A 9-15 kilogrammos állat testhossza 70-80, farkuk 15 centiméter körüli. Fejének különös mintázata összetéveszthetetlenné teszi a borzot. Még nem tudjuk biztosan, hogy miért alakult ki az úgynevezett álarca, de minden bizonnyal azt a célt szolgálja, hogy figyelmeztesse a rá támadó ragadozókat: nem adja olcsón az életét, hiszen igen csípős szaggal van megáldva, és testméretéhez képest félelmetes erő lakozik benne.
Tudta-e?A világ legnagyobb feltárt borzvára 879 méter hosszú volt, 129 bejárattal. Kialakításához több mint 60 tonna földet kellett megmozgatniuk, kihordaniuk a lakóknak. |
Különös párkapcsolat
A borz testfelépítése alkalmazkodott ásó, mindenevő ragadozó életmódjához. Lábai rövidek és erősek, karmai pedig feltűnően hosszúak. Kiváló ásóképességét nemcsak a táplálék felkutatásánál, hanem hatalmas kotorékainak, az úgynevezett borzvárak építésénél is jól hasznosítja. Erdei bolyongásaink során viszonylag gyakran láthatunk borzvárakat, amelyeket első ránézésre rókavárnak is gondolhatnánk.
A legbiztosabb jele annak, hogy a kotorékot a borz lakja, ha a bejárat környékén megtaláljuk ennek az igen tiszta állatnak a „latrináját”, a kis gödröcskét, amelybe a dolgát végzi. A borzvárak hosszú nemzedékeken keresztül használatosak, akár több száz évesek is lehetnek, s ez idő alatt generációk építik a labirintusrendszert. A nagyobb kotorékokban általában népesebb borzcsoportok laknak, de ezek főként a táplálékban gazdag területen jellemzők. A párosával vagy magányosan élő egyedek megelégszenek kisebb, egyszerűbb kotorékkal. A csapatban élők általában egymás közeli rokonai. Nyáron, a párzási időszakban azonban felbolydul a borzok társadalma, a hímek, de nemritkán a nőstények is elhagyják territóriumukat és vándorolni kezdenek. Eközben olyan egyedekkel igyekeznek párzani, melyekkel nem állnak rokonságban.
A borzoknál a petesejt késleltetett beágyazódása miatt igen hosszú a vemhesség. A kölykök február és április között jönnek a világra, így előfordulhat, hogy 8, de akár 11 hónap is eltelik a megtermékenyítéstől. Mivel közvetlenül a téli pihenés után születnek a kölykök, a hideg, táplálékínséges időben a nősténynek saját zsírtartalékaiból kell a vehemépítést biztosítania, ezért az utódok a barnamedvéhez hasonlóan, az állat testméretéhez képest igen kis súllyal, vakon és meglehetősen fejletlenül születnek. Három hónapig szopnak, de ahogy a szemük kinyílik, már 4-5 hetes korukban ismerkedni kezdenek a szilárd táplálékkal. Kéthónaposan már ki-kijárnak a kotorékból, s féléves korukra válnak önállóvá. A táplálékban bő területen a szülői kotorékban maradhatnak, ellenkező esetben elhagyják azt. A borzok leginkább ilyenkor esnek a motorizáció áldozataivá, ezért látunk ősszel elütött példányokat az utak mentén.
Gilisztafalóvá is válhat
Spanyolország déli területeitől egészen Japánig szinte minden élőhelytípuson fellelhető a borz.
Mindennek ellenére, ahol teheti, csak kedvenc csemegéjével táplálkozik. Így például megfigyeltek üreginyúl-specialista egyedeket éppúgy, mint kukoricakedvelőket. Mások a mezei pocokért rajonganak. Ez utóbbit boszorkányos ügyességgel, néhány másodperc alatt kikaparja a járatából, akár a fagyott föld alól is. A déli területeken élő borzok inkább növényevőek, míg északon gyakrabban szerzik vadászat révén táplálékukat. A borznál gyakori, hogy valóságos gilisztafalóvá válik, elsősorban ott, ahol puha a talaj. Általában szürkület után néz táplálék után. Ha gyümölcsöt vagy más növényi táplálékot keres, akkor nagy zajjal, röfögésszerű hangot hallatva halad, szuszog. Vadászatkor azonban nesztelenül igyekszik becserkészni áldozatát.
Túzokaink veszélyben
A borzok száma hazánkban az 1980-as évekig folyamatosan csökkent, ami az akkori intenzív nagytáblás mezőgazdaság térhódítására vezethető vissza. A borz ugyanis nem kedveli a nagy, egybefüggő, nyílt területeket. A kistáblás, mozaikos szerkezetű művelés ugyanakkor kifejezetten kedvező számára. Emellett egy ideig teljes törvényi védelmet is élvezett, ráadásul azok a ragadozók (például a hiúz, a farkas és a medve), melyek egyedszámát csökkenthetnék, lényegében hiányoznak a hazai faunából.
A megváltozott klíma is kedvez a tél könnyebb átvészelésének, így tavasszal mind több borz hozza világra utódait hazánkban. Eközben urbanizálódik, előfordul olykor nagyobb városi parkokban is. A faj állományszabályozása komoly kihívás elé állítja úgy a gazdálkodókat és a természetvédőket, mint a vadászokat.
