Oldal 48/79
A Magyar Szarvasmarha Tenyésztők Szövetsége 1999-ben Csukás Zoltán professzor emlékére díjat alapított, melyet minden évben az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok díjkiosztó ünnepségén adnak át. A díjat, amelynek odaítéléséről kuratórium dönt, ez évben szakmai tevékenységének elismeréseként Fekete Balázs érdemelte ki.
Idén összesen 26 országból érkeztek látogatók a kiállításra, akik a Nemzetközi Sátorban regisztráltak. Hogy esetleg a rendes bejárókon jöttek-e még a határon túlról, nem tudjuk, de ez is nagyon szép szám. Ott találkoztunk a Temesvári Állatorvosi Egyetem népes hallgatói csapatával. (...)
Palicsról, Hajdújárásról, Királyhalomról, Kispiacról és Bajmokról szervezett mintegy 50 fős látogatói csoportot az Északvajdasági Földműves Egyesület. Vezetőjük, az egyesület elnöke, Balog Anita lapunknak elmondta, a 250 fős tagságuk mintegy ötöde, a legaktívabb termelőik vállalkoztak az útra, azok, akik évek óta visszajárnak ide, és egyébként is érdeklődnek a különféle rendezvények iránt. Otthon átlagosan 4–5 hektáron gazdálkodnak, szántóföldi kultúrákkal és gyümölcstermesztéssel, illetve állattenyésztéssel foglalkoznak. Az ilyen és ehhez hasonló rendezvényeken nemcsak nézelődnek, kapcsolatokra is szert tesznek, és volt már rá példa, hogy gép- vagy vetőmagvásárlást is nyélbe ütöttek. (...)
Uri Kertész és családja figyelmesen járta a kiállítást. A valamikor Budapesten született – ám csecsemőként korán Izraelbe költözött – szakembert nem véletlenül vonzza a hazai táj. Magyarországon szeretnének gazdálkodni, hiszen úgy látják, az országnak nagyon jók az adottságai, kiválóak a földek, a gazdák szakmai felkészültsége, tapasztalatai. Az is hazánk mellett szól, hogy sokkal olcsóbbak a gazdálkodási feltételek, mint Európa más országaiban. (...)
Idén már második alkalommal jött el Hódmezővásárhelyre Tódor István, gidófalvi körzeti állatorvos és Péter István, aki Sepsiszentgyörgyön egy hitelező cégnél dolgozik. A romániai szakemberek elmondták, sok állattal és fajtával találkozhatnak a kiállításon, szakmai tapasztalatokat gyűjthetnek, itt ismerkedhetnek meg a legújabb technológiával, technikával, és nem feledkezhetünk el az állatgyógyászati termékekről sem. A kiállításra a Flexfood meghívására jöttek el, amely bárányexporttal foglalkozik, de a húsmarha- kereskedelem sem áll távol a cégtől. A vásáron való részvétel célja nem csak a tapasztalatgyűjtés, de adott esetben akár szerződéskötés is. (...)
– Cégünk megalakulása, azaz 18 esztendeje szinte valamennyi mezőgazdasági kiállításon jelen vagyunk, így a hódmezővásárhelyi Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokra is elhoztunk termékeinkből és szolgáltatásainkból néhányat – mondta Barna István az Inter-Mix Kft. gépértékesítési előadója. – Véleményem szerint ezek a kiállítások rendkívül jók arra, hogy a látogatók is megismerjék, milyen termékeket forgalmazunk, milyen újdonságot kínálunk nekik. (...)
Lucerna- és réti szénáink minősége erősen kifogásolható: a gyenge-közepes (lucernaszéna) vagy a gyenge-igen gyenge (réti széna) kategóriába tartoznak. A nemzetközi, tőzsdei értékelés szerint a 2013–2014-es hazai lucernaszéna relatív takarmányértéke (RFV) átlagosan 119 pontszámot ért el. A közepes minőség 130-nál kezdődik! Hozzá kell tenni, hogy a széna megítélése a nagy termelésű tejelő tehén adagjában szintén változik napjainkban. Érdemes ezért a témát a korszerű technológiák ismeretében újragondolni. Cikkünk második részében a természetes és a mesterséges szénaszárítási eljárásokat mutatjuk be.
Május közepétől, vagyis amikor a lucernákat, kaszálókat és az utak szélét kaszálják a gazdák, a mezők vadjai és madarai éppen a szaporulatukkal vannak elfoglalva. A fürjek, pacsirták, fácánok, foglyok a fészkeiken ülnek vagy éppen a fiókáikat, csibéiket vezetik a fűben, a lucernásokban, rengeteg rovart és lárváikat összeszedve. A mezei nyúlfik, őzgidák szintén a dús növényzetű lucernásokban találnak maguknak menedéket és bőséges táplálékot.
