És ez nemcsak gyorsan melegedő vizének tudható be, hanem a tavon és annak környékén található számtalan látnivalónak is. Ezekből adunk egy kis ízelítőt.
A tó nyugati részét borító nagy nádasok, gazdag, szinte páratlan fészkelőmadár faunája már Herman Ottó idejében is híres volt. Számos hazai és külföldi szakember tanulmányozta ott a nagy kócsagok, a kanalasgémek és más madárfajok életét, szokásait.
A másik, méltán híres madaras terület a Velencei-tóhoz szervesen csatlakozó, 1966 óta védett Dinnyési-fertő, amely 529 hektáron terül el Dinnyés községtől nyugatra. A terület élővilágát bemutató Madárdal tanösvény szabadon látogatható, a fokozottan védett részek azonban ott is csak nemzeti parkos szakvezetővel tekinthetők meg. A Dinnyési-fertő és a Velencei-tavi Madárrezervátum 1979 óta szerepel a Ramsari Egyezménybe foglalt nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek listáján.
Szinte gyógyvízA 26 km2-es Velencei-tó több mint harmadát nádas borítja. A sok, évi mintegy 2000 órás napsütés hatására, valamint a sekély, átlagosan 1,5 méteres mélysége miatt Európa egyik legmelegebb tava. Vize ásványi anyagokban rendkívül gazdag, különös tekintettel nátrium- és a magnéziumtartalmára, ezáltal gyakorlatilag gyógyvíznek minősül. Alapvetően a Császár-víz nevezetű vízfolyás táplálja, többletvizét pedig a mesterséges Kajtor-csatorna vezeti el. A tóban két mesterséges sziget található: a Cserepes-sziget és a Velencei-sziget. A tavon a halászat már a múlté, helyét a horgászat vette át, a nádgazdálkodás azonban a mai napig meghatározó tevékenység. |
A március végétől október végéig tartó hajózási idényben menetrendszerű járatok indulnak Agárdról a pákozdi Szúnyog-szigetre, a népszerű kirándulóhelyre. Ennél többet láthatunk a tóból a Szúnyog-szigetre tartó 30 perces, vagy az Agárd, illetve Velence környéki 1 órás sétahajózásokon, valamint a kellemes hangulatú alkonyati hajókázáson. Aki pedig mélyebben szeretné megismerni a tó nádlabirintusait, az kenutúrákon is részt vehet.
Megismerhetjük a titokzatos úszólápokat, emellett a madárvilág megfigyelésére is nagyobb az esélyünk. A versenyzésre, vagy a barátaival, társaival evezni vágyóknak tökéletes program lehet a sárkányhajózás.
Érdemes még megtekinteni az agárdi H2O Akváriumházat is, ahol elénk tárul a Velencei-tó víz alatti élővilága: egyebek mellett láthatunk halakat, szitakötőlárvákat és vízi botpoloskákat.
Dinnyési Várpark
A dinnyési Várpark 2014-ben nyitotta meg kapuit a romvárak, a hagyományőrzés és a magyar történelem kedvelőinek nagy örömére. A látványos szabadtéri kiállítás célja az értékmentés és az oktatás. A parkban a ma már csak romokban létező középkori magyar várak kicsinyített másai láthatók, amelyek rekonstrukciós elképzelések alapján készültek.
A park építője, Alekszi Zoltán találta ki és alkotta meg a világon egyedülálló anyaghű makettparkot. A Várpark kiállítási anyagával az építő 2018-ban és 2019-ben bekerült a Guinness világrekorderek közé.
Katonai Emlékpark
Az 1848. szeptember 29-i pákozd-sukorói csata tiszteletére és emlékére, az 1951-ben állított obeliszk környezetében alakították ki a Katonai Emlékparkot a pákozdi Mészeg-hegyen. A nemzeti emlékhely fejlesztése 2002-ben kezdődött 11 szervezet összefogásával, majd az Európai Unió pályázati támogatásával 2008-tól jelentősen felgyorsult. Jelen formájában 2010-ben nyitotta meg kapuit, és célja, hogy bemutassa az 1848-ban alakult Magyar Honvédség történetét, az elmúlt 172 év főbb katonai eseményeit, és emléket állítson e korok ismert és ismeretlen katonahőseinek.
Változatos természet
A Velencei-tótól északra elterülő Pákozd-Sukorói Arborétum és Vadaspark a VADEX Mezőföldi Zrt. kezelésében várja a látogatókat. 96 hektáros területén egyharmad-kétharmad arányban osztozik Pákozd és Sukoró község.
