Oldal 48/77
A Cserhát vagy a Karancs-Medves vidéke nem a legelrejtettebb tájunk, mégsem ismerik olyan sokan, mint a Börzsöny erdőrengetegeit. Pedig ezen a vidéken is gyönyörű erdők várnak ránk, és köztük természeti, néprajzi és történelmi kincsek egyaránt megbújnak.
Amikor a fuvolista elindul az erdőbe, hogy kifújja magát, nem visz hangszert. Csak sétál, szusszan a jó levegőn és élvezi a csendet. Ezt Szolnoki Pétertől tudom, aki azt mondja, őt énekesnek tartják, de valójában hangszeres zenész. Húsz éve a Bon-Bon zenekarban, és előtte, mellette számos más formációban. Akinek pedig rajzfilmekből ismerős a hangja, az se téved nagyot, hiszen az ének mellett régóta szinkronizál is.
A madárvilág fajainak mindössze mintegy másfél százalékát alkotják a baglyok, mégis velük kapcsolatos a tollasokhoz kötődő különféle babonák, téveszmék legtöbbje. Mára szerencsére az emberek többsége nem hisz ezekben, így nem pusztítja a baglyokat, mégis sok veszély leselkedik az éjszakai tollas ragadozókra. Megőrzésükben, állományuk gyarapításában az erdészeknek is kulcsfontosságú szerep jut.
Nem kell manapság már erdőt-mezőt járnia annak, aki rókát szeretne látni, hiszen egyre gyakrabban jelennek meg a nagyvárosi parkokban, belső kerületek zöldövezeteiben is. Újkori térhódításuk azonban nemcsak az ember számlájára írható – más tényezők is közrejátszanak benne.
Azt mondanám, maga a harmónia: szép nő, szép hangon, szép dalokat énekel. Ám Lovász Irén ennél sokkal árnyaltabb jelenség. Egyetemi oktató, a magyar népi szakralitás nemzetközi hírű kutatója. Olyan tudós, akinek elméleti ismereteit átszövi a hétköznapi élet megannyi tapasztalata. Közösségteremtő, alkotó ember, mindemellett három felnőtt gyermek édesanyja. Életében az erdőnek kitüntetett szerep jutott.
Az Országos Erdészeti Egyesület szervezésében már 21. alkalommal választották meg Az év fáját, hogy a szokásosnál nagyobb figyelmet szentelve neki, jobban megismertessék a nagyközönséggel. A három jelölt közül a mezei szil végzett az élen. A több mint 1500 internetes szavazattal a fehér nyárat és a virágos kőrist utasította maga mögé.
A Somogy és Baranya határán elterülő vadregényes Zselic Magyarország kevésbé ismert szépsége. A zselici rengeteg sok titkot őriz, sejtelmes világ, ahol betyárok rejteztek, márcfőzők készítették a mézsört, s a sűrűben kanászok váltották az erdei munkásokat. A csillagok ezen a környéken ragyognak a legfényesebben, a Tejút innen látható a legtisztábban.
Január 1-jétől több ponton változott a vadászati törvény, amely négy ütemben módosul. Minden passzusa 2017 márciusától lesz hatályos, és teremt majd új alapokat a hazai vadgazdálkodásnak a következő évtizedekre. A széles körű egyeztetést követően, döntő parlamenti többséggel elfogadott törvény az 1996 óta eltelt időszak tapasztalataira építve igyekszik választ adni a 21. század kihívásaira.
Okleveles erdőmérnökként közlekedésépítő szakmérnöki és mérnök-közgazdász végzettséget is szerzett. Születése óta Borsod-Abaúj- Zemplén megyében él. Azt mondja, számára olyan az andókúti bükkös, akár egy templom. Bak Juliannával, az ÉSZAKERDŐ Zrt. közgazdasági vezérigazgató-helyettesével beszélgettünk.
Fajra jellemző tulajdonságain, minőségén kívül a döntés utáni darabolása is nagyban meghatározza, hogy mi készülhet majd a kivágott fából. A hossztoló erdész döntésén, munkáján is múlik, hogy milyen értékű választék kerül ki az erdőből, ami befolyásolja a gazdálkodás jövedelmezőségét.
