A darázsölyv – mint a neve is mutatja – táplálékspecialista ragadozó madár. Elsősorban darazsak és méhek föld alatti fészkeit kaparja, és azok lárváival, bábjaival táplálkozik. A lakott területektől viszonylag távoli erdős helyeken, erdei tisztásokon, kisebb legelőkön, kaszálókon keresi táplálékát. Gemenc környékén a nyári hónapokban, az árvízvédelmi töltések lábánál figyelhetjük meg, ahol a táplálék utáni kaparását is megtaláljuk.
Európában a becslések szerint 110-160 ezer pár darázsölyv fészkel, ez a világállománynak több mint háromnegyede. Magyarországon 800-1000 pár él. Az Alsó-Duna-völgy Sió és a déli országhatár közötti szakaszán 15-20 pár fészkel az ártéri erdőkben.
A darázsölyv a telet Afrikában, a Száheltől délre lévő trópusi térségben tölti. Az európai állomány három fő útvonalon hagyja el kontinensünket. A madarak egy része Gibraltárnál kel át Afrikába. Az északkelet- és kelet-európai fészkelők a Boszporuszon, míg a közép-európai madarak az Appennini-félszigeten keresztül érkeznek a fekete kontinensre. Ezeken a pontokon már hatalmas tömegekbe verődhetnek össze a vonulási időszakban.
A hazai fészkelő állomány teleléséről a 2010-es évekig nagyon keveset tudtunk. A Magyarországon gyűrűzött madarak közül eddig három került elő Olaszországban, illetve Máltán, egy példány pedig Guineában. Ezek alapján azt feltételezhettük, hogy a nálunk fészkelő darázsölyvek a középső vonulási folyosón keresztül hagyják el földrészünket, és a telet Közép-Afrikában töltik.
A Gemenc Zrt., a Duna-Dráva Nemzeti Park, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Baja Ifjúsági Természetvédelmi Egyesület együttműködésének eredményeként a szakemberek 2015-ben először fekete gólyákra helyeztek jeladókat.
Májusi nász
Sárga lábát az egerészölyvénél erősebb pikkelyek fedik, ami szintén védelmet nyújt a szúrások ellen, karmai más ragadozó madarakéhoz képest kevésbé hegyesek. A hasonló méretű ragadozó madarakéhoz képest kisebb és laposabb fészkét főként zöld leveles ágakból készíti. Májusban kezdődik látványos nászrepülése, a kiválasztott fészkelőterület felett magasan körözve szárnyaival tapsol. Fészekalja – amely szinte mindig két tojásból áll – május végén vagy június elején válik teljessé. A fiókák 33-34 napos kotlás után kelnek, és 42-45 nap után hagyják el a fészket. Mindkét szülő részt vesz a kotlásban és a fiókák etetésében is. Kirepülés után a fiatalok, a zsákmányszerzés megtanulása érdekében, egy darabig együtt maradnak szüleikkel. A darázsölyv a fészke közelében nagyon szelíd madárként viselkedik, esetenként a fészek alatt elhaladó turisták, erdőjárók sem zavarják meg élettevékenységét. |
A darázsölyv közepes testméretű, az egerészölyvvel azonos nagyságú ragadozó madár. Színezete nagyon változó, vannak szinte teljesen fehér, valamint sötétbarna testaljú példányai is, de gyakoribbak a test alsó oldalán világos alapon barnán pettyezett egyedek. Feje általában hamuszürke, szeme élénksárga. A szem körüli tollak pikkelyszerűek, kemények, ezek védik meg a darazsak, méhek szúrásaitól.Tavaly augusztus 20-án, egy Báta közelében befogott darázsölyvre a korábban már több fekete gólya által viselt jeladót szereltünk föl. A Stefinek elnevezett madár a jelölés helye közelében tartózkodott két napig, majd Horvátország, Szlovénia, Olaszország, Franciaország és Spanyolország útvonalon érkezett Gibraltárba. Szeptember 4-én repülte át a szorost, és érkezett Marokkóba. Onnan eleinte még napokig az Atlanti-óceán partjával párhuzamosan 200-300 kilométerre repült, majd szeptember 27-én keletnek fordulva bátai indulásától, mintegy 8000 kilométert megtéve érkezett Nigériába. Október-november hónapokban feltehetőleg végig sűrű erdő alsó zónájában tartózkodott. Arról az időszakról nincsenek pontos adataink, mivel a jeladó akkumulátora lemerült, és csak akkor töltődött föl újra, amikor decemberben folytatta útját Kamerun, Egyenlítői-Guinea és Gabon érintésével, majd mintegy 1660 kilométer megtétele után a Kongói Demokratikus Köztársaságba érkezett. 
Az eddig jeladóval ellátott, Magyarországon jelölt darázsölyvek közül Stefi jutott legtávolabbra.
A darázsölyveket vonulásuk során elsősorban a mediterrán országokban zajló illegális vadászatok fenyegetik, de más veszélyek is leselkednek rájuk. 2018-ban egy európai vizsgálatban kimutatták, hogy a neonikotinoidokat tartalmazó növényvédő szerek a darázsölyvben is felhalmozódnak. Közvetlen pusztulást ugyan nem okoztak, de a madarak szervezetében lévő növényvédőszer-maradványok rontják a darázsölyv hosszú távú vonulási képességeit.
A hazai állomány fenntartása érdekében legfontosabb lehetséges tennivaló a fészkelések sikerességének biztosítása. Ennek érdekében a fészkelőhelyek közvetlen környezetében az erdőállományok fenntartása, költési időszakban a zavartalanság szavatolása fontos feladat.
Dr. Tamás Enikő Anna, Kalocsa Béla
Fotók: Ádány Miklós, Béres István, Kalocsa Béla
