Mindez Egerből, a Bükk lábától indult, és eljutott egészen a világot jelentő deszkákra.

A Kerekes Band azon kevés zenekarok közé tartozik, amelynek tagjai iskoláskorban találkoztak Egerben, és 26 éve jelenleg is ebben a városban élnek. Ám zenéjükkel eljutottak több mint 30 országba: koncerteztek Jamaicától Kazahsztánig, Írországtól Spanyolországig. A különös hangzású ethno funkot pedig világszerte hallgatják.

A Pimasz című bemutatkozó lemezüket az angol Songlines Magazine 2005 legjobb lemezei közé választotta, a Back to Folk lemezük pedig az európai világzenei ranglista 6. helyéig jutott.

A Kerekes Bandet Fehér Zsombor alapította gimnazista korában, és az első általa megtanult és elfurulyázott gyimesi körtáncról, a kerekesről nevezte el zenekarát. A tagokért nem ment messzire, testvére Fehér Viktor, ahogy mondani szokták, a szomszéd szobából csatlakozott a dobokhoz, a kobzos Námor Csaba középiskolás évfolyamtársa volt, a basszusgitáros Sohajda Pétert már az általános iskolában is ismerte, a brácsás Csarnó Ákossal pedig a városi táncházban kötöttek barátságot. A zenekar összetétele azóta mit sem változott. Zsombor pásztorzene iránt érzett vonzalma először ösztönös volt, magyarázatot csak később talált arra, miért éppen a furulya ihlette meg.

elmondása szerint ez a sorsa, ebben leli örömét. Úgy tanult, mint a régi pásztorok, autodidakta módon jutott el a hangszer mesterfokú ismeretéhez és használatához, mesterei gyimesi és palóc pásztorok voltak. Először hangfelvételeken varázsolta el a furulya hangzása, később, amikor élőben hallotta a pásztorokat furulyázni, azonnal egyszerűvé vált minden. A kamaszkori lázadása pedig Jimi Hendrix vad rockzenéjével indult, Zsombor is azt akarta, hogy a csajok az első sorban tomboljanak fellépésein. Az elképzelés az volt, hogy ezt a vagány zenét egy kevésbé vagány hangszerrel éri el, vagyis furulyával fog lázadni.

Eger volt a laboratórium, ahol kísérletezhettek – ahogyan ők nevezik – a népzene vadhajtásával. Ha ez Budapesten történik, a szakma nagy öregjei bizonyára azt mondták volna, hogy nagyon gyorsan felejtsék el ezt az egészet.

Így viszont kifejleszthették a teljesen egyedi, Kerekes Bandre jellemző zenét, ami a magyar népzenén alapul, megspékelve a rockot jellemző „dögös hangzással” és egy kis riffes furulyajátékkal, ami a zenekar összetéveszthetetlen hangzását adja.

Így alakult, hogy a rockerek népzenészeknek, a népzenészek pedig rockereknek tartják őket.

A pásztorvilágból a vadászvilágba csöppent, amikor Zsombor felkérést kapott az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás nyitódalának a megkomponálására. Bár a természet nem áll messze a zenekar tagjaitól, részben a pásztorfurulya okán, másrészt a Bükk közelében nőttek fel, Csarnó Ákos pedig már másodszor járja végig a Kéktúrát, a vadászat ismeretlen világ volt a számukra.

Megszületett a Körülöttünk Magyarország című dal, amit a Csodaszarvas és a hozzá kötődő legenda ihletett, hiszen ez az állat az újjászületés, az élet és a halál jelképe. A vadászok 8. parancsolata szerint a vad halála ünnep és gyász egyszerre, ami szintén erős motívumként jelenik meg a dalban. A vadászat még új dimenziót jelenthet számukra, mondja Zsombor.

véli a frontember.

