtéri karámok, fel- újított pihenőházak állnak a látogatók rendelkezésére. 2016-ban megépült a korszerű – a mai kor kívánalmainak meg- felelő színvonalú – erdei iskola épülete, különleges színfoltként bővítve a major programlehetőségeit.

A hely szakralitását a helyben összeállított erdei facserepes kápolna és felszentelt harangja adja. A 2020-ban átadott panzióban konferenciaterem is helyet kapott.

Számtalan programlehetőség közül választhatunk, lovagolni, sétakocsikázni, horgászni és vadászni is lehet. És ha épp ebben a térségben tervezzük azt a napot, amely az egész életünket meghatározza – itt az esküvőre és az azt követő mulatságra gondolunk –, a Göbös- major erre az alkalomra is remek választás.

A Duna ajándékai

A természet szerelmeseinek a Szigetköz kincseket rejt. A Nagy-Duna és a Mosoni- Duna ölelésében elterülő vidék úgynevezett ártéri síkság, ahol viszonylag nagy területen megmaradtak a kemény- és puhafás ligeterdők. A korábbi évtizedek intenzív nemesnyár-termesztése mára kezd háttérbe szorulni. Ahol a gazdasági megfontolásokat is figyelembe véve lehetséges, ott az erdőket őshonos nyárfajok, valamint elegyes kocsányos tölgyesek foglalják el egyre növekvő arányban.

Az 1987 óta védelmet élvező tájvédelmi körzet otthonául szolgál olyan ritka fás növényeknek is, mint a pionír jellegű bíborfűz, a mandulalevelű fűz és a hamvas éger.

A lágyszárú növények ritka, védett képviselője a nyári tőzike, a légy- és méhbangó. A hazánkban előforduló 80 halfajból 57 fellelhető a Duna és mellékágainak ezen szakaszán. Igazán látványos madárvilág jellemzi a Szigetközt, a ritkább fajok közül a fekete gólya, a vörös gém és a rétisas is a lakója.

A vidék számos látnivalóban bővelkedik, gondoljunk csak a Hédervári kastélyra, az Árpád-tölgyre, Mosonmagyaróvár látnivalóira, vagy Győr pezsgő forgatagára. Érdemes félretenni az autót, és biciklivel bejárni a környéket. A kerékpárút Mosonmagyaróvártól Győrig szinte teljesen kiépült, jó minőségű, a Duna vonalát követi, része az európai EuroVelo No. 6 kerékpárútvonalnak. Szép időben, az útról letérve akár vezetett kenutúrákon is részt vehetünk.

A város tüdeje

Három folyó ölelésében fekszik – római korból ránk maradt nevén – Arrabona, azaz Győr. Ott találkozik a Duna, a Rába és a Rábca, ezért is hívják Győrt a vizek városának. A település napjainkban fejlett iparáról, egyebek közt autógyártásáról híres. Ugyanakkor a barokkos hangulatú városban pezsgő élet zajlik, számtalan fesztivál, színház, koncert helyszíne. A helybeliek kedvelt kirándulóhelye a Püspökerdő. Ha a belváros a település szíve, akkor a Püspökerdő a tüdeje. Tűzrakó helyek, játszótér, erdei tornapálya, gondozott tisztások várják az odalátogatókat. Erdőgazdaságunk nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy a kihelyezett tájékoztató táblák betekintést adjanak a térségben élő erdei ökoszisztéma felépítésébe, lakóinak bemutatására.

Dombok ölelésében: méhesház és lőtér

Erdőgazdaságunk természetföldrajzi adottságaiból némiképp kilóg a Ravazdi Erdészet, hiszen kiemelkedik a Kisalföld síkjából. Annak ellenére, hogy legkisebb erdészeti egységünkről van szó, a vidék lakossága körében rendkívül kedvelt és látogatott.

Ravazdon, az erdészet épületében erdei iskola fogadja a fiatalabb korosztály tagjait, akár egy- vagy többnapos programok keretében.

Egységünk egy átlagosan 120 családból álló méhészetet tart fenn, ahonnét a kiváló minőségű mézeink származnak. 2018-ban csatlakoztunk az Országos Bemutató Méhészetek hálózatához, így a szakmai közönség számára is tartalmas programmal tudunk szolgálni.

Telephelyünkön az érdeklődők részt vehetnek a mézpergetés folyamatában, miközben természetesen szabad a kóstolgatás is. Szintén ott található egyedinek mondható méhesházunk, melyben korabeli méhészeti eszközök sorakoznak.

A lősport szerelmesei, a gyakorlási lehetőséget keresők, vagy csak a fegyvereket kipróbálni szándékozók európai színvonalú lőteret találnak Ravazdtól néhány kilométerre. A 60 hektáron elterülő Magyalosi lőtér alkalmas az összes polgári célú lőfegyver használatára. Ellenőrzött körülmények között bárki kedvére kipróbálhat ismert és kevésbé ismert fegyvertípusokat. A fegyveres testületek gyakorlatain kívül számos versenynek is otthont ad a létesítmény, hiszen a vendégek nagyon sok színvonalas pálya közül választhatnak.

Pazar panoráma a magasból

A Kisalföld bőséges látnivalói közül talán az egyik legfontosabb a Világörökség részét képező Pannonhalmi Bencés Főapátság.

A monumentalitásával a környező tájat is meghatározó épületegyüttes közvetlen szomszédságában 22 hektáron elterülő arborétum található, melyben több mint 400 féle növényfajt figyelhetünk meg. Igazi ritkaságok is megbújnak, mint a szillevelű gumifa és a vasfa.

