Címke: élőhely

Oldal 1/3

NEGYEDSZIVARNYI KIRÁNDULÁS

Mi kell egy jó kiránduláshoz? Felkészülés, tervezgetés térképpel, néhány könyvvel, vagy az ezeket kiváltó korszerű eszközökkel. Beszélgetés az úti célt jól ismerő barátokkal. Vidám, befogadó, figyelmes részvétel.

A HOMOKI GYEPEK ÉKSZEREI

A Duna-Tisza közi homokvidék területén számos természetközeli állapotú homoki gyep és borókás-nyáras erdőtársulás található. Ezen komplexek számos botanikai értéknek nyújtanak menedéket.

AZ ALFÖLDI ERDŐK REMÉNYTELJES FÁJA

A klímaváltozás miatti félelmek korában az Alföld erdeinek egyik hosszú távon is reményteljes fafaja a vénic szil, amelynek komoly károsítója (egyelőre) nincs.

MIT? MIÉRT? HOGYAN?

Az erdei ökoszisztéma védelme és fenntartása az erdőgazdálkodás alapvető feladata, mindemellett egyre nagyobb társadalmi elvárás is. Ezen belül a madarak védelme kulcsfontosságú, hiszen a kellemes madárdalon túl a tollas jószágok megjelenése növeli az erdő biodiverzitását, természetes védekező képességét és vitalitását.

HÓDOK A SZIGETKÖZBEN

Régi és mégis új fajként köszönthettük az eurázsiai hódot a Szigetközben. Európa legnagyobb rágcsálója ugyanis a 19. század közepére teljesen eltűnt Magyarországról az intenzív vadászat hatására, majd az 1980-as években a Bécs környékén kibocsátott példányok és azok utódai újfent megjelentek.

ŐSLÁP ÉS ERDŐREZERVÁTUM

Magyarország legnagyobb egybefüggő síkvidéki erdőtömbje, Somogy zöld szíve 1993 óta áll a KASZÓ Zrt. gondozásában. Története azonban sokkal régebbre nyúlik vissza, már hercegi tulajdonban is színvonalas, fenntartható gazdálkodás zajlott a területen. Ezt az örökséget őrzi az erdőgazdaság, miközben óvja és népszerűsíti a természeti értékeket, köztük a Kaszó település határában lévő Baláta-tavat.

DR. ALMÁSI ISTVÁN: A NAGY HALÁSZ

„Orvosként dolgozom Szekszárdon. A természetfotózás mellett vadászok, horgászok, gombászok és sok időt töltök madármegfigyeléssel is. Abban a szerencsében volt részem, hogy gyermekkoromat – immár több mint fél évszázada – a Mecsek lankái között tölthettem. Ez a környezet ideális volt arra, hogy kiélhessem a természet megismerése iránti vágyamat.”

VADVIRÁGSZŐNYEG A LIGETERDŐBEN

A Kerka-mente jellegzetes élőhelyét mutatja be a Lenti Parkerdőben kialakított 1,5 kilométer hosszú Vadvirág tanösvény, amelyet a Zalaerdő Zrt. jóvoltából 2015 tavaszán vehettek birtokba a látogatók. A tanösvény a játszva tanulás elve szerint készült sok izgalmas forgatható, mozgatható elemmel a kicsiknek, a nagyoknak pedig érdekes információkkal a környék növény- és állatvilágáról.

A RÓKASUTTOGÓ

Radisics Milán szerencsés ember. Sokoldalú tehetséggel áldotta meg a sorsa, és a szívós szorgalom se hagyta el pályáján. Grafikus, dizájner, multimédiás cégvezető, művészi látásmódú fotóriporter, aki elnyerte a világ nagy fotószakmai díjait. De legszebb titka mégis az, hogy mesélnek neki a vizek és benéznek ajtaján az erdei állatok.

TISZTELET A HANGYÁKNAK

A mesekönyvek lapjain szorgoskodó, bájos hangyácskákról alkotott pozitív megítélésünk pillanatok alatt szertefoszlik a kenyeres doboz felé masírozó vagy a mézes csuporba fulladt hangyahadak láttán. Kár vitatni, a lakásokban okkal népszerűtlenek a hangyák. Más a helyzet az erdőben, ahol nemcsak jó helyen vannak, de számos nélkülözhetetlen ökológiai szerepet is betöltenek.

AHOL A BÜKKÖSÖK OTTHON VANNAK

Nyáron sokan pihennek az Adriai-tenger partján. Utazzanak a határátkelőkhöz autópályán vagy főúton, a zalai szakaszon biztosan elmennek olyan erdőrészek mellett, amelyeket a Zalaerdő Zrt. Letenyei Erdészete kezel. Az erdészet Zala megye délnyugati szegletében, közvetlenül a horvát és a szlovén határ mellett, túlnyomórészt a Göcseji-dombság, kisebb hányadában a Kerka-Mura-sík erdészeti tájrészletekben, csaknem 9 ezer hektáron gazdálkodik. Ebből 2400 hektár védelmi rendeltetésű.

HOLTFA NÉLKÜL BETEGEBB AZ ERDŐ

Mi a habitat-fa és miért fontos, hogy elegendő számban legyen belőle az erdőkben? Mi a szerepe a földön fekve korhadó fatörzseknek? Mik eszik a holtfát és mik eszik a holtfaevőket?

„ŐSERDŐ” VISEGRÁD HATÁRÁBAN

Eredeti értelmében őserdőket nem találunk Magyarországon, hiszen a múlt évszázadokban szinte valamennyi hazai erdő életébe beavatkozott az ember. Az erdész szakirodalomban azonban „őserdőnek”, illetve őserdő jellegű területnek nevezik azokat az erdőket is, melyek meghatározott jegyeket mutatnak.

HÁROM AZ EGYBEN: CUKI, TÁRS ÉS RAGADOZÓ

A járványveszély miatti bezártságban sok ember talált rá újra a természetre, mely pihenést, szabadságot és testi-lelki feltöltődést nyújt a kirándulók, túrázók számára. A látogatók számának növekedésével arányosan egyre több lett a kutya is az erdőben.