A dalt a Kerekes Band Baricz Gergővel adta elő, akit korábban Torockón egy AD/DC zenét játszó zenekar frontembereként ismertek meg, és akiben akkora erőt éreztek, hogy az első sorban tombolták végig a koncertet. A felkérés kapcsán kezdtek el együtt dolgozni, és további terveik is vannak a közös zenélésre.

Újabb csavar a történetben, ahogyan a csodaszarvas története eljutott a legendás londoni Abbey Road-i Beatles stúdióba. „Régi álmom volt a nagy zenei elődökhöz csatlakozni valahogyan, szerencsére manapság ez már sokkal egyszerűbb, mint akár pár évvel ezelőtt. Ezért azt szerettem volna, hogy ezt a dalt abban a stúdióban keverjék, mert nagyon fontos volt számomra, hogy a lehető legjobban szóljon”, magyarázza Zsombor. A hangmérnök az az Alex Wharton volt, aki a Rolling Stones és a Beatles lemezeinek a hangzásán is dolgozott.

A különleges zene mellett egy ikonikus ruhadarab, a huszárdolmány is a zenekar jelképévé vált, a frontember, Zsombor rendszeres fellépő ruhája.

„Azért viselem, mert a magyar divatkultúra legkomolyabb exportcikke. A világon mindenütt huszárdolmánynak hívják és ismerik az összes kontinensen. Olyan sztárok viselték, mint Jimi Hendrix, Michael Jackson, Freddie Mercury, nálunk pedig csak a huszár hagyományőrzőkön láthatjuk. Azt gondoltam, hogy én leszek majd az, aki itthon felhívja rá a figyelmet.”

A Kerekes Bandről nem lehet azt mondani, hogy közel 30 évnyi együtt töltött próbák és koncertezés során megunták volna a zenélést, hiszen számos új tervet dédelgetnek. Most például a négy elem megzenésítésén dolgoznak, amelyből klipek is készülnek. A levegőről szólót a hollókői vár tetején forgatták, a vízhez az egri Törökfürdőt választották helyszínül, a tüzet pedig egy hortobágyi pásztortűz mellett vették fel. A föld a legnehezebb kihívás számukra, ennek helyszíne meglepetés lesz. A lendületet további felkérések is garantálják.

Még sokat írhatnánk a zenekar sikereiről, díjairól, a koncertekről, zeneiségük filozófiájáról, de az igazi az, ha elmegyünk egy Kerekes Band koncertre, vagy felteszünk egy lemezt, hogy élvezzük a zenéjükből áradó, sodró erőt.

Mindez Egerből, a Bükk lábától indult, és eljutott egészen a világot jelentő deszkákra.

A Kerekes Band azon kevés zenekarok közé tartozik, amelynek tagjai iskoláskorban találkoztak Egerben, és 26 éve jelenleg is ebben a városban élnek. Ám zenéjükkel eljutottak több mint 30 országba: koncerteztek Jamaicától Kazahsztánig, Írországtól Spanyolországig. A különös hangzású ethno funkot pedig világszerte hallgatják.

A Pimasz című bemutatkozó lemezüket az angol Songlines Magazine 2005 legjobb lemezei közé választotta, a Back to Folk lemezük pedig az európai világzenei ranglista 6. helyéig jutott.

A Kerekes Bandet Fehér Zsombor alapította gimnazista korában, és az első általa megtanult és elfurulyázott gyimesi körtáncról, a kerekesről nevezte el zenekarát. A tagokért nem ment messzire, testvére Fehér Viktor, ahogy mondani szokták, a szomszéd szobából csatlakozott a dobokhoz, a kobzos Námor Csaba középiskolás évfolyamtársa volt, a basszusgitáros Sohajda Pétert már az általános iskolában is ismerte, a brácsás Csarnó Ákossal pedig a városi táncházban kötöttek barátságot. A zenekar összetétele azóta mit sem változott. Zsombor pásztorzene iránt érzett vonzalma először ösztönös volt, magyarázatot csak később talált arra, miért éppen a furulya ihlette meg.