Magyarország egyik legszebb, természeti és kultúrtörténeti értékekben gazdag térségében várja látogatóit a Bakonyerdő Zrt. Balaton-felvidéki Erdészeti Erdei Iskolája. Évenként közel 2500 gyermeket fogad, és ezzel a környezeti nevelés egyik legfontosabb helyszíne hazánkban.
A magyar erdészet, az erdészeti műszaki-gazdasági értelmiség legrégibb társadalmi szervezete az Országos Erdészeti Egyesület. Mintegy háromezer fős tagsága nagyobb részben erdészekből, erdőmérnökökből, továbbá faipari, vadászati, természetvédelmi és más műszaki-gazdasági szakemberekből, valamint az erdészet ügyével rokonszenvezőkből áll.
Nincs is jobb, mint kiszakadni a munkanapok rohanásából, eltávolodni a város zajától. Az erdőkben töltött percek javítják a kedélyállapotot, a természet mindenkire jótékony hatást gyakorol. Az erdeink olykor annyira közeliek, hogy sokan minden felkészülés nélkül indulnak a „kis erdei kiruccanásra”. Ez igen nagy könnyelműség, hiszen bárhol is legyünk, egy gondatlanul megválasztott kitérő, a nem megfelelő lábbeli, vagy akár egy apró darázscsípés súlyos következményekkel járhat.
Az 1972-ben Argentínában rendezett VII. Erdészeti Világkongresszuson egy magyar erdész szakember fogalmazta meg a világon először az erdő hármas rendeltetésének – gazdasági, védelmi és közjóléti szerepének – alapgondolatát és ültette át ezt a szakmapolitikai elvet a hazai mellett a nemzetközi közgondolkodásba is. Dr. Madas András erdőmérnök ezzel a modernkori többcélú erdőgazdálkodás alapjait fektette le.
Nagyon köszönjük a hazai tájak, erdők hangulatának, szépségeinek, növény- és állatvilágának bemutatására kiírt fotópályázatunkra érkezett felvételeket. Igazán változatos témákat sikerült lencsevégre kapniuk a pályázóknak, a tájképektől, a közeli növény- és állatfotókon át az egy-egy izgalmas mozzanatot megörökítő pillanatfelvételig. A beérkezett pályázatokból A mi erdőnk szerkesztősége a most bemutatott képek készítőit részesítette az állami erdőgazdaságok díjaiban.
A csíksomlyói búcsújárók számára, a Budapesttől kijelölt Mária út 100. kilométer kövénél áll a gyöngyösi Barátok temploma, a Szent Ferenc regulája szerint élő „kisebb testvérek” szerzetesrend által a 14. század óta őrzött kegyhely. A pünkösdi búcsúba igyekvők útját most innen követjük egészen a Mátraalja keleti határáig.
A Rába és a Csörnöc-Herpenyő-patak völgyét keletről az Ős-Rába kavicstakarója kíséri, amely délnyugat-északkeleti irányban átszeli egész Vas megyét. A kavicstakaró Sitkétől délre Hegyhátszentmártonig, illetve Hegyhátszentjakabig és Hosszúperesztegig terjedő része a Vasi-Hegyhát, amely nyugatnak az Őrségben folytatódik, s végül magyar oldalon a Vend-vidéken ér véget. A Vasi-Hegyhát állami tulajdonú erdeinek kezelője a Szombathelyi Erdészeti Zrt., nagyobb részben a Vasvári, a nyugati sávjában a Szentgotthárdi Erdészeti Igazgatóság.
Majthényi László a Szigetközben született és nevelkedett, a szombathelyi főiskolai évek óta azonban büszke vasi polgár vált belőle. Kötődése a térség épített és természeti értékeihez, kultúrájához egyaránt erős. A Vas megyei közgyűlés elnökeként a nyugat-dunántúli megye átfogó területfejlesztésén dolgozik, miközben lelkesen őrzi a hagyományokat, és a jövő energiaellátásának a kérdése is érdekli. Több gasztronómiai kiadvány szerzője és szerkesztője, képzett borbíráló, és nem mellesleg a természet, a hegyek, az erdők szerelmese.
Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.
