Több generáció tagjainak a mókusról Misi jut eszébe, vagyis Tersánszky Józsi Jenő Misi mókus kalandjai című könyvének (1953) főszereplője, akinek szívet melengető kalandjaiból 1982-ben báb- filmsorozat készült, amely újra és újra feltűnik a képernyőn. Misi mókus tévés „egyeduralmát” 1990-re Chip és Dale, A Csipet Csapat törte meg. A vasárnapi Disney-matinék elmaradhatatlan szereplői az amerikai rokonok, akik tulajdonságaiban még emberibbek, és elragadó személyiségükkel gyerekek millióit vonzották a tévéképernyők elé. A legújabb folytatásos sikertörténet 2007-ben kezdődött az Alvin és a mókusok bemutatójával.

Vörös szőrzetű kedvenceink

A mi szívünkhöz természetesen az európai vagy vörös mókus (Sciurus vulgaris) áll a legközelebb, hiszen velük találkozunk rendszerint parkjainkban vagy az erdei fákon. A népnyelv számos megnevezéssel illeti, mint cibóka vagy kelempájszmadár, és meg kell említeni az evetből eredő keresztnevet, amelyet a L’art pour l’art Társulat karaktere, Evetke népszerűsített abszurd humorával.

Ausztrália területét kivéve minden kontinensen megtalálhatók a mókusfélék családjának képviselői. A legkisebb mókus teste alig 12 centiméter hosszú, a legnagyobbé több mint másfél méter.

A fán élő fajok mellett megkülönböztetünk még talajlakó és repülő mókusokat.

A hazai mókusok szőrzetének jellegzetes vörös színe már messziről észrevehető. Nevüket is erről kapták. A vörösön kívül viszont előfordulnak fekete, barna, szürkés vagy akár sárgás árnyalatú egyedek is hazánkban. Egyes megfigyelések szerint a mókusok színe összefügg élőhelyük tengerszint feletti magasságával. E tudományosan eddig nem igazolt állítás szerint a magasabban élő állományok szőrzete sötétebb, míg a síkvidéken élőké világosabb. Ami viszont bizonyos, hogy a nyári szőrzet világosabb a télinél. A hasi szőrzetük általában fehér, de minden esetben világosabb, mint az állatok hátán. Jellegzetes ismertetőjel még a fülpamacs, valamint a dús farokszőrzet, melyet évente egyszer váltanak. A hím és a nőstény megjelenésében nincs szembetűnő különbség.

Fészkek a magasban

A mi mókusaink leginkább az őshonos fafajokból álló elegyes lombhullató erdőket kedvelik, ahol az évszaktól függően sokféle és bőséges táplálékhoz juthatnak. Étlapjukon növényi magvak, termések, gyümölcsök, gombák és kis mennyiségben rovarok szerepelnek. Szűkös időben fakérget rágcsálnak, rügyeket, hajtásokat és virágokat is fogyasztanak.

Egy mókusnak több fészke is lehet, amelyeket különböző célokra használ. A fészek bejárata rend- szerint oldalt és alul található – könnyen megkülönböztethető a madárfészektől –, mert mindig alulról másznak bele.

A mókusok szerelme decembertől júliusig tart. A vemhes nőstény általában több tartalék fészket rak, hogy veszély esetén gyorsan át tudja menekíteni kölykeit. A 38 napig tartó vemhességet követően a nőstények 4-5 utódot hoznak világra. A mókusok általában évenként két almot nevelnek. A kölyökmókusok zárt szemmel és csupaszon jönnek napvilágra, 10 hetes korukra pedig már elkezdik önálló erdei életüket.

Legfőbb ellensége az elhúzódó hideg, a kemény tél. A ragadozó emlősök közül a nyuszt és a vadmacska prédája lehet, míg a madarak közül a héja és az ölyv leselkedik rá.

Szerencsére hazánkban még nem él az idegenhonos szürke mókus, noha már Európa több országába is beköltözött, és kiszorította a honos állományokat. Az amerikai szürke mókust (Sciurus carolinensis) a 19. század végén Angliába telepítették be, majd „elszabadult” egyedei sikeresen fennmaradtak a természetben és stabil szaporodó közösséget alkotnak. Növekvő népességük egyre nagyobb területet hódított meg, amellyel párhuzamosan az angol kutatók az őshonos közönséges mókus állományainak csökkenését tapasztalták.

Mivel a mókusok nem alszanak valódi téli álmot, ezért ősszel éléskamráikban felhalmozzák a szűkösebb napokra szánt élelmet. A télire gyűjtött magokat beássák a talaj felső rétegébe, vagy faodvakba rejtik. Nagykanizsán a múlt évszázadban jegyezték fel, hogy egy kidöntött fa odvában 50 liternyi válogatott tölgymakkot és gesztenyét találtak, valószínűleg egy mókus munkája nyomán. Egy állat akár nyolc-tíz különböző helyre is bespájzol, de a feledékenysége miatt átlagosan egyet talál meg a tél folyamán.

Szerethető figurák

A mókus oktatásban betöltött szerepe is jelentős. Gondoljunk csak bele, hány óvodásnak volt már mókus a jele, vagy járt a Mókus csoportba. Számos mondóka, találós kérdés, mese és játék szól a mókusról és birodalmáról, az erdőről. A mesék és mondókák mókusa kedves, fürge és játékos, társaságában pedig megismerhetők barátai, az erdei állatok és növények.

Nem hiába, a gyerekek számára a mókus az egyik legnépszerűbb és legismertebb erdei állat. Ügyességükkel, „cukiságukkal” és a fák ágai között rejtőzködő életmódjukkal sokunk kedvencévé váltak. Amellett, hogy természet adta megjelenésükben és életmódjukban különlegesek, a mesék és filmek még humorral és ravaszsággal is felruházták őket. A mókus népszerűsége az emberi tulajdonságokkal felöltöztetett mesebeli rókáéval és medvéével vetekszik, hiszen számos kalandokba keverednek, a mesékben legalábbis mindenképp.

Dr. Takács Viktor, Sárközy Áron
Erdő Háza Ökoturisztikai Látogatóközpont
Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt.