A Debreceni Erdőskönyv olvasói számos érdekességet tudhatnak meg a város zöld koronájaként számon tartott Nagyerdőről, amelynek északkeleti részén 31 hektárt védetté nyilvánítottak 1939. október 10-én. Ezt a területet a debreceni, majd a magyar Természetvédelmi Törzskönyv első tételeként jegyezték be. A könyvben a védetté nyilvánítás eredeti dokumentumainak másolata is megtalálható. Gencsi Zoltán bemutatja azt a 19. században, Török Gábor erdőmester által elindított folyamatot is, amelynek eredményeként létrejött a debreceni parkerdő, ami ma már sok városlakónak nyújt természetközeli kikapcsolódást.
A rendkívül olvasmányos, közérthető, gazdagon illusztrált kötetben a Debrecenhez egykor szorosan kötődő környékbeli területek is helyet kaptak.
Csaknem 140 éve közlekedik a megyeszékely környékén a Zsuzsi Erdei Vasút, amely az ország legrégebben működő kisvasútja. Az Erdőskönyvben a történetéről, megalapításáról, mindennapjairól is olvashatunk. A szerző például felidézi azt is, hogy volt olyan időszak, amikor természetben (burgonyával, olajjal, szalonnával, tojással) is lehetett fizetni az utazásért.
Erdők jó kezekben – ez a NYÍRERDŐ Zrt. jelmondata. A társaság munkatársai igyekeznek a gondjukra bízott értékeket minél több emberrel megismertetni. Ennek a szemléletnek részeként az erdőgazdaság az elmúlt években kiadta a Bereg egyik legszebb részét, a Bockerek-erdőt bemutató erdészettörténeti monográfiát, a Nyírség szívében fekvő Baktai-erdőt feltérképező könyvet, és a szabolcsi megyeszékhely ékeként számon tartott Sóstói-erdőt megismertető kötetet. Ezekhez csatlakozik most a Debreceni Erdőskönyv.
A könyv megvásárolható a társaság nyíregyházi központjában, a Debreceni Erdészetnél, illetve az Erdőspusztai Bemutatóházban.