Az arborétum mellett lévő gyógynövénykertben termesztik az apátság egyik véd- jegyének számító levendulát. Aki lenyűgöző kilátásra vágyik, az Erdészettörténeti tanösvényünkön folytassa útját. Mássza meg az 1997-ben épült Boldog Mór-kilátót, valamint a közvetlen közelében kialakított, felülről nézve – keresztény vallási szimbólumként – halat formázó Lomb- korona tanösvényt. Mindkettőről pazar látvány nyílik a Sokorói-dombvidékre, valamint a völgyekben húzódó településekre. Az apátság környéki erdőkben természetesen a háttérbe szorulnak a gazdálkodással összefüggő feladatok.

A Pannonhalmi Apátságot egy másik nevezetes magaslatról is megtekinthetjük, a Nyúl és Győrújbarát községek határában található Lila-hegyi kilátóról.

Tartalmas kirándulás során megcsodálhatjuk a nyúli pincesort, amelyek az út melletti homokkőfalakból nyílnak. Egyes tagjai, mint amilyen az úgynevezett Sárkánylik, több mint 500 évesek. Elérve a kilátót, gyorsan megértjük, hogyan lehet a régiből valami újat és meghökkentőt létrehozni. A beton és a fa társítása igazi természetbe illeszkedő építményt szült. A rideg szürkeség egyhangúságát a belső grafiti jellegű falfestés töri meg.

Az 1977-ben épült geodéziai mérőtorony 2017-ben újult meg, akkor kapta látványos fa burkolását.

A viszonylag szerény, 326,2 méteres tengerszint feletti magasság ellenére csodálatos panoráma tárul elénk. Ez főként annak köszönhető, hogy a Sokorói-dombvidék – aminek a végén helyezkedik el a nevezett megfigyelő hely – hosszan benyúlik a Kisalföld síkjába.

A Föld görbületéből adódó 70 kilométeres elvi látóhatár itt kibővül, mivel a magasabb hegységek e sík fölé magasodnak.

Tiszta időben akár a 140 kilométerre fekvő Schneeberget is látni lehet, ez azonban évente csak néhány alkalommal adatik meg. A körpanoráma egyik legszebb eleme azonban a sokkal közelebb található apátság. Látható tehát, hogy a Kisalföld sűrűn lakott vidéke is bővelkedik természeti és kulturális szépségekben. Ha tehetjük, ejtsük útba, vegyük célba ezt a vizek formálta vidéket.

Bene Zsolt, Zsolnai Mónika
KAEG Zrt.

Fotók: Böősy Pál, Tálos Péter

Forrás: A Mi Erdőnk

Lapszemle

Kisalföldi tájakon

A Kisalföldről először talán mindenkinek egyhangú síkság jut eszébe, nem a vadregényes erdők, lankás dombok, vízzel szabdalt táj. A nyugati országhatárhoz közeli, jó közlekedési viszonyokkal rendelkező vidék már a régi időkben is fejlett iparáról és mezőgazdaságáról volt nevezetes.

Ugyanakkor annak sem kell csalódnia, aki feltöltődést keres a Kisalföldön, az erdőben vagy vízközelben. Nyugatról kelet felé haladva, mint egy gyöngysorra fűzve, bemutatjuk a szívünknek kedves helyeket.

A Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. Győr-Moson-Sopron megye legnagyobb erdőgazdálkodója. Változatos összetételű és szerkezetű erdőket kezelünk, összesen mintegy 35 ezer hektáron. A legfontosabb természeti elem nálunk a víz, illetve annak mennyisége és eloszlása. A Hanság erdeiben például olykor túl sok van belőle, a kotus, tőzeges talajon rendkívül meg tudja nehezíteni a mozgást. A Szigetközben nagy területeket hálóz be a Duna és mellékágrendszere. A szabályozásnak köszönhetően ma már jóval kevesebb ideig borítja víz a területet, de még napjainkban is előfordulnak komolyabb elöntések.

Kisebb patakok és folyók szelik át a Rábaközt, az erdők képét, élővilágát pedig a talajviszonyok is alakítják.

Ahol a régi korokban folyómedrek voltak, ott annyi a kavics a talajban, hogy köztük nehezen találnak maguknak utat a fák gyökerei. A Kisalföldi homokvidéken már nem érezhető a Duna talajvizet megemelő hatása, és a csapadék is meglehetősen kevés ezen a területen. Az ott dolgozó szakemberek szinte évről évre küzdenek a szárazság, az aszály okozta károkkal. A Sokorói-dombság kiemelkedik a Kisalföld síkjából, inkább a Bakony vonulataival áll rokonságban.

Szerényebb tengerszint feletti magassága ellenére ott is találni meredekebb terepviszonyokat A víz már csak a felszín alatt szivárog, azonban az agyagos talaj víztartó képessége sokkal jobb, mint az előbb említett területeken, így gazdag a környék erdei vegetációja.

Patinás környezetben

Kevesen tudják, de erdőgazdaságunk két neves helyszín közvetlen környezetében is ellátja az erdők fenntartásával kapcsolatos feladatokat. Amennyiben az ország nyugati csücskében kezdjük meg barangolásunkat, elsőként a mindenki által ismert fertődi Esterházy-kastélyt és annak parkját, a Lés-erdőt célszerű körbejárni. Utóbbi hazánk egyik legnagyobb, nemzetközi szinten is kiemelkedő jelentőségű történeti kertje, amely fénykorában a magyarországi barokk tájművészet figyelemre méltó alkotása volt. A Lés-erdő a 18. században úgynevezett mulatóerdőként funkcionált.

Esterházy „Fényes” Miklós vendégei napokat töltöttek el a mulatóházakkal, profán templomokkal, szökőkutakkal és egyéb látványosságokkal kialakított területen, ahol már akkor több ezer fából álló, a környező tájba kifutó fasorok álltak.

A szívében egy igazán impozáns építményt találunk. A kínai mulatóház, a Bagatell megbújik az erdőtömb belsejében, építészeti stílusával mégis meghökkentő látványt nyújt. A régmúltban a parkot díszítő pavilonok közül ez volt a legnagyobb. Tetején egy esernyős kínai szobor „ült”, sarkain pedig csengők csilingeltek. A Bagatell nem is olyan régen még szálláshelyként működött, ma már csak kívülről csodálhatjuk meg.