elmondása szerint ez a sorsa, ebben leli örömét. Úgy tanult, mint a régi pásztorok, autodidakta módon jutott el a hangszer mesterfokú ismeretéhez és használatához, mesterei gyimesi és palóc pásztorok voltak. Először hangfelvételeken varázsolta el a furulya hangzása, később, amikor élőben hallotta a pásztorokat furulyázni, azonnal egyszerűvé vált minden. A kamaszkori lázadása pedig Jimi Hendrix vad rockzenéjével indult, Zsombor is azt akarta, hogy a csajok az első sorban tomboljanak fellépésein. Az elképzelés az volt, hogy ezt a vagány zenét egy kevésbé vagány hangszerrel éri el, vagyis furulyával fog lázadni.

Eger volt a laboratórium, ahol kísérletezhettek – ahogyan ők nevezik – a népzene vadhajtásával. Ha ez Budapesten történik, a szakma nagy öregjei bizonyára azt mondták volna, hogy nagyon gyorsan felejtsék el ezt az egészet.

Így viszont kifejleszthették a teljesen egyedi, Kerekes Bandre jellemző zenét, ami a magyar népzenén alapul, megspékelve a rockot jellemző „dögös hangzással” és egy kis riffes furulyajátékkal, ami a zenekar összetéveszthetetlen hangzását adja.

Így alakult, hogy a rockerek népzenészeknek, a népzenészek pedig rockereknek tartják őket.

A pásztorvilágból a vadászvilágba csöppent, amikor Zsombor felkérést kapott az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás nyitódalának a megkomponálására. Bár a természet nem áll messze a zenekar tagjaitól, részben a pásztorfurulya okán, másrészt a Bükk közelében nőttek fel, Csarnó Ákos pedig már másodszor járja végig a Kéktúrát, a vadászat ismeretlen világ volt a számukra.

Megszületett a Körülöttünk Magyarország című dal, amit a Csodaszarvas és a hozzá kötődő legenda ihletett, hiszen ez az állat az újjászületés, az élet és a halál jelképe. A vadászok 8. parancsolata szerint a vad halála ünnep és gyász egyszerre, ami szintén erős motívumként jelenik meg a dalban. A vadászat még új dimenziót jelenthet számukra, mondja Zsombor.

véli a frontember.

A dalt a Kerekes Band Baricz Gergővel adta elő, akit korábban Torockón egy AD/DC zenét játszó zenekar frontembereként ismertek meg, és akiben akkora erőt éreztek, hogy az első sorban tombolták végig a koncertet. A felkérés kapcsán kezdtek el együtt dolgozni, és további terveik is vannak a közös zenélésre.

Újabb csavar a történetben, ahogyan a csodaszarvas története eljutott a legendás londoni Abbey Road-i Beatles stúdióba. „Régi álmom volt a nagy zenei elődökhöz csatlakozni valahogyan, szerencsére manapság ez már sokkal egyszerűbb, mint akár pár évvel ezelőtt. Ezért azt szerettem volna, hogy ezt a dalt abban a stúdióban keverjék, mert nagyon fontos volt számomra, hogy a lehető legjobban szóljon”, magyarázza Zsombor. A hangmérnök az az Alex Wharton volt, aki a Rolling Stones és a Beatles lemezeinek a hangzásán is dolgozott.

A különleges zene mellett egy ikonikus ruhadarab, a huszárdolmány is a zenekar jelképévé vált, a frontember, Zsombor rendszeres fellépő ruhája.

„Azért viselem, mert a magyar divatkultúra legkomolyabb exportcikke. A világon mindenütt huszárdolmánynak hívják és ismerik az összes kontinensen. Olyan sztárok viselték, mint Jimi Hendrix, Michael Jackson, Freddie Mercury, nálunk pedig csak a huszár hagyományőrzőkön láthatjuk. Azt gondoltam, hogy én leszek majd az, aki itthon felhívja rá a figyelmet.”