Egy „zöld” innovációnak köszönhetően a Szuro-Trade Kft. felhasználja a terményszárítás során keletkező hulladékot, ezáltal is csökkentve a cég ökológiai lábnyomát. A Norvég Alap 219 millió forintos támogatásával megvalósuló, 404 millió forint összköltségű beruházás megkezdését ünneplő rendezvényt a közelmúltban tartották Nyíregyházán, a Szuro-Trade Kft. Debreceni úti telephelyén.
„A szocializmusban az a legrosszabb, ami utána következik.” Ez a rendszerváltás idején gyakran emlegetett mondás ma is aktuális, ha megnézzük, milyen helyzetbe került Kárpátalján az állattenyésztés, és azon belül is a szarvasmarhatartás. Íme egy döbbenetes adat: negyedszázad alatt a megyében a tizedére csökkent a szarvasmarha- állomány. Ehhez képest a sertéságazat még jól tartja magát, a hízók és növendék állatok száma ez idő alatt csupán megfeleződött. De legnagyobb problémát talán mégsem az egyedszám gyors csökkenése jelenti, hanem az, hogy huszonöt évvel ezelőtt tíz nagyobb tejfeldolgozó üzem működött a megyében, és tizenkét nagy kapacitású vágóhíd. Ma már néhány sajtkészítő manufaktúrán és pár embert foglalkoztató húsüzemen kívül mást itt nem találunk.
A hagyomány szerint Szent Barnabás napja, június 11. a legalkalmasabb a szénakaszálás megkezdésére, illetve a gyógynövények gyűjtésére. Bár országrészenként és művelési területenként eltérő, hogy évente hányszor kaszálnak, de a kaszálás utáni tennivalók, a szárítás, a forgatás folyamata nagyrészt mindenhol hasonló: a megszáradt szénát boglyába rakták. A boglyák mérete és alakja azonban területenként eltérő lehet. A csapadékosabb és a szelesebb országrészekben más alakja volt, mint a szárazabb területeken. 1818-ban Bolyai Farkas, a marosvásárhelyi „kollegyom” mathesis professzora Teleki Ferenc gróf feladványaként azt a matematikai feladatot kapta, hogy határozza meg, milyen alakban érdemes rakni a boglyákat annak érdekében, hogy minél kevesebb eső érje azokat.
Mégpedig a szakmai érdeklődők és a nagyközönség számára évente; idén már a tizenhatodik alkalommal, a Floch-pusztai Tangazdaság területén rendezett Regionális Mezőgazdasági Szakkiállításon. A Földművelésügyi Minisztérium fenntartásába és irányítása alá tartozó Agrárszakképző Iskolák Hálózata (ASzIH) KASZK tagjaként működő váci Táncsics Mihály Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium rendes éves bemutatkozását, agrárszakmai kiállítását, agrárvásárát már ismerik és várják a régióban, úgyhogy ilyenkor megtelik a tangazdaság érdeklődő fiatalokkal és idősebbekkel.
Meiszner Katalin kertjét kezdetben csak biogazos néven emlegették a szomszédok, és meg is mosolyogták a veteményest. Akkor még nem tudták, hogy a terület milyen értékeket rejt. De azóta már ők is hasonlóképpen termelnek, és tanácsot kérnek a cserszegtomaji hölgytől.
A Kőszegi-hegység egyik délkeleti nyúlványán már messziről, szinte felkiáltójelként int felénk a fehérre meszelt, piros toronysisakos Szent Vid-kápolna. Az 589 méter tengerszint feletti magasságban épült templom napjainkban a hegylábnál települt Velem község felett őrködik.
Az Almamelléki Állami Erdei Vasút zárt kocsiját télen még fatüzelésű kályha fűti, az induló állomás épülete ma erdészeti és kisvasúti kiállításnak ad otthont. Az átalakítására 1977-ben azért került sor, mert ebben az állomásépületben forgatták a „Kihajolni veszélyes” című filmet, mely annak idején egyebek között a montreali fesztivál nagydíját is elnyerte.
Lempel István szigetvári kerületvezető 46 esztendei odaadó erdészeti munka után nemrég vonult nyugdíjba. Erdésztársai megbecsülését bizonyítja, hogy életműve elismeréseként az Országos Erdészeti Egyesülettől megkapta a Decrett-emlékérmet. Azonban a legnagyobb jutalom talán mégis az az öröm, amivel a hivatása megajándékozta. Mindmáig szenvedélyes szeretettel járja a szülőfaluja melletti erdőt, amiben hosszú évtizedekig ő volt a gazda. Nem csoda, hogy derűs, megelégedett ember.
Magyarországon 12 békafaj él. Ez meglehetősen kevésnek tűnik a Földön élő 4750 békafajhoz képest, európai viszonylatban mégis jelentős állománnyal dicsekedhetünk. Sőt, levelibékák tekintetében igazi nagyhatalomnak számítunk.
A hazánkban vadászható vadfajok listáján szerepel egy sokak által kevésbé ismert nagyvad is, a szika szarvas. Természetes elterjedési területe Kelet-Ázsia, ahol számos alfaja népesíti be a számukra megfelelő élőhelyeket. Európába, így hazánkba is emberi segítséggel kerültek be.
Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.