Elhagyva Fertőd térségét, nem kell sokat utaznunk ahhoz, hogy egy újabb gyöngyszembe botoljunk. A csapodi községhatárban található a Göbös-majori Ökoturisztikai központ. Itt elmerülhetünk a természet csendjében úgy, hogy közben a kényelemről sem kell lemondanunk.

A hely története évszázados múltra tekint vissza. Kezdetben a Nádasdy, majd később az Esterházy uradalom része volt.

A majorban álló istállót a 18. század végén építették, és az Esterházyak idején végzett állattenyésztés kiemelkedő színvonalának megfelelően, eredetileg kétsoros tehénistálló volt. Erre utalnak a hosszfalak menti vasaltbeton-vályúk és az alacsony parapet magasságú ablakok is. Az uradalmi időkből fennmaradt patinás istálló mellett csaknem egyhektáros csónakázó tó, 2400 négyzetméteres fedett lovarda, szabadtéri karámok, fel- újított pihenőházak állnak a látogatók rendelkezésére. 2016-ban megépült a korszerű – a mai kor kívánalmainak meg- felelő színvonalú – erdei iskola épülete, különleges színfoltként bővítve a major programlehetőségeit.

A hely szakralitását a helyben összeállított erdei facserepes kápolna és felszentelt harangja adja. A 2020-ban átadott panzióban konferenciaterem is helyet kapott.

Számtalan programlehetőség közül választhatunk, lovagolni, sétakocsikázni, horgászni és vadászni is lehet. És ha épp ebben a térségben tervezzük azt a napot, amely az egész életünket meghatározza – itt az esküvőre és az azt követő mulatságra gondolunk –, a Göbös- major erre az alkalomra is remek választás.

A Duna ajándékai

A természet szerelmeseinek a Szigetköz kincseket rejt. A Nagy-Duna és a Mosoni- Duna ölelésében elterülő vidék úgynevezett ártéri síkság, ahol viszonylag nagy területen megmaradtak a kemény- és puhafás ligeterdők. A korábbi évtizedek intenzív nemesnyár-termesztése mára kezd háttérbe szorulni. Ahol a gazdasági megfontolásokat is figyelembe véve lehetséges, ott az erdőket őshonos nyárfajok, valamint elegyes kocsányos tölgyesek foglalják el egyre növekvő arányban.

Az 1987 óta védelmet élvező tájvédelmi körzet otthonául szolgál olyan ritka fás növényeknek is, mint a pionír jellegű bíborfűz, a mandulalevelű fűz és a hamvas éger.

A lágyszárú növények ritka, védett képviselője a nyári tőzike, a légy- és méhbangó. A hazánkban előforduló 80 halfajból 57 fellelhető a Duna és mellékágainak ezen szakaszán. Igazán látványos madárvilág jellemzi a Szigetközt, a ritkább fajok közül a fekete gólya, a vörös gém és a rétisas is a lakója.

A vidék számos látnivalóban bővelkedik, gondoljunk csak a Hédervári kastélyra, az Árpád-tölgyre, Mosonmagyaróvár látnivalóira, vagy Győr pezsgő forgatagára. Érdemes félretenni az autót, és biciklivel bejárni a környéket. A kerékpárút Mosonmagyaróvártól Győrig szinte teljesen kiépült, jó minőségű, a Duna vonalát követi, része az európai EuroVelo No. 6 kerékpárútvonalnak. Szép időben, az útról letérve akár vezetett kenutúrákon is részt vehetünk.

A város tüdeje

Három folyó ölelésében fekszik – római korból ránk maradt nevén – Arrabona, azaz Győr. Ott találkozik a Duna, a Rába és a Rábca, ezért is hívják Győrt a vizek városának. A település napjainkban fejlett iparáról, egyebek közt autógyártásáról híres. Ugyanakkor a barokkos hangulatú városban pezsgő élet zajlik, számtalan fesztivál, színház, koncert helyszíne. A helybeliek kedvelt kirándulóhelye a Püspökerdő. Ha a belváros a település szíve, akkor a Püspökerdő a tüdeje. Tűzrakó helyek, játszótér, erdei tornapálya, gondozott tisztások várják az odalátogatókat. Erdőgazdaságunk nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy a kihelyezett tájékoztató táblák betekintést adjanak a térségben élő erdei ökoszisztéma felépítésébe, lakóinak bemutatására.

Dombok ölelésében: méhesház és lőtér

Erdőgazdaságunk természetföldrajzi adottságaiból némiképp kilóg a Ravazdi Erdészet, hiszen kiemelkedik a Kisalföld síkjából. Annak ellenére, hogy legkisebb erdészeti egységünkről van szó, a vidék lakossága körében rendkívül kedvelt és látogatott.

Ravazdon, az erdészet épületében erdei iskola fogadja a fiatalabb korosztály tagjait, akár egy- vagy többnapos programok keretében.

Egységünk egy átlagosan 120 családból álló méhészetet tart fenn, ahonnét a kiváló minőségű mézeink származnak. 2018-ban csatlakoztunk az Országos Bemutató Méhészetek hálózatához, így a szakmai közönség számára is tartalmas programmal tudunk szolgálni.

Telephelyünkön az érdeklődők részt vehetnek a mézpergetés folyamatában, miközben természetesen szabad a kóstolgatás is. Szintén ott található egyedinek mondható méhesházunk, melyben korabeli méhészeti eszközök sorakoznak.