A Kerekes Bandről nem lehet azt mondani, hogy közel 30 évnyi együtt töltött próbák és koncertezés során megunták volna a zenélést, hiszen számos új tervet dédelgetnek. Most például a négy elem megzenésítésén dolgoznak, amelyből klipek is készülnek. A levegőről szólót a hollókői vár tetején forgatták, a vízhez az egri Törökfürdőt választották helyszínül, a tüzet pedig egy hortobágyi pásztortűz mellett vették fel. A föld a legnehezebb kihívás számukra, ennek helyszíne meglepetés lesz. A lendületet további felkérések is garantálják.

Még sokat írhatnánk a zenekar sikereiről, díjairól, a koncertekről, zeneiségük filozófiájáról, de az igazi az, ha elmegyünk egy Kerekes Band koncertre, vagy felteszünk egy lemezt, hogy élvezzük a zenéjükből áradó, sodró erőt.

Mindez Egerből, a Bükk lábától indult, és eljutott egészen a világot jelentő deszkákra.

A Kerekes Band azon kevés zenekarok közé tartozik, amelynek tagjai iskoláskorban találkoztak Egerben, és 26 éve jelenleg is ebben a városban élnek. Ám zenéjükkel eljutottak több mint 30 országba: koncerteztek Jamaicától Kazahsztánig, Írországtól Spanyolországig. A különös hangzású ethno funkot pedig világszerte hallgatják.

A Pimasz című bemutatkozó lemezüket az angol Songlines Magazine 2005 legjobb lemezei közé választotta, a Back to Folk lemezük pedig az európai világzenei ranglista 6. helyéig jutott.

A Kerekes Bandet Fehér Zsombor alapította gimnazista korában, és az első általa megtanult és elfurulyázott gyimesi körtáncról, a kerekesről nevezte el zenekarát. A tagokért nem ment messzire, testvére Fehér Viktor, ahogy mondani szokták, a szomszéd szobából csatlakozott a dobokhoz, a kobzos Námor Csaba középiskolás évfolyamtársa volt, a basszusgitáros Sohajda Pétert már az általános iskolában is ismerte, a brácsás Csarnó Ákossal pedig a városi táncházban kötöttek barátságot. A zenekar összetétele azóta mit sem változott. Zsombor pásztorzene iránt érzett vonzalma először ösztönös volt, magyarázatot csak később talált arra, miért éppen a furulya ihlette meg.

elmondása szerint ez a sorsa, ebben leli örömét. Úgy tanult, mint a régi pásztorok, autodidakta módon jutott el a hangszer mesterfokú ismeretéhez és használatához, mesterei gyimesi és palóc pásztorok voltak. Először hangfelvételeken varázsolta el a furulya hangzása, később, amikor élőben hallotta a pásztorokat furulyázni, azonnal egyszerűvé vált minden. A kamaszkori lázadása pedig Jimi Hendrix vad rockzenéjével indult, Zsombor is azt akarta, hogy a csajok az első sorban tomboljanak fellépésein. Az elképzelés az volt, hogy ezt a vagány zenét egy kevésbé vagány hangszerrel éri el, vagyis furulyával fog lázadni.

Eger volt a laboratórium, ahol kísérletezhettek – ahogyan ők nevezik – a népzene vadhajtásával. Ha ez Budapesten történik, a szakma nagy öregjei bizonyára azt mondták volna, hogy nagyon gyorsan felejtsék el ezt az egészet.

Így viszont kifejleszthették a teljesen egyedi, Kerekes Bandre jellemző zenét, ami a magyar népzenén alapul, megspékelve a rockot jellemző „dögös hangzással” és egy kis riffes furulyajátékkal, ami a zenekar összetéveszthetetlen hangzását adja.

Így alakult, hogy a rockerek népzenészeknek, a népzenészek pedig rockereknek tartják őket.

A pásztorvilágból a vadászvilágba csöppent, amikor Zsombor felkérést kapott az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás nyitódalának a megkomponálására. Bár a természet nem áll messze a zenekar tagjaitól, részben a pásztorfurulya okán, másrészt a Bükk közelében nőttek fel, Csarnó Ákos pedig már másodszor járja végig a Kéktúrát, a vadászat ismeretlen világ volt a számukra.

