Lapszemle

Három az egyben: cuki, társ és ragadozó

A járványveszély miatti bezártságban sok ember talált rá újra a természetre, mely pihenést, szabadságot és testi-lelki feltöltődést nyújt a kirándulók, túrázók számára. A látogatók számának növekedésével arányosan egyre több lett a kutya is az erdőben.

Házi kedvencünk múltja több tízezer évre nyúlik vissza, hiszen a kutyák a szürke farkasok egyik alfajából lettek háziasítva a kőkorszakban. Azóta a kutya és az ember kapcsolata a kor és kultúra változásával folyamatosan formálódik. A kutya lehet „munkaeszköz”, segítheti a katasztrófavédők, mentősök, vadászok munkáját, és például nélkülözhetetlen társai a látássérülteknek. Európában azonban zömmel a család kedvenc szőrös jószágai, akik egyre gyakrabban elkísérik gazdájukat nyaralni, étterembe, rendezvényekre és az erdei túrákra is.

A felelős gazdik jól tudják, hogy a kutyatartásnak és sétáltatásnak igen szigorú szabályai vannak. A települések közterületén – kivéve a kutyafuttatásra kijelölt helyet – csak pórázon lehet vezetni az ebet.

Ugyanez a szabály érvényes közforgalmú közlekedési eszközön (kivéve a vakvezető és a mozgáskorlátozottakat segítő kutyákat), természeti és védett természeti területen, illetve vadászterületen (a vadászkutyák kivételével). Számos konfliktus alakulhat ki az erdőben szabadon engedett vagy felügyelet nélkül hagyott kutya és a kirándulók, más kutyák vagy az erdő élővilága között.

A kutyaiskolák kiképzéseinek és a felelős kutyatartóknak hála, az ebek egy része jól fegyelmezhető és bármilyen helyzetben visszahívható. De mint ahogy mi, emberek sem vagyunk egyformák, vannak kutyák, amelyeknek a ragadozó ösztöne dominál.

A szabadjára engedett jószág megzavarhatja az erdő élőközösségét, űzi, sőt el is foghatja a vadat. A földön található fészkeket kifoszthatja, és megsemmisítheti a madarak otthonát.

Erdei vadfajok ellési időszakában különösen veszélyes, hiszen elejtheti a gyámoltalan szaporulatot. A trófeás állatok torzult agancsa néha a zavarás következménye, hiszen a megriadt vad menekülés közben figyelmetlenebb, könnyebben nekiütközik valaminek, ami az agancs elferdülését, torz fejlődését okozhatja.

Ha felelős kutyatartóként gondoskodunk kedvencünkről, akkor erdei kirándulásunk során mindenképp pórázon vezessük. Otthon pedig teremtsünk kutyabiztos körülményeket (megfelelő magasságú kerítés, jól zárt kerítésalj), hogy jószágunk ne tudjon ellógni udvarunkról. A kutya nyakába tegyünk nyakörvet, rajta bilétával, melyen a kutyatulajdonos neve és telefonszáma található.

Ha ezeket az alapvető szabályokat betartjuk, már sokat tettünk a kutyánk és az élővilág védelme érdekében!

Bacik haza

Ahogy a gyerekek hazaviszik az ovis, iskolás bacilusokat, úgy viszik be otthonunkba a szabadon kóborló kutyusok is a betegségeket. Kullancsokat, de más, szemmel láthatatlan, emberre is veszélyes fertőzéseket (pl.: férgesség, leptoszpirózis, Aujeszky-betegség stb.) is begyűjthetnek a szabadban, például a vadon élő állatok hullatékából, elhullott vad maradványaiból.

Vigh Ilona
EGERERDŐ Zrt.

Forrás: A Mi Erdőnk