A lősport szerelmesei, a gyakorlási lehetőséget keresők, vagy csak a fegyvereket kipróbálni szándékozók európai színvonalú lőteret találnak Ravazdtól néhány kilométerre. A 60 hektáron elterülő Magyalosi lőtér alkalmas az összes polgári célú lőfegyver használatára. Ellenőrzött körülmények között bárki kedvére kipróbálhat ismert és kevésbé ismert fegyvertípusokat. A fegyveres testületek gyakorlatain kívül számos versenynek is otthont ad a létesítmény, hiszen a vendégek nagyon sok színvonalas pálya közül választhatnak.

Pazar panoráma a magasból

A Kisalföld bőséges látnivalói közül talán az egyik legfontosabb a Világörökség részét képező Pannonhalmi Bencés Főapátság.

A monumentalitásával a környező tájat is meghatározó épületegyüttes közvetlen szomszédságában 22 hektáron elterülő arborétum található, melyben több mint 400 féle növényfajt figyelhetünk meg. Igazi ritkaságok is megbújnak, mint a szillevelű gumifa és a vasfa.

Az arborétum mellett lévő gyógynövénykertben termesztik az apátság egyik véd- jegyének számító levendulát. Aki lenyűgöző kilátásra vágyik, az Erdészettörténeti tanösvényünkön folytassa útját. Mássza meg az 1997-ben épült Boldog Mór-kilátót, valamint a közvetlen közelében kialakított, felülről nézve – keresztény vallási szimbólumként – halat formázó Lomb- korona tanösvényt. Mindkettőről pazar látvány nyílik a Sokorói-dombvidékre, valamint a völgyekben húzódó településekre. Az apátság környéki erdőkben természetesen a háttérbe szorulnak a gazdálkodással összefüggő feladatok.

A Pannonhalmi Apátságot egy másik nevezetes magaslatról is megtekinthetjük, a Nyúl és Győrújbarát községek határában található Lila-hegyi kilátóról.

Tartalmas kirándulás során megcsodálhatjuk a nyúli pincesort, amelyek az út melletti homokkőfalakból nyílnak. Egyes tagjai, mint amilyen az úgynevezett Sárkánylik, több mint 500 évesek. Elérve a kilátót, gyorsan megértjük, hogyan lehet a régiből valami újat és meghökkentőt létrehozni. A beton és a fa társítása igazi természetbe illeszkedő építményt szült. A rideg szürkeség egyhangúságát a belső grafiti jellegű falfestés töri meg.

Az 1977-ben épült geodéziai mérőtorony 2017-ben újult meg, akkor kapta látványos fa burkolását.

A viszonylag szerény, 326,2 méteres tengerszint feletti magasság ellenére csodálatos panoráma tárul elénk. Ez főként annak köszönhető, hogy a Sokorói-dombvidék – aminek a végén helyezkedik el a nevezett megfigyelő hely – hosszan benyúlik a Kisalföld síkjába.

A Föld görbületéből adódó 70 kilométeres elvi látóhatár itt kibővül, mivel a magasabb hegységek e sík fölé magasodnak.

Tiszta időben akár a 140 kilométerre fekvő Schneeberget is látni lehet, ez azonban évente csak néhány alkalommal adatik meg. A körpanoráma egyik legszebb eleme azonban a sokkal közelebb található apátság. Látható tehát, hogy a Kisalföld sűrűn lakott vidéke is bővelkedik természeti és kulturális szépségekben. Ha tehetjük, ejtsük útba, vegyük célba ezt a vizek formálta vidéket.

Bene Zsolt, Zsolnai Mónika
KAEG Zrt.

Fotók: Böősy Pál, Tálos Péter

Forrás: A Mi Erdőnk

Lapszemle

Kisalföldi tájakon

A Kisalföldről először talán mindenkinek egyhangú síkság jut eszébe, nem a vadregényes erdők, lankás dombok, vízzel szabdalt táj. A nyugati országhatárhoz közeli, jó közlekedési viszonyokkal rendelkező vidék már a régi időkben is fejlett iparáról és mezőgazdaságáról volt nevezetes.

Ugyanakkor annak sem kell csalódnia, aki feltöltődést keres a Kisalföldön, az erdőben vagy vízközelben. Nyugatról kelet felé haladva, mint egy gyöngysorra fűzve, bemutatjuk a szívünknek kedves helyeket.

A Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. Győr-Moson-Sopron megye legnagyobb erdőgazdálkodója. Változatos összetételű és szerkezetű erdőket kezelünk, összesen mintegy 35 ezer hektáron. A legfontosabb természeti elem nálunk a víz, illetve annak mennyisége és eloszlása. A Hanság erdeiben például olykor túl sok van belőle, a kotus, tőzeges talajon rendkívül meg tudja nehezíteni a mozgást. A Szigetközben nagy területeket hálóz be a Duna és mellékágrendszere. A szabályozásnak köszönhetően ma már jóval kevesebb ideig borítja víz a területet, de még napjainkban is előfordulnak komolyabb elöntések.

Kisebb patakok és folyók szelik át a Rábaközt, az erdők képét, élővilágát pedig a talajviszonyok is alakítják.

Ahol a régi korokban folyómedrek voltak, ott annyi a kavics a talajban, hogy köztük nehezen találnak maguknak utat a fák gyökerei. A Kisalföldi homokvidéken már nem érezhető a Duna talajvizet megemelő hatása, és a csapadék is meglehetősen kevés ezen a területen. Az ott dolgozó szakemberek szinte évről évre küzdenek a szárazság, az aszály okozta károkkal. A Sokorói-dombság kiemelkedik a Kisalföld síkjából, inkább a Bakony vonulataival áll rokonságban.

Szerényebb tengerszint feletti magassága ellenére ott is találni meredekebb terepviszonyokat A víz már csak a felszín alatt szivárog, azonban az agyagos talaj víztartó képessége sokkal jobb, mint az előbb említett területeken, így gazdag a környék erdei vegetációja.

