„Az őszi-téli időszakban a vadászok veszik birtokukba, az év többi napján pedig esküvők, ballagások, születésnapok, vállalati összejövetelek, évzárók, csapatépítő tréningek számára nyílik meg a vadászház” – vezet körbe Szabó-Tóth Angéla. Tizenöt szoba, 30 férőhellyel várja a vadászvendégeket, többségük „visszaeső”, szerelmese a helynek, a varázslatos miliőnek. Romániából, Szlovákiából rendszeresen jönnek, de érkeztek már amerikai, orosz, sőt ausztrál vendégek is. Nemcsak a vadászat vonzza vissza őket, hanem a családias fogadtatás is, amiben részük van.
– mosolygott a gazdaasszony. A vadászok jellemzően szeretik a hasukat, s megbecsülik a jó konyhát.
A „civil” vendégek fogadására, nagyobb létszámú események megtartására 150 fős rendezvényházuk áll rendelkezésre. „Az első lakodalmamat a világhálón keresztül ausztrál-magyar vendégeknek szerveztem” – emlékezett vissza Angéla, milyen élményt nyújtott a kalapos úrihölgyek megjelenése. 
A kertben álló Hubertus-kereszt nemcsak a terítékeknek, hanem a menyegzőknek is hangulatos háttere.
A környékre kíváncsiak számára mindjárt két fürdőt – Szentes és Gyopárosfürdő – ajánlanak, továbbá Szeged, Ópusztaszer és Gyula is elérhető távolságban található. Ám az ország délkeleti szegletébe inkább a kikapcsolódni vágyók jönnek. Őket elsősorban az erdő, a nyugodt környezet vonzza. A vadászházat festői park öleli körbe, őz, mókus, nyúl néz szembe az ablakon hajnalban kikandikáló vendéggel. Lovas kocsis kirándulást is szerveznek a háziak, a település túlsó végén pedig egy halastó várja a horgászokat.
A közelben halad az Országos Kéktúra útvonala, a Derekegyház központjából induló zöld jelzésen meg a vadászház érintésével jutunk az erdő bejárható részébe. A 10 kilométeres út Tompahát és a horgásztavak érintésével kapcsolódik vissza a településhez. A Weiss Manfréd és a Károlyi grófok által fúratott, facsoportok övezte kutakhoz ma is sokan járnak ki vízért a településről.
Az öt kút valamikor rendszert alkotott, s Magyarországon először itt üzemelt öntözőhajó, amire a növénytermesztés épült.
A falu északi részén, a volt piactér alatt pince húzódik, ez visz le a közeli Kórógy-éri csatornához, ahol télen jeget vágtak, hogy hosszabban eltárolhassák a pincében a romlandó árut. A faluban álló Károlyi-kastély alatti alagút a legenda szerint kivezet a vadászházat körülvevő Rákóczi-erdőbe.
A környék alapos ismerője, Szabó András kerületvezető vadász 11 ezer hektáron „tereli a vadat”. „Az apróvad vadászata legalább három személyt feltételez, de egyszerre akár nyolcvanan is részt vehetnek benne” – mondja. Igazi társas foglalkozás, ahol az egymásra figyelés, a barátság, az együttlét a fontos, s ettől nagyon más, mint az egyéni cserkelő nagyvadas vadászat. A revírben található erdőterületeket kimondottan vadászerdőnek alakították ki a régi időkben. Ma már egyre kisebb az igény nagyterítékű apróvad-vadászatokra, éppen ezért áttértek a „bokrászásra”, amikor a vadász egyben a hajtó is, folyamatos mozgásban van.
Az erdőgazdaság 2005-ben az elsők között csatlakozott az agrártárca által meghirdetett fogoly repatriációs programhoz. Míg az 1950–60-as években komoly fogolyállományról beszéltek, az ezredfordulóra erősen lecsökkent a számuk.
Azért is csatlakoztak a programhoz, hogy megmaradjon a biológiai sokféleség, s bár már nem jár érte támogatás, a munkát folytatják, különben az előző 14 év munkája semmisülne meg. Nem csak foglyokat nevelnek, a csenderesek telepítése, a vaditatók, a vadföld-rendszerek kialakítása is javítja az apróvadfajok élőhelyének minőségét.
A fogolyvadászat különleges élmény. A madár mindössze 1,5-2 méterre emelkedik el a földtől, s ráadásul nem egyenes vonalban repül, hanem szinte bukfencezik a levegőben. Az évenként nevelt és különböző módszerekkel kibocsájtott 700-1000 fogolyból alig 100-150-et vadásznak le.
Az erdészet vizes élőhelyeire tőkés récéket helyeznek ki. Évente 2000-3000 víziszárnyast nevelnek, röptetett réceként vadásztatják le őket, nagy az érdeklődés iránta. Sok vadász éppen azért jön Derekegyházra, mert egy területen tud elejteni mezei nyulat, fácánt, foglyot és röptetett récét. Már nem a mennyiség a lényeg, hanem az élmény.
