Lapszemle

Lángba borult erdők

Biztos, hogy elfújtam a gyertyát? Szalonnasütés után elég vizet öntöttem a tűzre? Bezártam jól a kályha ajtaját? Bizonyára a kedves olvasókban is felmerültek ilyen és ehhez hasonló kérdések. Otthonunkban az esetek többségében a saját odafigyelésünkön múlik, hogy „meleg helyzetbe” kerülünk-e vagy sem. De nemcsak a lakásaink válhatnak a tűz martalékává, hanem a természeti környezet is!

Hazánkban az erdőkben, mezőkön, kaszálókon keletkező tüzek fő kiváltó oka az emberi hanyagság, illetve a szándékos gyújtogatás. A szabadban a tűz terjedését nem állítja meg a ház fala vagy a helyszínre siető tűzoltók vízsugara; növényről növényre, fáról fára terjed a láng, akár több tíz, több száz hektáron elpusztítva az élővilágot.

Jogos a kérdés, hogy ilyen helyzetben mi segíthet. Fülembe cseng dr. Varga Szabolcs egykori erdővédelmi professzorom mondata, mely a soproni tanulmányaim alatt belém vésődött:

„Az erdőtűz elleni védekezés leghatékonyabb módja a megelőzés!”

Széles erdei tűzpásztákkal, kevésbé tűzveszélyes, elegyes erdőállományok létrehozásával, tűzőrség működtetésével, tűzgyújtásra vonatkozó jogi szabályozással, tűzgyújtási tilalom elrendelésével megelőzhető az erdőtűz. Ha azonban mindezek ellenére felcsapnak a lángok, a tűz csak jó helyismerettel rendelkező, felkészült, gyakorlatias és bátor szakemberek áldozatos munkájával állítható meg, kisietnek a helyszínre és mentik, ami menthető.

Szomorú, hogy az országos tűzgyújtási tilalom ellenére több mint 30 erdőtűzhöz riasztották a katasztrófavédelem és az EGERERDŐ Zrt. kollégáit idén tavasszal. A tüzet minden esetben szándékos gyújtogatás okozta.

A tűz jellemzően magántulajdonban lévő füves területekről, legelőről vagy bozótos ingatlanról terjedt tovább az állami erdőbe.

Kollégáim felmérése alapján a lángok főként avartüzeket és kisebb részben törzstüzeket okoztak összesen mintegy 150 hektár erdőben, amelynek harmada állami tulajdon.

Az EGERERDŐ Zrt. munkatársai a katasztrófavédelem szakembereivel, civil segítséggel, többségében kézi eszközökkel és vízzel oltották a felcsapó lángokat, hogy elkerüljék az erdő élővilágának jelentősebb mértékű károsodását. A tűz intenzitásától függően a katasztrófavédelem munkáját 6-12 fős erdész csapatok segítették, az avartűzben hatékony védekezési módok alkalmazásával, tűzcsapókkal, földeléssel vagy ellentűz gyújtásával.

Már évek óta a Szilvásváradi Erdészet területén fordul elő a legtöbb tűzeset.

A legveszélyeztetettebb helyeken az erdészet kollégái még kora tavasszal tűzpásztákat nyitottak és folyamatos tűzőrséget tartottak. Emellett egy új eszközt is kipróbáltak az oltásban, a gépi lombfúvót, mely igen hatékonynak bizonyult az avartüzek megfékezésében.

A károsodott erdők többsége Arló, Csernely és Ózd települések határban található, de Cered, Bükkszenterzsébet és Bélapátfalva erdeiben is felcsaptak már a lángok idén.

A készletezett faanyagban és az erdőállományban okozott kár mértéke meghaladja a 3 millió forintot, a csemeték és fiatal állományok növekedésének tűz miatti megtorpanásából eredő kiesést nehéz megbecsülni.

Erdészeink helytállását, áldozatkész munkáját hálásan köszönjük! Bízunk benne, hogy a kizöldült természetben csak a nyári nap sugara okoz igazi forróságot.

Vigh Ilona

EGERERDŐ Zrt.

Forrás: A Mi Erdőnk