Patinás környezetben

Kevesen tudják, de erdőgazdaságunk két neves helyszín közvetlen környezetében is ellátja az erdők fenntartásával kapcsolatos feladatokat. Amennyiben az ország nyugati csücskében kezdjük meg barangolásunkat, elsőként a mindenki által ismert fertődi Esterházy-kastélyt és annak parkját, a Lés-erdőt célszerű körbejárni. Utóbbi hazánk egyik legnagyobb, nemzetközi szinten is kiemelkedő jelentőségű történeti kertje, amely fénykorában a magyarországi barokk tájművészet figyelemre méltó alkotása volt. A Lés-erdő a 18. században úgynevezett mulatóerdőként funkcionált.

Esterházy „Fényes” Miklós vendégei napokat töltöttek el a mulatóházakkal, profán templomokkal, szökőkutakkal és egyéb látványosságokkal kialakított területen, ahol már akkor több ezer fából álló, a környező tájba kifutó fasorok álltak.

A szívében egy igazán impozáns építményt találunk. A kínai mulatóház, a Bagatell megbújik az erdőtömb belsejében, építészeti stílusával mégis meghökkentő látványt nyújt. A régmúltban a parkot díszítő pavilonok közül ez volt a legnagyobb. Tetején egy esernyős kínai szobor „ült”, sarkain pedig csengők csilingeltek. A Bagatell nem is olyan régen még szálláshelyként működött, ma már csak kívülről csodálhatjuk meg.

Elhagyva Fertőd térségét, nem kell sokat utaznunk ahhoz, hogy egy újabb gyöngyszembe botoljunk. A csapodi községhatárban található a Göbös-majori Ökoturisztikai központ. Itt elmerülhetünk a természet csendjében úgy, hogy közben a kényelemről sem kell lemondanunk.

A hely története évszázados múltra tekint vissza. Kezdetben a Nádasdy, majd később az Esterházy uradalom része volt.

A majorban álló istállót a 18. század végén építették, és az Esterházyak idején végzett állattenyésztés kiemelkedő színvonalának megfelelően, eredetileg kétsoros tehénistálló volt. Erre utalnak a hosszfalak menti vasaltbeton-vályúk és az alacsony parapet magasságú ablakok is. Az uradalmi időkből fennmaradt patinás istálló mellett csaknem egyhektáros csónakázó tó, 2400 négyzetméteres fedett lovarda, szabadtéri karámok, fel- újított pihenőházak állnak a látogatók rendelkezésére. 2016-ban megépült a korszerű – a mai kor kívánalmainak meg- felelő színvonalú – erdei iskola épülete, különleges színfoltként bővítve a major programlehetőségeit.

A hely szakralitását a helyben összeállított erdei facserepes kápolna és felszentelt harangja adja. A 2020-ban átadott panzióban konferenciaterem is helyet kapott.

Számtalan programlehetőség közül választhatunk, lovagolni, sétakocsikázni, horgászni és vadászni is lehet. És ha épp ebben a térségben tervezzük azt a napot, amely az egész életünket meghatározza – itt az esküvőre és az azt követő mulatságra gondolunk –, a Göbös- major erre az alkalomra is remek választás.

A Duna ajándékai

A természet szerelmeseinek a Szigetköz kincseket rejt. A Nagy-Duna és a Mosoni- Duna ölelésében elterülő vidék úgynevezett ártéri síkság, ahol viszonylag nagy területen megmaradtak a kemény- és puhafás ligeterdők. A korábbi évtizedek intenzív nemesnyár-termesztése mára kezd háttérbe szorulni. Ahol a gazdasági megfontolásokat is figyelembe véve lehetséges, ott az erdőket őshonos nyárfajok, valamint elegyes kocsányos tölgyesek foglalják el egyre növekvő arányban.

Az 1987 óta védelmet élvező tájvédelmi körzet otthonául szolgál olyan ritka fás növényeknek is, mint a pionír jellegű bíborfűz, a mandulalevelű fűz és a hamvas éger.

A lágyszárú növények ritka, védett képviselője a nyári tőzike, a légy- és méhbangó. A hazánkban előforduló 80 halfajból 57 fellelhető a Duna és mellékágainak ezen szakaszán. Igazán látványos madárvilág jellemzi a Szigetközt, a ritkább fajok közül a fekete gólya, a vörös gém és a rétisas is a lakója.

A vidék számos látnivalóban bővelkedik, gondoljunk csak a Hédervári kastélyra, az Árpád-tölgyre, Mosonmagyaróvár látnivalóira, vagy Győr pezsgő forgatagára. Érdemes félretenni az autót, és biciklivel bejárni a környéket. A kerékpárút Mosonmagyaróvártól Győrig szinte teljesen kiépült, jó minőségű, a Duna vonalát követi, része az európai EuroVelo No. 6 kerékpárútvonalnak. Szép időben, az útról letérve akár vezetett kenutúrákon is részt vehetünk.

A város tüdeje

Három folyó ölelésében fekszik – római korból ránk maradt nevén – Arrabona, azaz Győr. Ott találkozik a Duna, a Rába és a Rábca, ezért is hívják Győrt a vizek városának. A település napjainkban fejlett iparáról, egyebek közt autógyártásáról híres. Ugyanakkor a barokkos hangulatú városban pezsgő élet zajlik, számtalan fesztivál, színház, koncert helyszíne. A helybeliek kedvelt kirándulóhelye a Püspökerdő. Ha a belváros a település szíve, akkor a Püspökerdő a tüdeje. Tűzrakó helyek, játszótér, erdei tornapálya, gondozott tisztások várják az odalátogatókat. Erdőgazdaságunk nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy a kihelyezett tájékoztató táblák betekintést adjanak a térségben élő erdei ökoszisztéma felépítésébe, lakóinak bemutatására.

