Oldal 1/9
Vannak, akik életük során egy vargabetűt leírva találnak vissza a gyökereikhez. Meglehet, a sors vagy Isten keze vezeti útjukat, netán egyfajta belső ösztön, egy tudatalatti késztetés, hogy bekövetkezzen az, ami eleve elrendeltetett.
A Tolnai-Hegyhát erdeiben járva könnyű azt gondolni, hogy itt mindig is erdő volt. Pedig a térképen a nevek mást mondanak.Ha egymás után vesszük őket, kirajzolódik egy használatban lévő táj: falvakkal, utakkal, erdő- és vadászterületekkel, emberekkel
Gondolták volna, hogy alig ötven-száz éve a legnépszerűbb, legelterjedtebb hangszer a citera volt Magyarországon? Ahogy ma a rockbuli elképzelhetetlen gitár nélkül, úgy egy falusi mulatság is az volt citeraszó nélkül.
Munkáival legutóbb a Budai Várban egy iparművész galéria karácsonyi vásárán találkozhattak az érdeklődők. Ezúttal Gellért-hegyi otthonában kerestük fel, ahol saját műhelyében dolgozik.
A fakitermelések zömét a hideg idő beköszöntével végezzük, amikor a fák lombja már lehullott, nedvkeringésük lecsökkent, így a legkíméletesebben dolgozhatunk.
Az erdők és a gyepek elválaszthatatlan, összefüggő egységei a tájnak. Természeti rendszereket képeznek, amelyben kölcsönösen függnek egymástól.
Rostás Árpád szerényen vándorasztalosnak nevezi magát. Pedig nemzetközileg elismert restaurátort is tisztelhetünk benne.
A Vértes hegység erdei által körülvett Gánt-Kőhányáspuszta mellett vezet a 4,5 kilométer hosszú Német-völgyi tanösvény.
A faszénről napjainkban leginkább a kellemes nyári grillestek jutnak az eszünkbe, míg régen a háziasszonyok a szenes vasalót melegítették vele.
Nehéz a már számtalan szemszögből megvilágított témában, mint a klímaváltozás, figyelemfelkeltő és elgondolkodtató tartalmat közölni.
A világ tele van csodákkal, csak nem mindig figyelünk fel rá.
A télen-nyáron gyönyörű vácrátóti Botanikus Kert hazánk leggazdagabb növénygyűjteménye.
A Mecsekerdő Zrt. Szigetvári Erdészetének működési területe két jellegzetes tájat ölel fel: a méltán híres Zselic baranyai lankáit és az Ormánság csendesebb, rejtettebb világát.
Nógrád vármegye Magyarország legerdősültebb térsége, ahol a táj szinte minden szegletét zöldellő hegyek és dombok uralják.
Korhadt, kivénhedt matuzsálemeivel a Malomházi erdőt is sziki tölgyeseink között tartjuk számon. A tölgyek a Hortobágy folyótól valaha körbeölelt szigeten leltek menedékre.
Napjainkban olyan kihívások előtt áll az erdész szakma, amelyek új megoldásokat kívánnak. Ezek megismerésére, minél hatékonyabb alkalmazására pedig az erdésztechnikusok esetében is szükség van a tudás bővítésére, a tapasztalatok kiszélesítésére.
Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.
