Oldal 8/8
Régen akár száz év is eltelt, mielőtt megnyitottak egy arborétumot, így az idén mindössze 60. születésnapját ünneplő Budakeszi Arborétum különleges helyet foglal el a gyűjteményes kertek között. A főváros közelsége és a növekvő érdeklődés miatt a területet kezelő Pilisi Parkerdő Zrt. nem várt további évtizedekig, 2016 nyarán kitárta az arborétum kapuit a nagyközönség előtt.
Az Országos Erdészeti Egyesület és az Év fája Kuratórium által szervezett internetes szavazáson, a három jelölt közül idén a sajmeggy (Prunus mahaleb) lett az év fája. Az 1281 érvényes szavazatból 554-et kapott, ezzel megelőzte a fehér nyár és a fehér fűz fafajokat.
Kíváncsian vártam ezt a találkozót Csordás Miklóssal, mivel tudtam, hogy különleges kapcsolat fűzi a fához – például gerendákat, szarufákat ment ki régi épületekből, hogy azok karakteres bútorokban, lakberendezési tárgyakban, padló- és falburkolatokban újjászületve élhessenek tovább. Merész összeállításokat, rusztikus finomságot és elhivatott bábáskodást tapasztalok minden szegletben és gesztusban.
A kerítésen belépve, ösztönösen a gyerekkoromban gyakran emlegetett felirat jutott az eszembe: tiszta udvar, rendes ház. Nagy dicsőség volt hajdanán, ha valakinek a háza falán ilyen tábla díszelgett. Kiskanizsán, Wegroszta Zoltánéknál nemcsak a ház és az udvar rendezett és tiszta, hanem bizony a fafaragó műhelyben is példás rend uralkodik.
Magyarország legkeletibb megyéjének szívében, Nyíregyháza vonzáskörzetében, változatos termőhelyi viszonyok között működik a Nyíregyházi Erdészet. A térségben meghatározó az akácgazdálkodás, de kiemelt figyelmet fordítanak az itteni erdészek az őshonos fafajokból álló állományok fenntartására is. A nagyváros közelsége miatt a közjóléti tevékenység és a környezeti nevelés ugyancsak meghatározó.
Az utóbbi évek környezeti változásai hatására több erdőtípusban felfedezhetünk eddig nem tapasztalt károkat. Egyes esetekben a gyengültség kárláncolat kialakulásához, és akár az erdő pusztulásához vezethet.
Szakmai berkekben és a közvélekedésben is sok vita forrása manapság, hogy mire használjuk az erdei faanyagot. A nézetek elsősorban az ipari fa, tűzifa és a holtfa kívánatos arányáról oszlanak meg.
Nádudvar, a csendes észak-alföldi kisváros különleges szakközépiskolájában népi mesterségekre tanítanak. Jár a fűrész, kattog a szövőszék, hajlik a vessző. Ahogyan karácsonykor a mézeskalács illata betölti a házat, úgy telnek meg az iskola termei őseink tiszteletével, miközben ének és hegedűszó csendül, s a sok szorgos kéz közt új életre kel a nyers anyag.
Bevallom, amíg nem ismertem Bene Ircsi díszüvegfonásait, nekem bizony kosárfonás, demizsonfonás, üvegfonás, egyre ment. Nem tudtam, hogy a különbség olyasféle, mint a fatáblára krétával rótt betűk, és a finom papírra, tollal írt, gyöngybetűs szöveg között – hisz mindkettő olvasható, de más a jellegük és funkciójuk. A kosarak rusztikus szépsége mellett a díszüvegfonás filigrán mívessége is másfajta használatról vall.
Az Országos Erdészeti Egyesület által meghirdetett szavazás eredményeként a virágos kőris (Fraxinus ornus) lett az év fája 2018-ban. Magyar neve feltűnő virágzatára utal. Bár hajlott, szabálytalan törzse, és az ágak gyakori villás elágazása miatt erdészeti jelentősége elenyésző, kiváló várostűrésével, gazdag virágzásával és szép őszi lombszíneződésével mind fontosabb parkfa lesz.
Életkorunk előrehaladtával mind gyakrabban taglóz le bennünket az idő rohanása. Talán ezért is keressük az egyáltalán nem, vagy alig változót. Szinte misztikusan vonz bennünket egy-egy famatuzsálem, melyeken alig látszik az idő múlása. De sajnos ezek száma is fogyatkozik, legutóbb a Mátrában pusztult el egy tölgyfaóriás.
Nem, nem az iciri-piciri kismacskáról és az ő iciri-piciri ökröcskéiről szól most a mese. Ez a történet dr. Fuchs Józsefről szól, aki szögre akasztván hosszú ügyvédi praxisát, átadta magát régi kedvtelésének: miniatűr falvakat, városokat épít. Az élethű, méretarányos kis házakat maga tervezi és készíti fából, sok játékos ötlettel, és látható örömmel.
Alig néhány éve, 2011-ben csatlakozott a Pilisi Parkerdő Zrt. az országos tündérkert mozgalomhoz. A Budakeszi Erdészetnél létrehozott gyümölcsös alapját a Kárpát-medencei oltványok adták, amit 2013-ban a Zsámbéki-medence őshonos gyümölcsfáival egészítettek ki.
Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.