Dombok ölelésében: méhesház és lőtér

Erdőgazdaságunk természetföldrajzi adottságaiból némiképp kilóg a Ravazdi Erdészet, hiszen kiemelkedik a Kisalföld síkjából. Annak ellenére, hogy legkisebb erdészeti egységünkről van szó, a vidék lakossága körében rendkívül kedvelt és látogatott.

Ravazdon, az erdészet épületében erdei iskola fogadja a fiatalabb korosztály tagjait, akár egy- vagy többnapos programok keretében.

Egységünk egy átlagosan 120 családból álló méhészetet tart fenn, ahonnét a kiváló minőségű mézeink származnak. 2018-ban csatlakoztunk az Országos Bemutató Méhészetek hálózatához, így a szakmai közönség számára is tartalmas programmal tudunk szolgálni.

Telephelyünkön az érdeklődők részt vehetnek a mézpergetés folyamatában, miközben természetesen szabad a kóstolgatás is. Szintén ott található egyedinek mondható méhesházunk, melyben korabeli méhészeti eszközök sorakoznak.

A lősport szerelmesei, a gyakorlási lehetőséget keresők, vagy csak a fegyvereket kipróbálni szándékozók európai színvonalú lőteret találnak Ravazdtól néhány kilométerre. A 60 hektáron elterülő Magyalosi lőtér alkalmas az összes polgári célú lőfegyver használatára. Ellenőrzött körülmények között bárki kedvére kipróbálhat ismert és kevésbé ismert fegyvertípusokat. A fegyveres testületek gyakorlatain kívül számos versenynek is otthont ad a létesítmény, hiszen a vendégek nagyon sok színvonalas pálya közül választhatnak.

Pazar panoráma a magasból

A Kisalföld bőséges látnivalói közül talán az egyik legfontosabb a Világörökség részét képező Pannonhalmi Bencés Főapátság.

A monumentalitásával a környező tájat is meghatározó épületegyüttes közvetlen szomszédságában 22 hektáron elterülő arborétum található, melyben több mint 400 féle növényfajt figyelhetünk meg. Igazi ritkaságok is megbújnak, mint a szillevelű gumifa és a vasfa.

Az arborétum mellett lévő gyógynövénykertben termesztik az apátság egyik véd- jegyének számító levendulát. Aki lenyűgöző kilátásra vágyik, az Erdészettörténeti tanösvényünkön folytassa útját. Mássza meg az 1997-ben épült Boldog Mór-kilátót, valamint a közvetlen közelében kialakított, felülről nézve – keresztény vallási szimbólumként – halat formázó Lomb- korona tanösvényt. Mindkettőről pazar látvány nyílik a Sokorói-dombvidékre, valamint a völgyekben húzódó településekre. Az apátság környéki erdőkben természetesen a háttérbe szorulnak a gazdálkodással összefüggő feladatok.

A Pannonhalmi Apátságot egy másik nevezetes magaslatról is megtekinthetjük, a Nyúl és Győrújbarát községek határában található Lila-hegyi kilátóról.

Tartalmas kirándulás során megcsodálhatjuk a nyúli pincesort, amelyek az út melletti homokkőfalakból nyílnak. Egyes tagjai, mint amilyen az úgynevezett Sárkánylik, több mint 500 évesek. Elérve a kilátót, gyorsan megértjük, hogyan lehet a régiből valami újat és meghökkentőt létrehozni. A beton és a fa társítása igazi természetbe illeszkedő építményt szült. A rideg szürkeség egyhangúságát a belső grafiti jellegű falfestés töri meg.

Az 1977-ben épült geodéziai mérőtorony 2017-ben újult meg, akkor kapta látványos fa burkolását.

A viszonylag szerény, 326,2 méteres tengerszint feletti magasság ellenére csodálatos panoráma tárul elénk. Ez főként annak köszönhető, hogy a Sokorói-dombvidék – aminek a végén helyezkedik el a nevezett megfigyelő hely – hosszan benyúlik a Kisalföld síkjába.

A Föld görbületéből adódó 70 kilométeres elvi látóhatár itt kibővül, mivel a magasabb hegységek e sík fölé magasodnak.

Tiszta időben akár a 140 kilométerre fekvő Schneeberget is látni lehet, ez azonban évente csak néhány alkalommal adatik meg. A körpanoráma egyik legszebb eleme azonban a sokkal közelebb található apátság. Látható tehát, hogy a Kisalföld sűrűn lakott vidéke is bővelkedik természeti és kulturális szépségekben. Ha tehetjük, ejtsük útba, vegyük célba ezt a vizek formálta vidéket.

Bene Zsolt, Zsolnai Mónika
KAEG Zrt.

Fotók: Böősy Pál, Tálos Péter

Forrás: A Mi Erdőnk

Lapszemle

Kisalföldi tájakon

A Kisalföldről először talán mindenkinek egyhangú síkság jut eszébe, nem a vadregényes erdők, lankás dombok, vízzel szabdalt táj. A nyugati országhatárhoz közeli, jó közlekedési viszonyokkal rendelkező vidék már a régi időkben is fejlett iparáról és mezőgazdaságáról volt nevezetes.

Ugyanakkor annak sem kell csalódnia, aki feltöltődést keres a Kisalföldön, az erdőben vagy vízközelben. Nyugatról kelet felé haladva, mint egy gyöngysorra fűzve, bemutatjuk a szívünknek kedves helyeket.

A Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. Győr-Moson-Sopron megye legnagyobb erdőgazdálkodója. Változatos összetételű és szerkezetű erdőket kezelünk, összesen mintegy 35 ezer hektáron. A legfontosabb természeti elem nálunk a víz, illetve annak mennyisége és eloszlása. A Hanság erdeiben például olykor túl sok van belőle, a kotus, tőzeges talajon rendkívül meg tudja nehezíteni a mozgást. A Szigetközben nagy területeket hálóz be a Duna és mellékágrendszere. A szabályozásnak köszönhetően ma már jóval kevesebb ideig borítja víz a területet, de még napjainkban is előfordulnak komolyabb elöntések.