Megszületett a Körülöttünk Magyarország című dal, amit a Csodaszarvas és a hozzá kötődő legenda ihletett, hiszen ez az állat az újjászületés, az élet és a halál jelképe. A vadászok 8. parancsolata szerint a vad halála ünnep és gyász egyszerre, ami szintén erős motívumként jelenik meg a dalban. A vadászat még új dimenziót jelenthet számukra, mondja Zsombor.

véli a frontember.

A dalt a Kerekes Band Baricz Gergővel adta elő, akit korábban Torockón egy AD/DC zenét játszó zenekar frontembereként ismertek meg, és akiben akkora erőt éreztek, hogy az első sorban tombolták végig a koncertet. A felkérés kapcsán kezdtek el együtt dolgozni, és további terveik is vannak a közös zenélésre.

Újabb csavar a történetben, ahogyan a csodaszarvas története eljutott a legendás londoni Abbey Road-i Beatles stúdióba. „Régi álmom volt a nagy zenei elődökhöz csatlakozni valahogyan, szerencsére manapság ez már sokkal egyszerűbb, mint akár pár évvel ezelőtt. Ezért azt szerettem volna, hogy ezt a dalt abban a stúdióban keverjék, mert nagyon fontos volt számomra, hogy a lehető legjobban szóljon”, magyarázza Zsombor. A hangmérnök az az Alex Wharton volt, aki a Rolling Stones és a Beatles lemezeinek a hangzásán is dolgozott.

A különleges zene mellett egy ikonikus ruhadarab, a huszárdolmány is a zenekar jelképévé vált, a frontember, Zsombor rendszeres fellépő ruhája.

„Azért viselem, mert a magyar divatkultúra legkomolyabb exportcikke. A világon mindenütt huszárdolmánynak hívják és ismerik az összes kontinensen. Olyan sztárok viselték, mint Jimi Hendrix, Michael Jackson, Freddie Mercury, nálunk pedig csak a huszár hagyományőrzőkön láthatjuk. Azt gondoltam, hogy én leszek majd az, aki itthon felhívja rá a figyelmet.”

A Kerekes Bandről nem lehet azt mondani, hogy közel 30 évnyi együtt töltött próbák és koncertezés során megunták volna a zenélést, hiszen számos új tervet dédelgetnek. Most például a négy elem megzenésítésén dolgoznak, amelyből klipek is készülnek. A levegőről szólót a hollókői vár tetején forgatták, a vízhez az egri Törökfürdőt választották helyszínül, a tüzet pedig egy hortobágyi pásztortűz mellett vették fel. A föld a legnehezebb kihívás számukra, ennek helyszíne meglepetés lesz. A lendületet további felkérések is garantálják.

Még sokat írhatnánk a zenekar sikereiről, díjairól, a koncertekről, zeneiségük filozófiájáról, de az igazi az, ha elmegyünk egy Kerekes Band koncertre, vagy felteszünk egy lemezt, hogy élvezzük a zenéjükből áradó, sodró erőt.

Mindez Egerből, a Bükk lábától indult, és eljutott egészen a világot jelentő deszkákra.

A Kerekes Band azon kevés zenekarok közé tartozik, amelynek tagjai iskoláskorban találkoztak Egerben, és 26 éve jelenleg is ebben a városban élnek. Ám zenéjükkel eljutottak több mint 30 országba: koncerteztek Jamaicától Kazahsztánig, Írországtól Spanyolországig. A különös hangzású ethno funkot pedig világszerte hallgatják.

A Pimasz című bemutatkozó lemezüket az angol Songlines Magazine 2005 legjobb lemezei közé választotta, a Back to Folk lemezük pedig az európai világzenei ranglista 6. helyéig jutott.

