NEM KÍVÁNT ÖRÖKSÉG
Hazánk minden tája szebbnél szebb erdőkben és mezőkben bővelkedik. A pazar látványt azonban gyakran beárnyékolja egy eldobott csokoládépapír, zsebkendő, és sok esetben nagy mennyiségű hulladék is.
Oldal 9/19
Hazánk minden tája szebbnél szebb erdőkben és mezőkben bővelkedik. A pazar látványt azonban gyakran beárnyékolja egy eldobott csokoládépapír, zsebkendő, és sok esetben nagy mennyiségű hulladék is.
Világszerte csaknem 15 ezer fajával a bogarak rendjének nyolcadik legnépesebb családja a díszbogaraké (Buprestidae). A fajok túlnyomó többsége a trópusokon él, és a mérsékelt övi fajok jelentős része is leginkább a meleg, napsütötte élőhelyeket kedveli. Számos fajuk védett, ugyanakkor olyanok is akadnak közöttük, amik érzékeny károk okozására is képesek.
Ha Sopron belvárosát Bánfalva irányában elhagyjuk, a nyáron is kellemesen hűvös Brennbergi-völgyben haladunk nyugatra. A város határától 8 kilométerre elérjük Görbehalmot, ahonnan a tó irányába induló aszfaltos út visz fel Asztalfőre. Az utolsó hegyi szakaszon erdészeti sorompó állja utunkat. Ez már a Hidegvíz-völgy bejárata, ahol a 2021-ben átadott Roth Turistaház várja a vendégeket.
Erdészgenerációk egyik jeles képviselője a pilismaróti Kiss család, hiszen számos elhunyt és élő tagja a hazai erdőgazdálkodásban találta meg számítását. Nemzedékeken átívelő hivatástudatuk a mai napig sem kopott meg, sőt, a legifjabbak érdeklődését látva, várhatóan még sokáig fennmaradhat.
Az erdő finom – ezzel a címmel jelent meg Bózsó Gyula okleveles erdőmérnök rendhagyó kötete. A szerző egy kivételes – és egyben hiánypótló – erdei gyűjteményes könyvet alkotott meg, amelyben bemutatja az erdőben található különleges, ehető alapanyagokat. Teszi mindezt úgy, hogy közben az erdei csúcsgasztronómia világába is bevezeti az olvasót.
Eredeti értelmében őserdőket nem találunk Magyarországon, hiszen a múlt évszázadokban szinte valamennyi hazai erdő életébe beavatkozott az ember. Az erdész szakirodalomban azonban „őserdőnek”, illetve őserdő jellegű területnek nevezik azokat az erdőket is, melyek meghatározott jegyeket mutatnak.
A Budapesttől keletre hullámzó Gödöllői-dombság hazánk egyik különös és különleges kistája. Magyarország egyik legerdősültebb területe összekötő kapocsként szolgál az Alföld és az Északi-középhegység között, összetett erdei ökoszisztémája pedig komoly kihívások elé állítja állami erdeinek kezelőjét, a Pilisi Parkerdőt. Ismerjük meg a hazai erdészek 152. vándorgyűlésének helyszínét, a két földrajzi tájegység határán fekvő, páratlanul változatos Gödöllői-dombságot.
A hajdúhadháziak napjainkban is számon tartják, hogy a török hódoltság végnapjaiban milyen megpróbáltatással néztek szembe hajdú őseik. Sillye Ferenc hajdani hajdúkapitányra pedig kifejezetten büszkék, emlékét kopjafa őrzi a Nagyerdőben.
Az utóbbi években robbanásszerűen nőtt a turisták száma a hazai erdőkben. Az állami erdőgazdaságoknak ezért egyre hangsúlyosabb feladata az erdők kezelése mellett azok védelmi, ökológiai és turisztikai rendeltetésének fenntartása, fejlesztése. Ahhoz pedig szélesebb körű ismeretterjesztésre és környezeti nevelésre van szükség, hogy a kirándulók maradéktalanul betartsák az erdőlátogatás írott és íratlan szabályait.
Beékelődve a nyugati határszélbe, Szentpéterfát három oldalról Ausztria határolja. Az első trianoni döntést követően oda is csatolták, ám 1923. március 9-én a falu visszaszavazta magát. Az ezerfős település ugyanakkor máig megőrizte horvátságát nyelvében, az emberek mentalitásában és a gasztronómiájában is.
Pápától délre, a várostól tíz kilométerre, a Kupi-erdőben vezet a Tallós Pál Tanösvény. A Bakonyerdő Zrt. által 2003 óta működtetett és tavaly felújított tanösvény egy fájóan fiatalon elhunyt, kivételes ember és szakember munkásságának állít emléket.
Hazánk hegyvidékein barangolva megannyi érdekes és elgondolkodtató elnevezésű barlangot, szurdokvölgyet találunk. A Bakonyban sincs ez másképp, gondoljunk csak a betyárvilágból ismert Savanyú Jóskáról elkeresztelt barlangra, vagy a Római-fürdőre, amelynek elnevezéséről sokféle szóbeszéd kering, azonban fürdőként sosem működött. Számos legenda övezi a Pusztapalotát is, az egyik szerint egykoron Mátyás király kedvelt vadászkastélya volt.
Többen gondolják, hogy az erdőgazdálkodás nem összeegyeztethető a természetvédelemmel. Írásomban egy hegyvidéki erdészet példáján keresztül bemutatom, hogyan térünk át természetkímélőbb módszerekre, és arra is rávilágítok, hogy az egyes beavatkozásoknak kedvező hatásai is vannak az erdei életközösségre.
Zala és Veszprém megye találkozásánál, a Balaton nyugati szegletét körülölelő erdőkben gazdálkodik a Bakonyerdő Zrt. Keszthelyi Erdészete. A Balaton közelsége, a változatos természetföldrajzi adottságok és a történelem egyaránt hatnak az erdők szerepére, a gazdálkodás szépségeire és kihívásaira.
Az erdész szakma több száz éves hagyománnyal bíró hivatás. Küldetése a természeti erőforrásokkal, különösen a fákkal való előrelátó gazdálkodás. Az Országos Erdészeti Egyesület a XXV. Erdők Hete alkalmából Erdők és erdészek címmel fotósorozatot készíttetett, amelynek középpontjában fenntartható gazdálkodási formaként az erdő gondozása áll.
A Gerecse-hegység déli és nyugati, illetve a Vértes északi területein, tizenöt település határában, mintegy 11 400 hektáron kezeli az állami erdőket a Gerecsei Erdészeti Igazgatóság. Tevékenysége gerincét a természetközeli erdőgazdálkodás több pilléren nyugvó szemlélete határozza meg.
Kevesen vannak közöttünk, akik átélték a történelem viharait, világégést vagy szabadságharcot és a rendszerváltást úgy, hogy mindeközben hűek maradtak elveikhez, céljaikhoz és nem utolsósorban hivatásukhoz.
A fővárostól másfél órás autóútra egy varázslatos vidék várja a turistákat – az Óbükk, vagy más néven a Heves-Borsodi-dombság vadregényes tája. Gazdag növény- és állatvilága igazán figyelemreméltó, mégis szinte ismeretlen a túrázók előtt. Ebben a környezetben található az EGERERDŐ Zrt. turistaszállása, mely a Téry Ödön Nemzeti Turistaház-fejlesztési Program által lett felújítva.