Kisebb patakok és folyók szelik át a Rábaközt, az erdők képét, élővilágát pedig a talajviszonyok is alakítják.

Ahol a régi korokban folyómedrek voltak, ott annyi a kavics a talajban, hogy köztük nehezen találnak maguknak utat a fák gyökerei. A Kisalföldi homokvidéken már nem érezhető a Duna talajvizet megemelő hatása, és a csapadék is meglehetősen kevés ezen a területen. Az ott dolgozó szakemberek szinte évről évre küzdenek a szárazság, az aszály okozta károkkal. A Sokorói-dombság kiemelkedik a Kisalföld síkjából, inkább a Bakony vonulataival áll rokonságban.

Szerényebb tengerszint feletti magassága ellenére ott is találni meredekebb terepviszonyokat A víz már csak a felszín alatt szivárog, azonban az agyagos talaj víztartó képessége sokkal jobb, mint az előbb említett területeken, így gazdag a környék erdei vegetációja.

Patinás környezetben

Kevesen tudják, de erdőgazdaságunk két neves helyszín közvetlen környezetében is ellátja az erdők fenntartásával kapcsolatos feladatokat. Amennyiben az ország nyugati csücskében kezdjük meg barangolásunkat, elsőként a mindenki által ismert fertődi Esterházy-kastélyt és annak parkját, a Lés-erdőt célszerű körbejárni. Utóbbi hazánk egyik legnagyobb, nemzetközi szinten is kiemelkedő jelentőségű történeti kertje, amely fénykorában a magyarországi barokk tájművészet figyelemre méltó alkotása volt. A Lés-erdő a 18. században úgynevezett mulatóerdőként funkcionált.

Esterházy „Fényes” Miklós vendégei napokat töltöttek el a mulatóházakkal, profán templomokkal, szökőkutakkal és egyéb látványosságokkal kialakított területen, ahol már akkor több ezer fából álló, a környező tájba kifutó fasorok álltak.

A szívében egy igazán impozáns építményt találunk. A kínai mulatóház, a Bagatell megbújik az erdőtömb belsejében, építészeti stílusával mégis meghökkentő látványt nyújt. A régmúltban a parkot díszítő pavilonok közül ez volt a legnagyobb. Tetején egy esernyős kínai szobor „ült”, sarkain pedig csengők csilingeltek. A Bagatell nem is olyan régen még szálláshelyként működött, ma már csak kívülről csodálhatjuk meg.

Elhagyva Fertőd térségét, nem kell sokat utaznunk ahhoz, hogy egy újabb gyöngyszembe botoljunk. A csapodi községhatárban található a Göbös-majori Ökoturisztikai központ. Itt elmerülhetünk a természet csendjében úgy, hogy közben a kényelemről sem kell lemondanunk.

A hely története évszázados múltra tekint vissza. Kezdetben a Nádasdy, majd később az Esterházy uradalom része volt.

A majorban álló istállót a 18. század végén építették, és az Esterházyak idején végzett állattenyésztés kiemelkedő színvonalának megfelelően, eredetileg kétsoros tehénistálló volt. Erre utalnak a hosszfalak menti vasaltbeton-vályúk és az alacsony parapet magasságú ablakok is. Az uradalmi időkből fennmaradt patinás istálló mellett csaknem egyhektáros csónakázó tó, 2400 négyzetméteres fedett lovarda, szabadtéri karámok, fel- újított pihenőházak állnak a látogatók rendelkezésére. 2016-ban megépült a korszerű – a mai kor kívánalmainak meg- felelő színvonalú – erdei iskola épülete, különleges színfoltként bővítve a major programlehetőségeit.

A hely szakralitását a helyben összeállított erdei facserepes kápolna és felszentelt harangja adja. A 2020-ban átadott panzióban konferenciaterem is helyet kapott.

Számtalan programlehetőség közül választhatunk, lovagolni, sétakocsikázni, horgászni és vadászni is lehet. És ha épp ebben a térségben tervezzük azt a napot, amely az egész életünket meghatározza – itt az esküvőre és az azt követő mulatságra gondolunk –, a Göbös- major erre az alkalomra is remek választás.

A Duna ajándékai

A természet szerelmeseinek a Szigetköz kincseket rejt. A Nagy-Duna és a Mosoni- Duna ölelésében elterülő vidék úgynevezett ártéri síkság, ahol viszonylag nagy területen megmaradtak a kemény- és puhafás ligeterdők. A korábbi évtizedek intenzív nemesnyár-termesztése mára kezd háttérbe szorulni. Ahol a gazdasági megfontolásokat is figyelembe véve lehetséges, ott az erdőket őshonos nyárfajok, valamint elegyes kocsányos tölgyesek foglalják el egyre növekvő arányban.

Az 1987 óta védelmet élvező tájvédelmi körzet otthonául szolgál olyan ritka fás növényeknek is, mint a pionír jellegű bíborfűz, a mandulalevelű fűz és a hamvas éger.

A lágyszárú növények ritka, védett képviselője a nyári tőzike, a légy- és méhbangó. A hazánkban előforduló 80 halfajból 57 fellelhető a Duna és mellékágainak ezen szakaszán. Igazán látványos madárvilág jellemzi a Szigetközt, a ritkább fajok közül a fekete gólya, a vörös gém és a rétisas is a lakója.

A vidék számos látnivalóban bővelkedik, gondoljunk csak a Hédervári kastélyra, az Árpád-tölgyre, Mosonmagyaróvár látnivalóira, vagy Győr pezsgő forgatagára. Érdemes félretenni az autót, és biciklivel bejárni a környéket. A kerékpárút Mosonmagyaróvártól Győrig szinte teljesen kiépült, jó minőségű, a Duna vonalát követi, része az európai EuroVelo No. 6 kerékpárútvonalnak. Szép időben, az útról letérve akár vezetett kenutúrákon is részt vehetünk.

