Oldal 12/12
Gyönyörű színezetű tollazata kétségkívül a természet egyik remekműve. Hátoldala csillogó smaragdzöld és kék színben ragyog, torka és tarkófoltja fehér, a feje és testének alsó része pedig sárgásbarna. A jégmadár fenséges megjelenése más fajokkal összetéveszthetetlen, így bár ritkán kerül szemünk elé, könnyen azonosítható.
Egy fotós, egy kép, egy történet sorozatunk következő részében egy igazi csodabogarat, Csóka György erdőmérnököt mutatjuk be, aki entomológus és emellett mániákus rovarfotós.
Földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően az észak-magyarországi régió az erdei élmények nagyhatalma, és e csodálatos erdős vidék legszebb és egyben legkülönlegesebb ékköve az Aggteleki-karszt. A hegytetőket uraló szédítő panorámák, a szemet gyönyörködtető erdők, az egyedi barlangritkaságok mellett az épített történelmi örökségek tárháza is ez a zöld birodalom.
Áder János köztársasági elnök kiemelt figyelmet fordít a minket körülvevő természetre. Az elmúlt évek során több kezdeményezéséből kiderült, hogy fontos számára a környezet sorsa. Köztudott, hogy elhivatott horgász, és szabadidejében szívesen evez, vagy kirándul családjával.
Televíziók, hírportálok, újságok – köztük lapunk is – foglalkoznak hónapról hónapra Tóbiás és Sára magánéletével. Talán nincs is az országban olyan médiafogyasztó, aki ne hallott volna a híres gemenci feketególyapár életének egy-egy szívmelengető vagy éppen fájdalmas eseményéről.
Különösen alkonyatkor találkozhatunk kószapocokkal, járjunk erdős, mocsaras területeken vagy akár a vizektől távolabb eső rengetegekben, ahová gyakorta elkószál. A felületes szemlélő patkánynak is nézheti az állatot.
Szakmai berkekben és a közvélekedésben is sok vita forrása manapság, hogy mire használjuk az erdei faanyagot. A nézetek elsősorban az ipari fa, tűzifa és a holtfa kívánatos arányáról oszlanak meg.
A rétisas Európa egyik legnagyobb ragadozó madara, nála csak a nagytestű keselyűk termetesebbek. Szerencsére az utóbbi időkben egyre gyakrabban láthatjuk, különösen ártéri erdeink környékén, köszönhetően a természetközeli erdőgazdálkodásnak is.
A farkos kétéltűek többnyire rejtőzködő, s leginkább éjjel aktív állatok, valamint a békákkal ellentétben hangadással sem vonják magukra a figyelmet, ezért kevéssé ismertek az erdőt-mezőt járók körében.
Az Országos Erdészeti Egyesület által meghirdetett szavazás eredményeként a virágos kőris (Fraxinus ornus) lett az év fája 2018-ban. Magyar neve feltűnő virágzatára utal. Bár hajlott, szabálytalan törzse, és az ágak gyakori villás elágazása miatt erdészeti jelentősége elenyésző, kiváló várostűrésével, gazdag virágzásával és szép őszi lombszíneződésével mind fontosabb parkfa lesz.
A címben olvasható földrajzi nevek erdőtervezési körzetekre utalnak, amelyek területén közel 12 ezer hektár állami erdőt kezel a Szombathelyi Erdészeti Igazgatóság, a Szombathelyi Erdészeti Zrt. négy igazgatóságának egyike.
Egy fotós, egy kép, egy történet sorozatunk következő részében Maros Sándor, a Kanizsa TV nyugalmazott igazgatójának képét mutatjuk be. Általános iskolás korában fizika tanára segítségével sajátította el a képkészítés mágiáját. Már szinte felnőttként kanyarodott „vissza” az általa kifejezőbbnek hitt állóképek világába. Főleg madárfotókat készít.
A NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zrt. kezelésében lévő területek mind földrajzilag, mind termőhelyileg elkülönülő egysége a természeti és kulturális értékekben igen gazdag szatmár-beregi táj. A kerékpárral és autóval is jól bejárható vidék megannyi élményt kínál minden korosztály számára. A táj egyedülálló arculatát a Kárpátokból lezúduló Tisza és annak mellékfolyói alakították.
A VERGA Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. kezelésében lévő területek kevésbé ismert, vadregényes, különleges része a Kelet-Bakony, más néven Palotai-Bakony. Az erdő hármas – gazdálkodási, védelmi és közjóléti – rendeltetése itt sajátosan honvédelmi szereppel is kiegészül, mindegyik a fenntarthatóság jegyében.
A harkályokat, a fák doktorait könnyen megleshetjük az Alföldön éppúgy, mint a hegyvidékeinken járva. Hosszan tartó dobolásuk és gyakori hívóhangjuk szinte egybeforr a tavaszi ébredéssel.
Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.
