
ELTŰNT TELEPÜLÉSEK NYOMÁBAN
Zselic… A térséget elsősorban az erdők teszik vonzóvá, pedig helytörténete is jelentős figyelmet érdemel.
Oldal 1/3
Zselic… A térséget elsősorban az erdők teszik vonzóvá, pedig helytörténete is jelentős figyelmet érdemel.
Már az is különleges, ha egy família hét generáción át folytatja ugyanazt a mesterséget. Kivált, ha e mesterség maga is kuriózum. Írásos feljegyzések tanúsága szerint a Kovács családban 1878 óta apáról fiúra, lányra száll a kékfestő tudomány.
A Ceaușescu-diktatúrából kitörve vitte tovább mindazt, amit nagyapjától kapott örökségül. Tehetségéhez kellő kitartás társult, így mára több európai országban keresettek alkotásai.
Nyelvtörő mondóka is kezdődhetne így, de ezúttal egy hagyományőrző falu sokoldalú kézműves mestere mutatkozik be. Kiss Tünde népi iparművészt a legendás apró cserháti településen kerestük fel műhelyében.
Van abban valami meglepő, ha megszólal egy fadarab, ha fölcsendül egy bodzaág. A hangszerkészítő ismeri a titkot, hogyan bírhatja szóra a hallgatag fát.
Egykor a paraszti háztartások fontos téli C-vitamin-forrása volt, ma jobbára filteres teaként közismert. Pedig nincs is finomabb a hecsedlibe mártogatott farsangi fánknál, vagy a tejföllel behabart, pirított napraforgóval kínált csitkenyelevesnél.
Vitnyéd határában egy emlékhely található, amit Vörösképnek hívnak. Az elbeszélések szerint története Napóleon hódításáig visszanyúlik, egy akkori tragikus esemény emlékét őrzi.
„Akinek belement a homok a cipőjébe, az örökre itt marad” – idéztük fel egy korábbi beszélgetésünket Andrésiné dr. Ambrus Ildikóval, az ásotthalmi Alföldi ASzC Bedő Albert Erdészeti Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium igazgatójával.
Tudják, mi az ütőfa? Nem, nem verekedni való husáng, hanem apró faragott fatábla mézeskalács-sütéshez, ami ugye a legbékésebb foglalatosság.
A vert csipkék kultusza a reneszánsz Itáliában, majd a 17. századi flamand és normann textilközpontok tájékán virágzott. A korabeli Európa előkelőségei szívesen viselték ruházatukon e drága és nemes kézműves alkotásokat.
A Mátra egyik legszebb völgye, a Parádfürdőtől délre elnyúló Ilona-völgy 1854-től az államosításig a Károlyi-család birtoka volt. A Károlyiak által épített kastélyok, vadászházak, fürdőhelyek máig látványos elemei a vidék épített örökségének, és sok-sok legenda fűződik hozzájuk.
A Kaposvár és Szigetvár között lágyan hullámzó dombvidékről, a Zselicről általában az erdők, a híres somogyi rengetegek jutnak az emberek eszébe. De a Zselic nemcsak Somogy része, hanem Baranyába is jócskán átnyúlik, olyannyira, hogy legmagasabb pontja, a Hollófészek is ott található.
A Somogy Vármegyei Önkormányzat 2004 óta egyedülálló módon díjazza a somogyi értékeket. A közelmúltban kötetbe gyűjtötte a vármegye, népszerűbb nevén Somogyország kincseit. A könyv azon értékeket mutatja be, melyeket Örökségünk – Somogyország Kincse kitüntető címmel, illetve Somogyi Érték díjjal ismert el a vármegye közgyűlése.
Manapság a hűség kezd kiveszni az emberek jellemtárából. Cserélődnek a párkapcsolatok, a barátok, a munkahelyek, az állandóságnak leáldozott, a múlt elfeledett értéke maradt csupán, mi egykoron magától értetődő volt. A nyolcvanéves Mák József még a régi szellemben nevelkedett, jól példázza mindezt, hogy szakmai életútja páratlan módon fél évszázadig egy szolgálati helyhez kötődött.
Úgy tartják, vannak sorsszerű találkozások. És bármilyen furcsa, ilyesmi nemcsak emberek között eshet meg. Alighanem így történt Gáspár Péterrel is, mikor jó negyven éve egy ismeretlen cégtábla becsalogatta, hogy többé el se engedje.
A Tamási Erdészet 8000 hektár erdőterületet kezel, amelyből csaknem 7000 hektár egy tömbben, a Tamási–Gyulaj közti térségben helyezkedik el. Bár Tolna vármegyébe tartozik, a termőhely és az erdők sok mindenben hasonlítanak a kelet-somogyi képhez. Gazdálkodásunk egyik célja a természeteshez közeli elegyes erdők kialakítása, valamint a messze földön híres, igen értékes dámállomány megőrzése, fenntartása.