A város tüdeje

Három folyó ölelésében fekszik – római korból ránk maradt nevén – Arrabona, azaz Győr. Ott találkozik a Duna, a Rába és a Rábca, ezért is hívják Győrt a vizek városának. A település napjainkban fejlett iparáról, egyebek közt autógyártásáról híres. Ugyanakkor a barokkos hangulatú városban pezsgő élet zajlik, számtalan fesztivál, színház, koncert helyszíne. A helybeliek kedvelt kirándulóhelye a Püspökerdő. Ha a belváros a település szíve, akkor a Püspökerdő a tüdeje. Tűzrakó helyek, játszótér, erdei tornapálya, gondozott tisztások várják az odalátogatókat. Erdőgazdaságunk nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy a kihelyezett tájékoztató táblák betekintést adjanak a térségben élő erdei ökoszisztéma felépítésébe, lakóinak bemutatására.

Dombok ölelésében: méhesház és lőtér

Erdőgazdaságunk természetföldrajzi adottságaiból némiképp kilóg a Ravazdi Erdészet, hiszen kiemelkedik a Kisalföld síkjából. Annak ellenére, hogy legkisebb erdészeti egységünkről van szó, a vidék lakossága körében rendkívül kedvelt és látogatott.

Ravazdon, az erdészet épületében erdei iskola fogadja a fiatalabb korosztály tagjait, akár egy- vagy többnapos programok keretében.

Egységünk egy átlagosan 120 családból álló méhészetet tart fenn, ahonnét a kiváló minőségű mézeink származnak. 2018-ban csatlakoztunk az Országos Bemutató Méhészetek hálózatához, így a szakmai közönség számára is tartalmas programmal tudunk szolgálni.

Telephelyünkön az érdeklődők részt vehetnek a mézpergetés folyamatában, miközben természetesen szabad a kóstolgatás is. Szintén ott található egyedinek mondható méhesházunk, melyben korabeli méhészeti eszközök sorakoznak.

A lősport szerelmesei, a gyakorlási lehetőséget keresők, vagy csak a fegyvereket kipróbálni szándékozók európai színvonalú lőteret találnak Ravazdtól néhány kilométerre. A 60 hektáron elterülő Magyalosi lőtér alkalmas az összes polgári célú lőfegyver használatára. Ellenőrzött körülmények között bárki kedvére kipróbálhat ismert és kevésbé ismert fegyvertípusokat. A fegyveres testületek gyakorlatain kívül számos versenynek is otthont ad a létesítmény, hiszen a vendégek nagyon sok színvonalas pálya közül választhatnak.

Pazar panoráma a magasból

A Kisalföld bőséges látnivalói közül talán az egyik legfontosabb a Világörökség részét képező Pannonhalmi Bencés Főapátság.

A monumentalitásával a környező tájat is meghatározó épületegyüttes közvetlen szomszédságában 22 hektáron elterülő arborétum található, melyben több mint 400 féle növényfajt figyelhetünk meg. Igazi ritkaságok is megbújnak, mint a szillevelű gumifa és a vasfa.

Az arborétum mellett lévő gyógynövénykertben termesztik az apátság egyik véd- jegyének számító levendulát. Aki lenyűgöző kilátásra vágyik, az Erdészettörténeti tanösvényünkön folytassa útját. Mássza meg az 1997-ben épült Boldog Mór-kilátót, valamint a közvetlen közelében kialakított, felülről nézve – keresztény vallási szimbólumként – halat formázó Lomb- korona tanösvényt. Mindkettőről pazar látvány nyílik a Sokorói-dombvidékre, valamint a völgyekben húzódó településekre. Az apátság környéki erdőkben természetesen a háttérbe szorulnak a gazdálkodással összefüggő feladatok.

A Pannonhalmi Apátságot egy másik nevezetes magaslatról is megtekinthetjük, a Nyúl és Győrújbarát községek határában található Lila-hegyi kilátóról.

Tartalmas kirándulás során megcsodálhatjuk a nyúli pincesort, amelyek az út melletti homokkőfalakból nyílnak. Egyes tagjai, mint amilyen az úgynevezett Sárkánylik, több mint 500 évesek. Elérve a kilátót, gyorsan megértjük, hogyan lehet a régiből valami újat és meghökkentőt létrehozni. A beton és a fa társítása igazi természetbe illeszkedő építményt szült. A rideg szürkeség egyhangúságát a belső grafiti jellegű falfestés töri meg.

Az 1977-ben épült geodéziai mérőtorony 2017-ben újult meg, akkor kapta látványos fa burkolását.

A viszonylag szerény, 326,2 méteres tengerszint feletti magasság ellenére csodálatos panoráma tárul elénk. Ez főként annak köszönhető, hogy a Sokorói-dombvidék – aminek a végén helyezkedik el a nevezett megfigyelő hely – hosszan benyúlik a Kisalföld síkjába.

A Föld görbületéből adódó 70 kilométeres elvi látóhatár itt kibővül, mivel a magasabb hegységek e sík fölé magasodnak.

Tiszta időben akár a 140 kilométerre fekvő Schneeberget is látni lehet, ez azonban évente csak néhány alkalommal adatik meg. A körpanoráma egyik legszebb eleme azonban a sokkal közelebb található apátság. Látható tehát, hogy a Kisalföld sűrűn lakott vidéke is bővelkedik természeti és kulturális szépségekben. Ha tehetjük, ejtsük útba, vegyük célba ezt a vizek formálta vidéket.

Bene Zsolt, Zsolnai Mónika
KAEG Zrt.

Fotók: Böősy Pál, Tálos Péter

Forrás: A Mi Erdőnk