„Amikor az erdei ökoszisztéma kerül szóba, olyan sokrétű rendszert vizsgálunk, melyben a természet minden egyes ága, annak flórája és faunája egyszerre megtalálható. Ennek a rendszernek valamilyen módon részévé kell, hogy váljon az ember. Úgy, hogy egyszerre óvja és műveli is azt a bizonyos tájat.
Hallgatóinkat arra tanítjuk, hogy fenntartható módon ügyeljenek annak a természeti környezetnek a megmaradására, amellyel egyben gazdálkodnak is” ‒ fogalmazta meg az alapgondolatokat Fábián Attila.
Rugalmas rendszer
A fenntarthatósági szemlélet rendszerszintű bevezetésében nagy előny, hogy az egyetemen egyszerre megtalálhatók a fenntarthatóság természeti, gazdasági és társadalmi vetületével foglalkozó tudományágak. Egy „nemzeti erdőlabort” szeretnének létrehozni, amiben mind a négy egyetemi karnak fontos szerepe van. A gazdasági területen például a Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Kar készít képzési blokkot a környezet-gazdaságtan vagy éppen az ökoturizmus témájában, amit az erdőmérnök-hallgatók is választhatnak. Ugyanez vonatkozik a faipari mérnök hallgatókra, nekik elengedhetetlen, hogy gazdálkodást tanuljak, hiszen majd cégeket alapítanak, vállalatoknál dolgoznak. Gazdasági ismeretek nélkül ma már senki nem létezhet. Emellett ott találjuk a Benedek Elek Óvodapedagógiai Kart, amely elsősorban a kisgyermekek nevelésével foglalkozik. Nyilván a fókuszban az óvodapedagógia áll, de az országban is egyedülálló módon kidolgozták az úgynevezett Zöld Óvoda Programot, aminek segítségével már gyerekkorban az ökotudatos nevelés első lépéseit teszik meg.
– árulta el a szakember, hogy ezentúl az erdei iskolák mintájára a képzési alapok lefektetésével szeretnék az erdei óvodai programot is beindítani.
Rugalmas rendszer kialakítására törekszenek az erdészeti szakközépiskolákkal, hiszen az a cél, hogy megfelelő átmenet legyen a két oktatási szint között, a szakközépiskoláktól az egyetemig. Így a már megszerzett tudás nem vész el, hanem integrálni lehet a következő szint képzéseibe.
Gyakorlat és kutatás
Az oktatásban számítanak az állami erdőgazdaságokra és a magánerdő-gazdálkodókra is.
Ennek révén hallgatóik úgy járnak ki a 17 ezer hektárnyi hegyvidéki és síkvidéki erdészeti területre, mintha hazamennének.
„A TAEG végzi a gazdálkodás napi feladatait, miközben a gyakorlatokon keresztül bevonja hallgatóinkat a munkába. Még tart a rendszer megújítása, aminek köszönhetően nemcsak sokkal többször tudnak kimenni a hallgatók a terepre, hanem akár több napot egybefüggően foglalkozhatnak egy-egy szakterülettel. Ezen a téren óriási előrelépésre számíthatunk.”
Ugyanakkor a kutatásokat a Tanulmányi Erdőgazdaság területén túl, az egyetemhez csatlakozott Erdészeti Tudományos Intézet (ERTI) fajtakísérleti állomásain is el tudják végezni. A szakember megerősítette, eddig is kiváló kapcsolatot ápoltak az Intézettel, de azzal, hogy része lett az egyetemnek, együttműködő partnerekké váltak a kutatásban.
Együttműködések
A Sopronban szerzett tudással felvértezett diákok sokféle területen elhelyezkedhetnek. Az ökológiai és gazdálkodási ismereteken túl műszaki képzésen vesznek részt, útépítéssel, geodéziával, hídtervezéssel foglalkoznak.
„Ezen a területen sok még a dolgunk, mert a hajdanvolt jogosítványokat szeretnénk rendeletileg, törvényileg is visszakapni.
Mindezt szeretnénk kibővíteni olyan informatikai, modern távérzékelési ismeretekkel, amit a végzett erdőmérnök például drónkezelőként az erdei vagyonértékelésben, vagy a vadkárelhárításban, a vadkár értékelésében is hasznosíthat.”
Száz éveA város és az egyetem sorsa szorosan összefonódik. Sopron éppen száz éve nyerte el a Civitas Fidelissima, a leghűségesebb magyar város címet. 1921. szeptember 9-én zajlott a második ágfalvi csata, ahol a soproni egyetemisták véráldozattal járultak hozzá a győzelemhez, hiszen két hallgatójuk – Mahatsek Gyula és Szecsányi Elemér – életét veszítette. „Mi akkor megcselekedtük, amit kellett, hiszen az osztrák támadás visszaverése lehetőséget teremtett arra, hogy népszavazást írjanak ki. A környező települések, illetve Sopron lakossága szavazott, egyetemistáink segítettek lefordítani, hogy mi szerepel a szavazólapon. A végeredményt pedig mindenki tudja.” |
Bár úgy tűnik, a Soproni Egyetem messze fekszik Budapesttől, a világ legjobb helyén, Közép-Európa szívében találjuk az intézményt. Két főváros közelében dolgoznak, Pozsony és Bécs egy-egy órányira található, a 45 percre fekvő Schwechat révén „saját nemzetközi repülőtere” van. „Az a természetes környezet, amely körbevesz bennünket, a Fertő-tó csodájával, az Alpokalja egyedülálló értékeivel nagyban segíti egyetemünket, hogy a határokon átnyúló együttműködéseket megerősítse és kihasználja.” Kiváló kapcsolatokat ápolnak ausztriai, illetve szlovákiai partnerekkel, de ez nemcsak az Erdőmérnöki Karra igaz, hanem a Faipari Mérnöki és a Közgazdaságtudományi Karra is.
Selmec öröksége
Az egyetem nagyon szép, egyedi hagyományokkal rendelkezik. Fábián Attila is Sopronban végzett erdőmérnökként, és ma már okleveles faipari és közgazdászmérnökként is feladatának érzi a selmeci örökség megőrzését, ápolását.
Ugyanakkor közgazdászként el kell fogadtatnia a vállalatszerű gazdálkodást az egyetemen, hiszen az árbevételek jelentős részét maguknak kell előteremteniük. Ebben az ökonómiában jártas kollégáknak sokszor segítséget kell nyújtani az ökológiával foglalkozó munkatársaknak.
A Soproni Egyetem a közeljövőben fogja aláírni a magyar állammal azt a hosszú távú keretszerződést, amely többször öt- éves ciklust ölel át, illetve egy rövid távú, ötéves szerződést is, melyben a finanszírozás feltételeit rögzítik. „Úgy hiszem, a kormány felismerte, hogy a felsőoktatásnak szüksége van többletforrásra ahhoz, hogy európai szinten – néhány egyetemünk világszinten – tudjon működni. Ez a forrás lehetőséget teremt arra, hogy megtartsuk kollégáinkat, tisztességes kutatási, oktatási feltételeket teremtsünk, amire már régen vágyik a magyar felsőoktatás. Most rajtunk a sor, hogy azt a fajta kutatói miliőt megteremtsük, amiből eredmények is születhetnek”– fogalmazott Fábián Attila, aki hisz abban, hogy a Soproni Egyetem a magyar felső- oktatás meglepetéscsapata lesz.
