Oldal 8/13
Az utóbbi években robbanásszerűen nőtt a turisták száma a hazai erdőkben. Az állami erdőgazdaságoknak ezért egyre hangsúlyosabb feladata az erdők kezelése mellett azok védelmi, ökológiai és turisztikai rendeltetésének fenntartása, fejlesztése. Ahhoz pedig szélesebb körű ismeretterjesztésre és környezeti nevelésre van szükség, hogy a kirándulók maradéktalanul betartsák az erdőlátogatás írott és íratlan szabályait.
Viszonylagos gyakorisága ellenére, sokan soha nem látnak darázsölyvet. Ennek egyik oka, hogy könnyen összetéveszthető más fajokkal, elsősorban az egerészölyvvel. A másik ok pedig, hogy hozzánk április közepén, május elején, a fehér gólyák után több héttel érkezik meg. Fészkét tehát a már kizöldült erdőben építi, és nagyon korán, augusztus második felében megkezdi az őszi vonulást.
Erdőről beszélni, gondolkozni csak nagy időtávlatokat figyelembe véve érdemes. Az ember időablaka ugyanis túl szűk ahhoz, hogy belesve megláthassuk a lényeget, és jó döntéseket hozhassunk.
Ugye ismerik a játékot: „Mi lennél, ha…? Ha fa, ha virág, ha állat, ha víz, ha szín, ha dal…lennél”? Kárász Esztert biztosan a mesebeli Hétszínvirágnak képzelném, akinek minden varázsszirma más és más színű. Akit nem lehet egykönnyen bemutatni, mert annyiféle sorsot élt már.
A Mecsekerdő Zrt. Árpádtetői Erdészete csaknem egyidős magával az erdész szakmával. Baranya vármegye az 1686-os török uralom alóli felszabadulását követően, I. Lipót király rendelete alapján 1717-ben, a Pétsi fő Templom Uralom Erdei elnevezéssel szervezte meg az önálló erdőgazdaságot.
Pápától délre, a várostól tíz kilométerre, a Kupi-erdőben vezet a Tallós Pál Tanösvény. A Bakonyerdő Zrt. által 2003 óta működtetett és tavaly felújított tanösvény egy fájóan fiatalon elhunyt, kivételes ember és szakember munkásságának állít emléket.
Csaknem tíz évig tartó munka: tervezés, adatgyűjtés, adatfeldolgozás és -elemzés, írásos összegzés, lektorálás után elkészült Magyarország madáratlasza. A tavaly szeptemberben a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) gondozásában megjelent kiadvány összefoglalja a 2019 végéig hazánkban természetes módon előfordult 420 madárfaj állományáról, elterjedéséről, állományváltozásáról és természetvédelmi helyzetéről rendelkezésre álló ismereteket.
Sok éve választunk év élőlényét több kategóriában. Az állatok közül általában az egyes rendszertani osztályok három fajára voksolhatunk. A versenyt meghirdető egyesületek és társaságok célja, hogy minél többen megismerjék ezeket a fajokat, képet kapjanak élőhelyükről, táplálkozásukról, ökológiában betöltött szerepükről, megtudják, hogy mit tehetnek a védelmükben.
Többen gondolják, hogy az erdőgazdálkodás nem összeegyeztethető a természetvédelemmel. Írásomban egy hegyvidéki erdészet példáján keresztül bemutatom, hogyan térünk át természetkímélőbb módszerekre, és arra is rávilágítok, hogy az egyes beavatkozásoknak kedvező hatásai is vannak az erdei életközösségre.
Zala és Veszprém megye találkozásánál, a Balaton nyugati szegletét körülölelő erdőkben gazdálkodik a Bakonyerdő Zrt. Keszthelyi Erdészete. A Balaton közelsége, a változatos természetföldrajzi adottságok és a történelem egyaránt hatnak az erdők szerepére, a gazdálkodás szépségeire és kihívásaira.
A mókusok különleges helyet foglalnak el sokunk szívében. A legtöbbünk arcára mosolyt csal, ha láthatjuk, amint akrobatikus mozdulatokkal haladnak a fák lombkoronájában, vagy a földön ugrándozva kutatnak élelem után.
Úgy tartja a mondás, a vadászaton ismerszik meg, ki milyen ember valójában. Ebből kiindulva indítottuk el Lesközelben rovatunkat, amelyben közismert személyek mesélnek a természethez, vadászathoz fűződő viszonyukról, élményeikről, életükben betöltött szerepéről. Közben személyiségjegyeik is felsejlenek, hiszen a vadászmagatartás sok mindent elárul, néha még a kimondatlan dolgokat is.
A Gerecse-hegység déli és nyugati, illetve a Vértes északi területein, tizenöt település határában, mintegy 11 400 hektáron kezeli az állami erdőket a Gerecsei Erdészeti Igazgatóság. Tevékenysége gerincét a természetközeli erdőgazdálkodás több pilléren nyugvó szemlélete határozza meg.
A Vas megyei erdők mintegy felét, az Országos Erdőállomány Adattár szerint 44 145 hektár faállománnyal borított területet a Szombathelyi Erdészeti Zrt. kezeli. Az erdők zöme a nyugat-dunántúli tájcsoportban terül el, amelynek jellemző erdészeti tájai a turisták körében is ismert Kőszegi-hegység, Alpokaljai dombság, Sopron–Vasi-síkság, Kemeneshát és az Őrség.
A madárfajok többsége nem kedveli az emberek közvetlen közelségét. Némelyek azonban mindinkább alkalmazkodnak a városi környezethez, zajokhoz, és gyakrabban tűnnek fel a kertekben, parkokban, vagy akár az erkélyeken is. A már jól ismert parlagi galambok és a széncinegék mellett egyre több fekete rigót, vagy éppen erdei fülesbagolyt is láthatunk a városokban.
Bárhol bukkanjanak is fel, Sajdik Ferenc figurái ismerősen köszönnek ránk. A rajzfilm nagy ho-ho horgásza, a mesebeli dagi madár Gombóc Artúr, a reklám „bontott csirkés” ősembere, vagy bármely tüneményesen bizarr állatka, sürgölődő emberi lény, emberarcú tárgy, girbe-gurba városi utcácska egy könyv lapjain.
A Telki határában található Anna-lak még a 20. század elején épült, ám a hajdani erdészlak évtizedekig zárva volt a túrázók előtt. A közelmúltban a Téry Ödön Nemzeti Turistaház-fejlesztési Program segítségével felújították, így újra várja a Budai-hegységben túrázókat.
Az állami erdőgazdaságok 2021. május végéig több mint 6000 köbméter hulladékot gyűjtöttek össze és szállítottak el az erdőterületekről a Tisztítsuk meg az Országot! kezdeményezés keretében.
Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.
