VESZÉLYBEN A FACSEMETÉK
A mezei pocok elsősorban mezőgazdasági területeken és a síkvidéken okoz jelentős károkat. Az elmúlt évek azonban bebizonyították, hogy a falánk rágcsáló kártételével hegyvidéki erdőterületeken is számolnunk kell.
Címke: vadállat
Oldal 7/8
KÁLLAY LÁSZLÓ: GONDOS SZÜLŐ
Kállay László Egerben él. Még kisgyermek volt, amikor édesapja megismertette az akkor elérhető filmes fotózási technikával, amatőr laborálással. Főként a természet részleteit örökíti meg, de szívesen készít portrékat, szociofotókat, életképeket, sportfelvételeket és összetett mondanivalókat sugárzó montázsokat.
A REJTÉLYES CSALOGÁNY
A fülemüle közismert, legendásan szép éneke Arany János költeményében még per tárgyát is képezi. Vajmi keveseknek adatik meg azonban, hogy közelebbről is megfigyelhessék ennek a viszonylag szerény külsejű tollasnak az életét. Pedig igen gyakori madár hazánkban.
„CSEREBOGÁR, SÁRGA CSEREBOGÁR…”
Amíg a cserebogárról sokaknak Petőfi Sándor címbeni verssora jut eszébe, mi, erdészek elsősorban a kártevőre gondolunk. Számos faja közül ugyanis a májusi és az erdei cserebogár tetemes károkat okoz az erdősítésekben is.
AHOL FOGLYUL EJT A KONYHA
Tekintélyes vadászház fogad Derekegyház határában. Kevesen gondolnák, hogy az épület falait az 1970-es években húzták fel az akkori stílus szerint, s a helyi állami gazdaságtól 1994-ben vásárolta meg a DALERD Zrt. A vadászház vezetője, Szabó-Tóth Angéla mutatja a korabeli képet, s nem ismerek rá a mai, gazdagon faragott belsőjű, ízlésesen és igényesen felújított épületre.
ÉLET A FÖLD ALATTI ISMERETLENBEN
Szinte nincs, ki ne ismerné a vakondot, noha igen keveseknek adatik meg, hogy élő példányát láthassa. Legtöbben a Kisvakond rajzfilmsorozat révén barátkoztunk meg vele, a mesékben bájos, nagy szemű, jószívű teremtménynek mutatja magát. De valójában hogyan is él ez a különös megjelenésű rovarevő?
A FÉLSIVATAGOT IS MEGHÓDÍTOTTA
Ma már szinte az ország bármely szegletében találkozhatunk borzzal. A különös fizimiskájú, mackós mozgású, menyétféle ragadozó állománya az utóbbi időszakban megnőtt, így kikerült a védett fajok sorából.
GOMBÁSI MÓNIKA: MEGLEPETÉS
Gombási Mónika frissen végzett erdőmérnök, nem régóta dolgozik a Bakonyerdő Zrt.-nél. Már gimnazista korában vonzotta a fotózás, de akkor a lovak szerelmeseként elsősorban a négylábúakat örökítette meg.
VESZÉLYES ÁLLATOK AZ ERDŐN
Tavaly nyáron sorozatos medveészlelés tartotta izgalomban a közvéleményt. A legtöbb hír az észak-magyarországi régióból érkezett; ezek után nem csoda, hogy több mátrai túrát tervező csoport érdeklődött nálunk a valós veszélyt illetően. Néhány esetben el is maradt a hegyvidéki kirándulás.
„EGY A TERMÉSZETTEL”: A MEGVALÓSÍTÁS SZAKASZÁBAN
Az 1971-es vadászati világkiállítás 50. évfordulóján ismét Magyarországon találkozik a vadásztársadalom színe-java, hiszen 2021-ben hazánk ad újra otthont a rendezvénynek. A nagyszabású tervekről, előkészületekről Kovács Zoltánt, az „Egy a természettel” Nemzetközi Vadászati és Természeti Kiállítás kormánybiztosát kérdeztük.
REPÜLŐ ÉKSZEREK
Gyönyörű színezetű tollazata kétségkívül a természet egyik remekműve. Hátoldala csillogó smaragdzöld és kék színben ragyog, torka és tarkófoltja fehér, a feje és testének alsó része pedig sárgásbarna. A jégmadár fenséges megjelenése más fajokkal összetéveszthetetlen, így bár ritkán kerül szemünk elé, könnyen azonosítható.
ELTŰNŐFÉLBEN A MEZEI NYULAK
Bárhol is rójuk hazánk útjait, egyre ritkábban találkozunk mezei nyúllal. Úgy tűnik, több vidékről teljesen eltűnt. Valóban így van ez, vagy csupán az állatok egyszerűen távolabb húzódnak az embertől? Apróvadunk helyzetéről Szemethy László egyetemi docens, a Pécsi Tudományegyetem Vidékfejlesztési Intézet igazgatója tájékoztatott.
CSÓKA GYÖRGY: VEGYTISZTA HORROR
Egy fotós, egy kép, egy történet sorozatunk következő részében egy igazi csodabogarat, Csóka György erdőmérnököt mutatjuk be, aki entomológus és emellett mániákus rovarfotós.
A GEMENCI SZTÁRPÁR
Televíziók, hírportálok, újságok – köztük lapunk is – foglalkoznak hónapról hónapra Tóbiás és Sára magánéletével. Talán nincs is az országban olyan médiafogyasztó, aki ne hallott volna a híres gemenci feketególyapár életének egy-egy szívmelengető vagy éppen fájdalmas eseményéről.
KÓSZAPOCOK, AZ ISMERETLEN ISMERŐS
Különösen alkonyatkor találkozhatunk kószapocokkal, járjunk erdős, mocsaras területeken vagy akár a vizektől távolabb eső rengetegekben, ahová gyakorta elkószál. A felületes szemlélő patkánynak is nézheti az állatot.
REINHOFFER ISTVÁN: BŐRIG ÁZVA
Egy fotós, egy kép, egy történet sorozatunk következő részében Reinhoffer István erdész diákot mutatjuk be. 2010-től fotózik, szenvedélye a nagyvadak, ezért gyakran barangol a Gemenci erdők árterében.
AZ EGEK URA: A RÉTISAS
A rétisas Európa egyik legnagyobb ragadozó madara, nála csak a nagytestű keselyűk termetesebbek. Szerencsére az utóbbi időkben egyre gyakrabban láthatjuk, különösen ártéri erdeink környékén, köszönhetően a természetközeli erdőgazdálkodásnak is.
SZELÍD VADAK TITKAI: HORKAI ZOLTÁN ÁLLATKOORDINÁTOR
Aki látta Enyedi Ildikó finom rezdülésekből szőtt meséjét a Testről és lélekről című filmben, többé nem felejti az álombéli szarvasokat. Az erdő nemes vadjai – a marhavágóhídra szánt páriák sorsát ellenpontozva – elemelnek a görcsös valóságtól, felszabadítanak lelket, álmot, szerelmet. Aki pedig a filmes varázslathoz rábírja minderre a szarvasokat, maga is „elvarázsolt” ember: Horkai Zoltán állatkoordinátor.
