Oldal 10/13
A Velencei-tó Magyarország harmadik legnagyobb természetes tava. Földtörténeti szempontból nagyon fiatal, kora mindössze 12 ezer évre tehető. Kedvező természeti és földrajzi adottságainak, valamint a mederszabályozásoknak köszönhetően hazánk legkedveltebb üdülőhelyeinek egyike.
Az utóbbi másfél évtizedben igen népszerűvé váltak a motoros technikai sportok hazánkban. Olyannyira, hogy gyakorlásuk már a védett és a fokozottan védett területekre is kiterjedt. Veszélyezteti az élővilágot, és mind nagyobb gondot okoz a természet értékeit tiszteletben tartó, megóvni óhajtó csoportok, mint a gyalogtúrázók, a vadgazdálkodók és az erdészek számára.
Jung László úgy tartja, az erdő maga az állandó változás. Minden nap más arcát mutatja, más kihívásokat tartogat, és a benne gazdálkodók is ilyen sokoldalúak. Az EGERERDŐ Zrt. korábbi vezérigazgatója a szakmában eltöltött 40 év tapasztalatait felhasználva friss nyugdíjasként sem állt le, folytatja kutatásait, téziseket állít fel, s megdönti korábbi sajátjait.
Az állami kezelésben lévő erdők jelentős része természetvédelmi oltalom alatt áll. A fokozottan védett, védett vagy Natura 2000 rendeltetésű erdők esetében gazdasági szempontok helyett a természetvédelmi elvárásokat előtérbe helyezve kell meghatározni az erdőkezelés céljait.
Amikor az ember és az erdő kapcsolatára gondolok, mindig Áprily Lajos verssora jut az eszembe: „Engem az erdő véd s szeret, utaimon erdők kisértek”, mert tökéletesen megfogalmazza, hogyan kellene nekünk, embereknek az erdőhöz viszonyulnunk. Akik az erdők közelében élnek vagy foglalkozásukból adódóan az erdőhöz kötődnek, azoknak egyszerűbb.
A SEFAG Zrt. Sziágyi Erdészeti Erdei Iskoláját az elsők között alakították ki hazánkban. A Sziágyon eltöltött napok megalapozzák a fiatalok természetismeretét, természetszeretetét, fejlesztik környezettudatosságukat, -érzékenységüket. A Nagyatád térségében, a somogyi erdő rengetegében működő erdei iskola minősített programjaihoz szorosan kapcsolódik a közeli tanösvényhálózat.
A Mecsek egyik legféltettebb lágyszárú növénye napjainkra szinte csak ezen a vidéken virágzik, kialakulása régmúltba eredeztethető, ugyanis átvészelte a jégkorszakot. A faj fennmaradásának feltétele az előhelyének dinamikus védelme.
Biztos, hogy elfújtam a gyertyát? Szalonnasütés után elég vizet öntöttem a tűzre? Bezártam jól a kályha ajtaját? Bizonyára a kedves olvasókban is felmerültek ilyen és ehhez hasonló kérdések. Otthonunkban az esetek többségében a saját odafigyelésünkön múlik, hogy „meleg helyzetbe” kerülünk-e vagy sem. De nemcsak a lakásaink válhatnak a tűz martalékává, hanem a természeti környezet is!
Verne Gyula se kívánhatna ideálisabb helyszínt egy titokzatos hős számára, mint a rejtett, ám könnyen elérhető, a főutakhoz közeli terület.
Az erdő jóval több, mint a fák összessége. Élettér, ahol állatok és növények élnek egymással kölcsönhatásban, egyben hosszú időn átívelő kortörténet, ahogy a csemetékből koros állomány fejlődik. Az erdei ökoszisztéma fenntartásához az erdő- és vadgazdálkodás összehangolt munkájára van szükség, amelynek fontos eleme a területen élő vad állománysűrűségének felmérése és a vadlétszám szabályozása.
A magyar erdők sok millió egérnek adnak otthont a Kárpát-medencében. Az óvilágban előforduló 542 egérformából nálunk kilenc honos (köztük patkányok is vannak), az erdei egereknek pedig csak négy faja él hazánkban. Mégis nagy szerepet töltenek be a magyar vadonban, már csak azért is, mert sok ragadozónak biztosítanak táplálékot.
Magyarország legmagasabban fekvő városa, Zirc története több mint 800 évre tekint vissza. A Ciszterci Apátsághoz köthető, Bakony fővárosaként is emlegetett településen gazdálkodik a VERGA Zrt. Zirci Erdészete.
Bartók Béla 1906-ban járt gyűjtőúton Békés megyében, többek között Dobozon is. Akkor jegyezte le a Ha bemegyek a dobozi csárdába… kezdetű népdalt, és még sok másikat is. A folyók és a tölgyesek védelmében csaknem ezer esztendeje őrzi ez a település a kultúránkat, épített és természeti értékeinket.
A természet védelme a hazai erdőgazdálkodók, így a Pilisi Parkerdő Zrt. mindennapi munkájának meghatározó része. Hosszú távon csak akkor fenntartható az erdőkezelés, ha a rendszeres munkafolyamatokban egyszerre érvényesülnek a természetvédelmi, a gazdasági, illetve a turisztikai szempontok. A Parkerdő több erdészetében egyebek közt madárvédelmi programokat működtetünk. A Gödöllői Erdészetben Kiss Bence erdőmérnök vezetésével segítik az énekes madarak fészkelését.
Egy nagy családban kivételes erő lakozik, különösen, ha a családtagok többségét a hivatása is összeköti. A népes Gyenes családban sincs ez másként. Egymás iránti szeretetük és tiszteletük mellett erős kapocs közöttük az erdő és természet iránti vonzalmuk.
Schmall Rafael csillagparki előadó a SEFAG Zrt. üzemeltetésében lévő Zselici Csillagparkban. A Zselic határában, egy kis faluban nőtt fel, ahol a csillagos égboltot még nem emésztette fel a fényszennyezés. A nyári hullócsillagokat már kiskorában előszeretettel figyelte, és egyre inkább érdekelte az a rengeteg szabadszemes kis folt az égbolton.
Szegeden egy szép, 45 hektáros tölgyerdő rejti Magyarország legnagyobb vadasparkját. A hely nevezetessége, hogy több kontinens ritka, jobbára veszélyeztetett állatfajait mutatja be természetes körülmények között. E fajok génmegőrzése, tenyésztése az intézmény fő feladata, de emellett fontos szerepet kap a természetvédelem, az oktatás, a kutatás és a szórakoztatás is.
A Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. Győri Erdészete a megyeszékhely 25-30 kilométeres körzetén belül, 27 község határában, 8400 hektáron gazdálkodik. Jellegzetes síkvidéki erdészet, árterekkel és meszes homokbuckákkal.
Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.
