Oldal 1/1
Müller Nándor 2021-ben megjelent két új könyve a Bakony vadregényes vidékét és annak rejtett kincseit tárja fel az olvasók előtt. A két különálló, mégis összefüggő kötet páratlan fotókkal és szebbnél szebb túraútvonal-leírásokkal mutatja be a vidék látnivalóit és természeti környezetét.
Páros könyvajánlóval jelentkezünk, mégpedig okkal: a szerző két könyve ugyanis kiegészíti egymást. Egy érzékeny és a pillanatban rejtőző lényeget, állandóságot megmutatni képes természetfotós, valamint a gyerekkorától szenvedélyes túrázó különálló, ám összetartozó két kötetét ajánljunk.
Az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás részeként Nemzetközi Vadászati és Vadgazdálkodási Konferenciát rendeztek. Az ötnapos szimpózium mintegy 50 szakmai előadása a világkiállítás évének vadászati és vadgazdálkodási gondjaira hívta fel a figyelmet. A megfogalmazott gondolatokból kiadvány született, melyet a későbbiekben leemelve a polcról, visszatekinthetünk a 2021-es év szakmai kihívásaira.
Kevesen tudják, de Debrecen környékének erdősültsége vetekszik a Sopron környéki területekével. A cívisvárosi és a megyeszékhelyet körülölelő erdőkről írt könyvet Gencsi Zoltán okleveles erdőmérnök. A Debreceni Erdőskönyv a NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zrt. kiadásában jelent meg.
Több művészeti ág is felidézi a vadászatot. Fába vagy csontba ágyazott jelenetek rajzolódnak ki képzőművészeti alkotásokban, festmény vászna szívja magába végérvényesen a természet egy momentumát vagy éppen egy jókor elsütött fényképezőgépnek köszönhetően marad meg a múlt tűéles pillanata. Ahogy a tinta is örök nyomot hagy a papíron…
A jól működő iskolákban a 19. század elejétől Európa-szerte megjelentek a diáklapok, kezdetben kézírásos, később sokszorosított (pl. kőnyomatos), végül nyomtatott formában. Ugyan a diáklapok szerzői és terjesztésük a helyi adottságokon múlott, a sokszor humoros publikációk betekintést engedtek az intézmény tevékenységébe, a diákéletbe.
Ízek, fák, receptek. A Mecsekerdő szakácskönyvének címe ismerősen csenghet. Ám Itália és India helyett a Mecsek és a Zselic erdeibe repíti a könyv az érzékeket, és helyi recepteken keresztül kínál az olvasónak „kóstolót” az ott készült ételekből.
Nem találtam olyan kiadványt, amely a gyerekeknek és felnőtteknek is segít abban, hogy még tartalmasabban, szórakoztatóbban töltsék idejüket az erdőben, a természetben. Erdőmérnökként, több éves erdei iskola vezetői tapasztalattal, és három gyermek édesanyjaként ezért úgy döntöttem, hogy írok én egyet.
Az erdész szakma nyelve eredetileg a német volt. Az erdészetekben használatos tárgyak, eszközök nevének, az erdőműveléssel, fakitermeléssel, vadászattal kapcsolatos kifejezések nagy részének nem is volt magyar megfelelője. Mindössze 150 éve jelent meg az első német-magyar erdészeti szótár. Ez viszont időtállónak bizonyult, mert csak 1970-ben követte egy gazdagabb szójegyzéket tartalmazó kiadvány.
Ahogyan már a régi rómaiak is megállapították: minden könyvnek megvan a maga sorsa, és története. A mi kiadványunk története onnan indult, hogy pár évvel ezelőtt megajándékoztak A gemenci ízek című igényes szakácskönyvvel. Akkor befészkelte magát a gondolat a fejembe, hogy milyen jó lenne, ha a KAEG Zrt.-nek is lenne valami hasonló reprezentációs célokra alkalmas, szépséges kiadványa.
A gyerekkori élmények, a tájékozódási futások és a terepi geológusi hivatás alatt szerzett ismeretek birtokában először túravezetésre vállalkozott Balogh Tamás. Aztán elindított egy terepi futóverseny-sorozatot, majd megírta az első kalandkönyvét szülővárosáról, Egerről és az azt ölelő Bükkről. Azóta további három kötet is készült a Káli-medence, a Dunakanyar és a Dunazug fölfedezéséhez.
Az ÉSZAKERDŐ Erdőgazdasági Zrt. a Lillafüredi, illetve a Pálházi Állami Erdei Vasút üzemeltetőjeként új kiadvánnyal állt elő, elsősorban a kisiskolás korosztály számára.
Sétálunk a balzsamos levegőjű erdőben. Bármerre nézünk, pompáznak a színes virágok, nyüzsög az állatvilág. Néhányukat névről ismerjük, sokukat nem. Ilyenkor felmerül bennünk: Hogy hívják? Miért? Jó lenne többet is tudni róla… Ebből a gondolatmenetből indulnak ki dr. Nádai Magda Százszorszép című rendhagyó határozókönyvei.
Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.