A Kerekes Bandet Fehér Zsombor alapította gimnazista korában, és az első általa megtanult és elfurulyázott gyimesi körtáncról, a kerekesről nevezte el zenekarát. A tagokért nem ment messzire, testvére Fehér Viktor, ahogy mondani szokták, a szomszéd szobából csatlakozott a dobokhoz, a kobzos Námor Csaba középiskolás évfolyamtársa volt, a basszusgitáros Sohajda Pétert már az általános iskolában is ismerte, a brácsás Csarnó Ákossal pedig a városi táncházban kötöttek barátságot. A zenekar összetétele azóta mit sem változott. Zsombor pásztorzene iránt érzett vonzalma először ösztönös volt, magyarázatot csak később talált arra, miért éppen a furulya ihlette meg.

elmondása szerint ez a sorsa, ebben leli örömét. Úgy tanult, mint a régi pásztorok, autodidakta módon jutott el a hangszer mesterfokú ismeretéhez és használatához, mesterei gyimesi és palóc pásztorok voltak. Először hangfelvételeken varázsolta el a furulya hangzása, később, amikor élőben hallotta a pásztorokat furulyázni, azonnal egyszerűvé vált minden. A kamaszkori lázadása pedig Jimi Hendrix vad rockzenéjével indult, Zsombor is azt akarta, hogy a csajok az első sorban tomboljanak fellépésein. Az elképzelés az volt, hogy ezt a vagány zenét egy kevésbé vagány hangszerrel éri el, vagyis furulyával fog lázadni.

Eger volt a laboratórium, ahol kísérletezhettek – ahogyan ők nevezik – a népzene vadhajtásával. Ha ez Budapesten történik, a szakma nagy öregjei bizonyára azt mondták volna, hogy nagyon gyorsan felejtsék el ezt az egészet.

Így viszont kifejleszthették a teljesen egyedi, Kerekes Bandre jellemző zenét, ami a magyar népzenén alapul, megspékelve a rockot jellemző „dögös hangzással” és egy kis riffes furulyajátékkal, ami a zenekar összetéveszthetetlen hangzását adja.

Így alakult, hogy a rockerek népzenészeknek, a népzenészek pedig rockereknek tartják őket.

A pásztorvilágból a vadászvilágba csöppent, amikor Zsombor felkérést kapott az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás nyitódalának a megkomponálására. Bár a természet nem áll messze a zenekar tagjaitól, részben a pásztorfurulya okán, másrészt a Bükk közelében nőttek fel, Csarnó Ákos pedig már másodszor járja végig a Kéktúrát, a vadászat ismeretlen világ volt a számukra.

Megszületett a Körülöttünk Magyarország című dal, amit a Csodaszarvas és a hozzá kötődő legenda ihletett, hiszen ez az állat az újjászületés, az élet és a halál jelképe. A vadászok 8. parancsolata szerint a vad halála ünnep és gyász egyszerre, ami szintén erős motívumként jelenik meg a dalban. A vadászat még új dimenziót jelenthet számukra, mondja Zsombor.

véli a frontember.

A dalt a Kerekes Band Baricz Gergővel adta elő, akit korábban Torockón egy AD/DC zenét játszó zenekar frontembereként ismertek meg, és akiben akkora erőt éreztek, hogy az első sorban tombolták végig a koncertet. A felkérés kapcsán kezdtek el együtt dolgozni, és további terveik is vannak a közös zenélésre.

Újabb csavar a történetben, ahogyan a csodaszarvas története eljutott a legendás londoni Abbey Road-i Beatles stúdióba. „Régi álmom volt a nagy zenei elődökhöz csatlakozni valahogyan, szerencsére manapság ez már sokkal egyszerűbb, mint akár pár évvel ezelőtt. Ezért azt szerettem volna, hogy ezt a dalt abban a stúdióban keverjék, mert nagyon fontos volt számomra, hogy a lehető legjobban szóljon”, magyarázza Zsombor. A hangmérnök az az Alex Wharton volt, aki a Rolling Stones és a Beatles lemezeinek a hangzásán is dolgozott.

