Oldal 3/3
A világszerte elterjedt vadmacskának számos alfaja él Afrikában, Ázsiában, és az öreg kontinensen is megkülönböztetünk skót, illetve európai változatot. Korántsem annyira barátságos állat, mint amilyennek elsőre tűnik, és napjainkban vajmi keveset tudunk róla. Állományának feltérképezésére, az állatok viselkedésének mélyrehatóbb megismerésére 2019-ben indult program hazánkban.
Az Országos Erdészeti Egyesület legutóbbi online szavazásán a lehetséges három faj közül a voksok mintegy felét a lisztes berkenye (régies nevén süvöltény) kapta, így lett az Év fája 2021-ben a kecskefűz és a fehér nyár előtt. A lisztes berkenye fajcsoport (Sorbus aria agg.) számos, egymástól nehezen megkülönböztethető kis fajt takar, melyek középhegységeink sziklás talajú erdeiben fordulnak elő.
A Peszéri-erdő a Duna-Tisza köze fajokban leggazdagabb erdeje, kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület.
A Kőszegi-hegységben az Országos Kéktúra útvonalon haladva, a Stájer-házak közelében vezet az Öreg bükk Tanösvény. Ha nyugatról az Írott-kő felől, illetve közelebbről a Hörmann-forrástól érkezünk, először ahhoz az állomásához jutunk, ahol forgatható kockák segítségével megismerkedhetünk a Kőszegi-hegységet borító erdők világával.
A hideg beköszöntével nem szabad megfeledkeznünk a természet apró csodáiról, hazánk énekesmadarairól. Ilyenkor számos példányuk behúzódik a településekre, ott keres élelmet. Ennek apropóján indította útjára madárodú és madáretető kihelyezési akcióprogramját az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás október közepén, Kittenberger Kálmán nagymarosi házában.
Sem időjárási viszontagságok, sem földrajzi távolságok nem riasztják vissza. Ha „téma van”, azonnal kocsiba ül vagy kisrepülőre. Varga György, a Magyar Távirati Iroda nagykanizsai fotóriportere, ha kell az országutakat rója, térdig gázol a sárban vagy éppen a jeges vízben, felmászik bármilyen meredek emelkedőn csak azért, hogy meglegyen az a bizonyos pillanat.
A Pilis lenyűgöző, fenséges, fejedelmi hely. Szinte hallani Mátyás király vezéreinek döngő lépteit, s ahogyan kupáikat a nehéz asztalra csapják. Régen királyi vadászterület volt, ám méltóságát máig megőrizte. A Római birodalom virágzásának idején a Duna mentén futó védvonalakat összekötő utak közül több a Pilis, Visegrádi-hegységen keresztül vezetett.
Vándorló eleink minden valószínűség szerint a Kárpát-medencében találkoztak először nagyobb számban vidrával. Legalábbis erre enged következtetni, hogy ugyanazzal a névvel illetjük ezt a vizes élőhelyekhez szorosan kötődő ragadozó állatot, mint a környező szláv népek. A faj a 19. században még igen elterjedt volt az egész medencében.
Biztos, hogy elfújtam a gyertyát? Szalonnasütés után elég vizet öntöttem a tűzre? Bezártam jól a kályha ajtaját? Bizonyára a kedves olvasókban is felmerültek ilyen és ehhez hasonló kérdések. Otthonunkban az esetek többségében a saját odafigyelésünkön múlik, hogy „meleg helyzetbe” kerülünk-e vagy sem. De nemcsak a lakásaink válhatnak a tűz martalékává, hanem a természeti környezet is!
Erdei barangolásaink során gyakorta lehetünk figyelmesek a szajkó igen kellemetlen, messze hangzó, éles riasztására. Ezt követően vajmi kevés esélyünk lesz, hogy más madarat vagy emlőst meglessünk a közelben, mert a hang hallatán az állatok tudják, hogy valami nincs rendben – veszély közeledik.
A magyar erdők sok millió egérnek adnak otthont a Kárpát-medencében. Az óvilágban előforduló 542 egérformából nálunk kilenc honos (köztük patkányok is vannak), az erdei egereknek pedig csak négy faja él hazánkban. Mégis nagy szerepet töltenek be a magyar vadonban, már csak azért is, mert sok ragadozónak biztosítanak táplálékot.
A Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. Győri Erdészete a megyeszékhely 25-30 kilométeres körzetén belül, 27 község határában, 8400 hektáron gazdálkodik. Jellegzetes síkvidéki erdészet, árterekkel és meszes homokbuckákkal.
Nem találtam olyan kiadványt, amely a gyerekeknek és felnőtteknek is segít abban, hogy még tartalmasabban, szórakoztatóbban töltsék idejüket az erdőben, a természetben. Erdőmérnökként, több éves erdei iskola vezetői tapasztalattal, és három gyermek édesanyjaként ezért úgy döntöttem, hogy írok én egyet.
A menyétfélék a házimacska megjelenését megelőzően igen fontos szerepet töltöttek be kontinensünkön, hiszen szelídített példányai kiváló rágcsálóirtók voltak a ház körül. A kifejezetten emberkerülő hermelin a nálunk előforduló menyétfélék ritka faja.
Bács-Kiskun megye északi részén, Kunpeszér község határában rejtőzik a homoki erdőssztyeppek napjainkra fennmaradt egyik legértékesebb, fajokban leggazdagabb képviselője, a Peszéri-erdő. Elnevezése ellenére nem csak változatos erdőállományok alkotják, azokhoz homoki gyepek, valamint mocsár- és láprétek is kapcsolódnak.
Három évvel ezelőtt adták át Sopronban a Károly-magaslati Ökoturisztikai Látogatóközpontot, amelyben az erdők élővilágát bemutató kiállítások mellett a Kőhalmy Vadászati Múzeum gyűjteményei, valamint a TAEG Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. erdészeti erdei iskolája is helyet kapott.
Az erdők, mezők állatai közül több faj alkalmazkodik az ember teremtette mesterséges környezethez és szívesen fogadja el azt élőhelyként. A vadon élő állat és az ember közvetlen érintkezése azonban gyakran szélsőséges érzelmeket vált ki.
Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.