Az arborétum nagyobb hányada a Velencei-hegység részét képező Mészeg-hegyen, kisebb része az attól keletre elterülő síkon fekszik. A legnagyobb tengerszint feletti magasság 160 méter. A 15 méter magas kilátóból azonban, a kitűnő domborzati fekvésből adódóan gyönyörű panoráma nyílik a Velencei-tóra és a Velencei-hegységre egyaránt. A területet a természetes erdőtársulással közel azonos cseres állományok uralják, zömében virágos kőris, kislevelű hárs, mezei juhar eleggyel. Elszórtan a kopárfásítások idején telepített fekete fenyvesek és a bokorerdő jelleget mutató molyhos tölgyes állományok fejlődnek.
A sekély termőrétegű sziklagyepeken a védett fekete kökörcsin, az apró nőszirom, a cseh tyúktaréj, a löszpuszta gyepeken a lila ökörfarkkóró, a bíboros kosbor, a tavaszi hérics és a különféle árvalányhajfajok, ősszel pedig a vetővirág díszlik.
A park állatvilága is rendkívül változatos, sok védett fajnak is otthonául szolgál. Szerencsés esetben olyan különleges állatokkal is találkozhatunk, mint a bikapók, az óriás énekeskabóca, a kis apollólepke, a kurta baing, a barna ásóbéka, a pettyes gőte, a rézsikló, a mocsári teknős, a kabasólyom, a darázsölyv, a vörös gém, a kis vöcsök vagy éppen a vidra.
A kikapcsolódni vágyóknak érdemes felkeresniük a 2017-ben megnyitott, több mint 7 hektáros vadasparkot, ahol jelenleg hat nagyvadfaj (gím-, dám-, szikaszarvas, őz, muflon, vaddisznó) 75 egyede látható. Az állomány nagysága természetesen évről évre változik.
A két madárröpdében öt fácánfaj, fogoly, páva, gyöngytyúk, kacagó gerle, szarka és szajkó él. Az emuk és vadpulykák a részükre létrehozott kifutókban láthatók. A vadaspark taván kialakított vízivilág-megfigyelő ponton nyári ludak, tőkés, illetve mandarinrécék színes serege gyűlik össze. Megfelelő érdeklődői létszám esetén vadasparki szakvezetés is igényelhető.
Kalandjátszótér, Tájmúzeum
Kicsik és nagyok egyaránt jól szórakozhatnak a Kalandjátszótéren. Koruknak és ügyességüknek megfelelően választhatnak a kötélcsúszda, a különféle mászókák, avagy a homokozó közül. A főzési-sütési lehetőség is fontos szempont a kirándulások szervezésekor, a vadaspark központi részén e célra 11 tűzrakó helyet alakítottak ki, és igen nagy népszerűségnek örvendenek.
A parkban Tájmúzeumot is kialakítottak, ahol a tárlatok során bemutatják a térség kőzeteit, ásványait, valamint a Velencei-hegység, illetve a Velencei-tó növény- és állatvilágát. Az emeleti Halászati Kiállítás pedig felidézi a régi korok halászainak, nádaratóinak mindennapi életét.
Az 1300 méter hosszú Erdészeti tanösvény a közkedvelt kilátótól indul; a 9 állomáshelyen kihelyezett táblákon az erdő szerepéről, a különböző fafajokról, az erdészeti melléktermékekről és az erdészeti tevékenységekről olvashatunk.
Egyedi látvány
A Bence-hegyi kilátót 2018 márciusában adták át a Velencéhez tartozó, a város központjától mintegy 5 kilométerre található Bence-hegyen. A közel 19 méter magas toronyra 196 lépcső vezet fel.
Az acéltorony hamar nevezetessé vált, jó tájékozódási pont volt a kirándulók és a tavon hajózók számára is. Karbantartás hiányában azonban az acéltorony szerkezete elöregedett, 1988-ra életveszélyessé vált, ezért azt robbantással lebontották. A velencei önkormányzat a kilátó helyén több alkalommal is megpróbált új tornyot építtetni, de kísérleteik meghiúsultak.
Végül a Velencei-tó és térsége, a Váli-völgy, a Vértes Térségi Fejlesztési Tanács, valamint a VADEX Mezőföldi Erdő- és Vadgazdálkodási Zrt. 2014-ben 80 millió forintos keretösszeggel kiírt ötletpályázata nagy sikert aratott. A beérkezett 156 pályaműből a bírálóbizottság – a közönség szavazatait is figyelembe véve – Kruppa Gábor és Merkel Tamás építészek természeti formákat is megidéző tervét fogadta el megvalósításra.
A Velencei-tó környékének turizmusa az utóbbi néhány évben jelentősen fellendült. Természetesen, főként a tavasztól őszig tartó főszezon a meghatározó, viszont egyre többen választják télen is szabadidejük eltöltésére a környéket. A tó körül fellelhető szálláshelyek, élményfürdők, borászatok és sportolási lehetőségek minőségi kikapcsolódást kínálnak minden idelátogató számára.
Kovács Norbert