A különleges zene mellett egy ikonikus ruhadarab, a huszárdolmány is a zenekar jelképévé vált, a frontember, Zsombor rendszeres fellépő ruhája.

„Azért viselem, mert a magyar divatkultúra legkomolyabb exportcikke. A világon mindenütt huszárdolmánynak hívják és ismerik az összes kontinensen. Olyan sztárok viselték, mint Jimi Hendrix, Michael Jackson, Freddie Mercury, nálunk pedig csak a huszár hagyományőrzőkön láthatjuk. Azt gondoltam, hogy én leszek majd az, aki itthon felhívja rá a figyelmet.”

A Kerekes Bandről nem lehet azt mondani, hogy közel 30 évnyi együtt töltött próbák és koncertezés során megunták volna a zenélést, hiszen számos új tervet dédelgetnek. Most például a négy elem megzenésítésén dolgoznak, amelyből klipek is készülnek. A levegőről szólót a hollókői vár tetején forgatták, a vízhez az egri Törökfürdőt választották helyszínül, a tüzet pedig egy hortobágyi pásztortűz mellett vették fel. A föld a legnehezebb kihívás számukra, ennek helyszíne meglepetés lesz. A lendületet további felkérések is garantálják.

Még sokat írhatnánk a zenekar sikereiről, díjairól, a koncertekről, zeneiségük filozófiájáról, de az igazi az, ha elmegyünk egy Kerekes Band koncertre, vagy felteszünk egy lemezt, hogy élvezzük a zenéjükből áradó, sodró erőt.

Mindez Egerből, a Bükk lábától indult, és eljutott egészen a világot jelentő deszkákra.

A Kerekes Band azon kevés zenekarok közé tartozik, amelynek tagjai iskoláskorban találkoztak Egerben, és 26 éve jelenleg is ebben a városban élnek. Ám zenéjükkel eljutottak több mint 30 országba: koncerteztek Jamaicától Kazahsztánig, Írországtól Spanyolországig. A különös hangzású ethno funkot pedig világszerte hallgatják.

A Pimasz című bemutatkozó lemezüket az angol Songlines Magazine 2005 legjobb lemezei közé választotta, a Back to Folk lemezük pedig az európai világzenei ranglista 6. helyéig jutott.

A Kerekes Bandet Fehér Zsombor alapította gimnazista korában, és az első általa megtanult és elfurulyázott gyimesi körtáncról, a kerekesről nevezte el zenekarát. A tagokért nem ment messzire, testvére Fehér Viktor, ahogy mondani szokták, a szomszéd szobából csatlakozott a dobokhoz, a kobzos Námor Csaba középiskolás évfolyamtársa volt, a basszusgitáros Sohajda Pétert már az általános iskolában is ismerte, a brácsás Csarnó Ákossal pedig a városi táncházban kötöttek barátságot. A zenekar összetétele azóta mit sem változott. Zsombor pásztorzene iránt érzett vonzalma először ösztönös volt, magyarázatot csak később talált arra, miért éppen a furulya ihlette meg.

elmondása szerint ez a sorsa, ebben leli örömét. Úgy tanult, mint a régi pásztorok, autodidakta módon jutott el a hangszer mesterfokú ismeretéhez és használatához, mesterei gyimesi és palóc pásztorok voltak. Először hangfelvételeken varázsolta el a furulya hangzása, később, amikor élőben hallotta a pásztorokat furulyázni, azonnal egyszerűvé vált minden. A kamaszkori lázadása pedig Jimi Hendrix vad rockzenéjével indult, Zsombor is azt akarta, hogy a csajok az első sorban tomboljanak fellépésein. Az elképzelés az volt, hogy ezt a vagány zenét egy kevésbé vagány hangszerrel éri el, vagyis furulyával fog lázadni.