Ahol apróvad él, ott a ragadozók is megjelennek. Ne feledjük, a vadász vadgazdálkodik, ezért társas és egyéni vadászatokat szerveznek a dúvadak – róka, aranysakál, szajkó, szarka, dolmányos varjú és borz – gyérítésére.
Mára szinte baráti kapcsolatok alakultak ki a vendégek és a személyzet között. A kellemes környezetet Sárai Zsolt konyhaművészete teszi még felejthetetlenebbé. A vidám szakács bő hat éve csillogtatja tudását a vadászház konyháján, ahol „egyed-uralkodóként” szabad kezet kap az főzésnél. Sokszor nevet sem ad a vacsoránál felszolgált ételnek, minden főztje egyszerűen „sárais”.
A helyi vad főszereplője a konyhának, mezei nyúl, fácán, fogoly, vadkacsa, őz, vaddisznó, szarvas egyaránt megtalálható a kínálatban. Bár sokan tartanak attól, hogy a vadhús könnyen kiszárad, szakácsunk csak legyint. A szárnyasok a levesek kedvelt alapjai, sütve pedig szaftosan készíti el. Úgy helyezi el az edényben, hogy bőven jut alá folyadék, s tejfölös, zöldséges, mustáros, pikáns mártást társít hozzá. Érződik rajta, hogy vad, de sok múlik a fűszerezésen.
– csettint, kicsit vörösebb, talán szárazabb a házi kacsánál, de kiváló hús. A szarvas- és vaddisznóhús pedig sütés előtt megkívánja a szalonnás tűzdelést.
A vendég kérésére vegetáriánus ételeket is kínálnak, kedveltek a sült zöldségek, a grillezett sajtok. A gyakran a közeli erdőben szedett gombát bevizsgálás után használják fel. Padlizsán vagy cukkini is gyakran kerül a tányérra, ha van rá mód, a környékbeli termelőktől. A kökényt az erdőszélen gyűjti a szakács, és a barack-, az eper-, a meggy-, a csipkebogyólekvár és a szörpök is saját készítésűek. A kökényt akkor kell szedni, amikor már megcsípte a dér, de feldolgozás előtt még célszerű pár napra lefagyasztani, s azután befőzni, így édesebb, ízletesebb lesz a lekvár.
Az oly népszerű csülök, illetve töltött káposzta viszont a kinti kemencében készül, jóféle főzőalkalmatosság, meggyorsítja a főzést, sütést.
Vargányás, gorgonzolás fogolysült
Hozzávalók: 4 fogoly, 20 dkg vargányagomba, 10 dkg gorgonzola sajt, 5 dkg bacon, 3 evőkanál tejföl, kevés zsír, liszt, ízlés szerint fűszerek
Elkészítés: A foglyokat egészben tepsibe fektetjük, teszünk rá kevés zsiradékot, mellészórjuk a gombát, a bacont, megfűszerezzük, öntünk alá egy kevés vizet, és letakarva 180 oC-os sütőbe helyezzük. Amikor már majdnem megpuhult, hozzáadjuk a gorgonzolát, a kevés liszttel elkevert tejföllel behabarjuk a levét, és letakarás nélkül készre sütjük. Burgonyapürével tálaljuk.
Medvehagymás vadkacsa-raguleves
Hozzávalók: 2 vadkacsamell, 20 dkg sárgarépa, 10 dkg petrezselyemgyökér, 10 dkg zeller, 10 dkg karalábé, 30 dkg burgonya, 3 evőkanál tejföl, kevés liszt
fűszerezéshez: ízlés szerint só, bors, fokhagyma, 4-5 szál medvehagyma
Elkészítés: A fölkockázott húst a fűszerekkel, medvehagymával hideg vízben föltesszük főni. Amikor a hús félig megpuhult, hozzáadjuk a kockázott zöldségeket és burgonyát, majd behabarjuk. Újhagymával, vagy friss medvehagymával díszítjük, főtt tojással tálaljuk.
Narancsos kuglóf kökénylekvárral
Hozzávalók: 40 dkg liszt, 5 dkg vaj, 3 tojássárgája, 2 dl tej, fél adag élesztő, 20 dkg cukor, 1 narancs reszelt héja
Elkészítés: A lisztet a vajjal összemorzsoljuk, hozzáadjuk a reszelt narancshéjat, a tojássárgákat, a cukrot és a tejben megfuttatott élesztőt. Jól eldolgozzuk és amikor elválik az edény oldalától kivajazott, lisztezett formába helyezzük. 45 percig pihentetjük, majd 180 oC-os sütőben 30-40 percig sütjük. Házi készítésű kökénylekvárt adunk hozzá.
