ÖRÖKÉRVÉNYŰ GONDOLATOK – KÖRNYEZETI NEVELÉS 35 ÉVE
A Madas László Erdészeti Erdei Iskolában az időszámítás 1988-ban kezdődött. Abban az évben nyitotta meg kapuit az iskola központja, az Erdei Művelődés Háza.
Oldal 3/8
A Madas László Erdészeti Erdei Iskolában az időszámítás 1988-ban kezdődött. Abban az évben nyitotta meg kapuit az iskola központja, az Erdei Művelődés Háza.
A nagyragadozók közül a farkas hazánkban még mindig ritka, de állománya növekszik, főként az Északi-középhegység erdeiben él.
Az erdei ökoszisztéma védelme és fenntartása az erdőgazdálkodás alapvető feladata, mindemellett egyre nagyobb társadalmi elvárás is. Ezen belül a madarak védelme kulcsfontosságú, hiszen a kellemes madárdalon túl a tollas jószágok megjelenése növeli az erdő biodiverzitását, természetes védekező képességét és vitalitását.
Az élményszerű oktatásban hisz. A természeti ismeretek átadását a terepen kezdi, aztán az ott látottakat, hallottakat átbeszéli diákjaival a tanteremben. Horváth Ernő csaknem 50 éve bővíti kicsik és nagyok biológia- és természetismereti tudását. A gyerekek iránt érzett szeretete és gondviselése nyugdíjasként is minden szavában, cselekedetében tetten érhető.
„A természet fotózásával 1986-ban köteleztem el magam. Az akkor használtan vásárolt YASHICA gépváz, a hozzá tartozó gyári objektívek és egy Pentacon teleobjektív tette lehetővé a magazinokban és a természetfotósok előadásain látott minőségű felvételek elkészítését.”
Az ENSZ Közgyűlése 2012-ben március 21-ét az Erdők Nemzetközi Napjává nyilvánította. A világnap célja, hogy az erdők minden típusának fontosságára felhívja a figyelmet. Az országokat arra ösztönzik, hogy ezen a napon erdőkkel és fákkal kapcsolatos tevékenységeket, kampányokat szervezzenek, például faültetéseket.
Régi és mégis új fajként köszönthettük az eurázsiai hódot a Szigetközben. Európa legnagyobb rágcsálója ugyanis a 19. század közepére teljesen eltűnt Magyarországról az intenzív vadászat hatására, majd az 1980-as években a Bécs környékén kibocsátott példányok és azok utódai újfent megjelentek.
Magyarország legnagyobb egybefüggő síkvidéki erdőtömbje, Somogy zöld szíve 1993 óta áll a KASZÓ Zrt. gondozásában. Története azonban sokkal régebbre nyúlik vissza, már hercegi tulajdonban is színvonalas, fenntartható gazdálkodás zajlott a területen. Ezt az örökséget őrzi az erdőgazdaság, miközben óvja és népszerűsíti a természeti értékeket, köztük a Kaszó település határában lévő Baláta-tavat.
„Orvosként dolgozom Szekszárdon. A természetfotózás mellett vadászok, horgászok, gombászok és sok időt töltök madármegfigyeléssel is. Abban a szerencsében volt részem, hogy gyermekkoromat – immár több mint fél évszázada – a Mecsek lankái között tölthettem. Ez a környezet ideális volt arra, hogy kiélhessem a természet megismerése iránti vágyamat.”
Mindennapi életünkre nagy hatással van az időjárás. Amióta azonban korszerű eszközökkel percről percre tudjuk követni a meteorológiai elemek alakulását, és különböző forrásokból kapott értesítések segítségével fel is tudunk készülni az időjárás hirtelen változására, talán alkalmazkodóbbak lettünk. De vajon az állatok is fel vannak készülve a számunkra is meglepő kihívásokra?
Az Északi-Bakony geológiai kialakulása során több páratlan szépségű szurdokvölgy jött létre. Ilyen a Bakonynána és Jásd között húzódó Gaja-völgy, benne a Római fürdő vízesés, a Dudar melletti Ördög-árok, illetve a Várpalotától északra húzódó, különleges élővilágnak otthont adó Burok-völgy.
A Kaposvárhoz közeli Deseda tó és környéke nemcsak a városiak, hanem a messzebbről érkező természetkedvelők népszerű és ismert kirándulási célpontja. A SEFAG Zrt. a szomszédos Deseda Kalanderdőben életkor szerinti tanösvényeket hozott létre, melyek minden évszakban más arcukat mutatják.
Radisics Milán szerencsés ember. Sokoldalú tehetséggel áldotta meg a sorsa, és a szívós szorgalom se hagyta el pályáján. Grafikus, dizájner, multimédiás cégvezető, művészi látásmódú fotóriporter, aki elnyerte a világ nagy fotószakmai díjait. De legszebb titka mégis az, hogy mesélnek neki a vizek és benéznek ajtaján az erdei állatok.
A mesekönyvek lapjain szorgoskodó, bájos hangyácskákról alkotott pozitív megítélésünk pillanatok alatt szertefoszlik a kenyeres doboz felé masírozó vagy a mézes csuporba fulladt hangyahadak láttán. Kár vitatni, a lakásokban okkal népszerűtlenek a hangyák. Más a helyzet az erdőben, ahol nemcsak jó helyen vannak, de számos nélkülözhetetlen ökológiai szerepet is betöltenek.
Két testvéremmel együtt édesapánktól tanultunk fotózni. Együtt lestük a madarakat, a növényeket a szegedi Fehér-tavon, a Tisza partján vagy bárhol az országban. Esténként rögtönzött fotólabort alakítottunk ki a konyhában, ahol megtapasztaltuk a varázslatot a hívótál fölött.
Amikor lekanyarodtam a 61-es útról, éppen sütött a nap. Fantasztikus kép tárult elém, mintha az ember a toszkán tájon járna. Játékos dimbek-dombok, emberléptékű és barátságos az egész vidék, jó átfogni a szemnek. Tamási és Ozora között csöndben húzódik meg Kisszékely, ami egy online felmérés közönségszavazatai alapján az ország harmadik legszebb települése.
Magyarország egyik legszélsőségesebb éghajlati adottságokkal rendelkező térségében gazdálkodik a Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zrt. A Jász-Nagykun-Szolnok és Pest megye déli részét magába foglaló működési területén az erdőgazdálkodási, faipari és vadgazdálkodási feladatok mellett nagy hangsúlyt helyez a közjóléti tevékenységre.
A mellék- és holtágakkal szabdalt, vadregényes Alsó-Duna-völgyében barangolva különleges élményekben lehet részünk. A déli határ mentén, Hercegszántó közelében pedig legendás történelmi, kultúr-, erdészet- és vadászattörténeti emlékhely található: a Karapancsa Kastély és Major.