Eger volt a laboratórium, ahol kísérletezhettek – ahogyan ők nevezik – a népzene vadhajtásával. Ha ez Budapesten történik, a szakma nagy öregjei bizonyára azt mondták volna, hogy nagyon gyorsan felejtsék el ezt az egészet.

Így viszont kifejleszthették a teljesen egyedi, Kerekes Bandre jellemző zenét, ami a magyar népzenén alapul, megspékelve a rockot jellemző „dögös hangzással” és egy kis riffes furulyajátékkal, ami a zenekar összetéveszthetetlen hangzását adja.

Így alakult, hogy a rockerek népzenészeknek, a népzenészek pedig rockereknek tartják őket.

A pásztorvilágból a vadászvilágba csöppent, amikor Zsombor felkérést kapott az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás nyitódalának a megkomponálására. Bár a természet nem áll messze a zenekar tagjaitól, részben a pásztorfurulya okán, másrészt a Bükk közelében nőttek fel, Csarnó Ákos pedig már másodszor járja végig a Kéktúrát, a vadászat ismeretlen világ volt a számukra.

Megszületett a Körülöttünk Magyarország című dal, amit a Csodaszarvas és a hozzá kötődő legenda ihletett, hiszen ez az állat az újjászületés, az élet és a halál jelképe. A vadászok 8. parancsolata szerint a vad halála ünnep és gyász egyszerre, ami szintén erős motívumként jelenik meg a dalban. A vadászat még új dimenziót jelenthet számukra, mondja Zsombor.

véli a frontember.

A dalt a Kerekes Band Baricz Gergővel adta elő, akit korábban Torockón egy AD/DC zenét játszó zenekar frontembereként ismertek meg, és akiben akkora erőt éreztek, hogy az első sorban tombolták végig a koncertet. A felkérés kapcsán kezdtek el együtt dolgozni, és további terveik is vannak a közös zenélésre.

Újabb csavar a történetben, ahogyan a csodaszarvas története eljutott a legendás londoni Abbey Road-i Beatles stúdióba. „Régi álmom volt a nagy zenei elődökhöz csatlakozni valahogyan, szerencsére manapság ez már sokkal egyszerűbb, mint akár pár évvel ezelőtt. Ezért azt szerettem volna, hogy ezt a dalt abban a stúdióban keverjék, mert nagyon fontos volt számomra, hogy a lehető legjobban szóljon”, magyarázza Zsombor. A hangmérnök az az Alex Wharton volt, aki a Rolling Stones és a Beatles lemezeinek a hangzásán is dolgozott.

A különleges zene mellett egy ikonikus ruhadarab, a huszárdolmány is a zenekar jelképévé vált, a frontember, Zsombor rendszeres fellépő ruhája.

„Azért viselem, mert a magyar divatkultúra legkomolyabb exportcikke. A világon mindenütt huszárdolmánynak hívják és ismerik az összes kontinensen. Olyan sztárok viselték, mint Jimi Hendrix, Michael Jackson, Freddie Mercury, nálunk pedig csak a huszár hagyományőrzőkön láthatjuk. Azt gondoltam, hogy én leszek majd az, aki itthon felhívja rá a figyelmet.”

A Kerekes Bandről nem lehet azt mondani, hogy közel 30 évnyi együtt töltött próbák és koncertezés során megunták volna a zenélést, hiszen számos új tervet dédelgetnek. Most például a négy elem megzenésítésén dolgoznak, amelyből klipek is készülnek. A levegőről szólót a hollókői vár tetején forgatták, a vízhez az egri Törökfürdőt választották helyszínül, a tüzet pedig egy hortobágyi pásztortűz mellett vették fel. A föld a legnehezebb kihívás számukra, ennek helyszíne meglepetés lesz. A lendületet további felkérések is garantálják.

Még sokat írhatnánk a zenekar sikereiről, díjairól, a koncertekről, zeneiségük filozófiájáról, de az igazi az, ha elmegyünk egy Kerekes Band koncertre, vagy felteszünk egy lemezt, hogy élvezzük a zenéjükből áradó, sodró erőt.