Lapszemle

Somogyi óriások

Magyarországon Somogyban található a legtöbb faóriás, jellemzően méretes tölgyek, magyar kőrisek, bükkök, nyárfák. Vannak közöttük széles körben híres és gyakorlatilag ismeretlen egyedek egyaránt. A somogyi rengetegben élő legendás fák közül többet – a libickozmai és a ságvári képes fa, a szőkedencsi hársfa, a babócsai feketenyár, a szentborbási tölgy, Mátyás király fája Zselickisfaludon, Sissi fája Somogysimonyiban – már lapunkban is ismertettünk. A sort most újabb neves famatuzsálemek bemutatásával folytatjuk.

A SEFAG Zrt. Iharosi Erdészetének kezelésében lévő Ágneslaki Arborétumban több duglászfenyő-óriás található, azonban még azoknál is impozánsabbak a szomszédos Iharosberényhez tartozó, három külön erdőfoltban a lombkoronaszint fölé nyúló, legalább 40 méter magas egyedek. Az 1880-as években telepítették őket, akkor lett honosítva először ez a fafaj.

Iharosberényi duglászfenyő

Az egyik tucatnyi fából álló csoportban csodálhatjuk meg a Dunántúl legmagasabb fáját. Magasságát 2018-ban Lajkó Bendegúz faápoló és famászó oktató 51,65 méternek mérte. A szakember a fára felmászva, ágról ágra maga előtt dobva a kötelet érte el a végső magasságot.

A fa törzskörmérete 417 centiméter, a törzs 2 méteres magasságban kettéágazik. Csodálatra méltó, hogy a 2018-as faröntgenes állapotmérés során nem találtak korhadásra vagy belső szerkezeti elváltozásokra utaló jeleket,

eltekintve kisebb, a kérgen és a gyökereken található sérülésektől, ami azonban ilyen korú egyednél természetes. A vizsgálatok alatt a törzs két ágát egymáshoz rögzítették, hogy ellent tudjon állni a természet megpróbáltatásainak. Egy másik közeli facsoportban két 4 méternél nagyobb törzskerületű duglászfenyő is áll. A jeles fát dr. Pósfai György fedezte fel, és a turisták és faimádók körében rendkívül népszerű kirándulási célponttá vált az évek során. Szakértők a zempléni Háromhuta közelében, egy duglászfenyő-állományban még magasabb fákat találtak, az egyiket 55 méteresnek mérték. A fafaj hazájában, Észak-Amerika csendes-óceáni partvidékén pedig 100 méter magas példánya is ismert.

Az ötvöskónyi öreg hárs

A múlt század végén épült ötvöskónyi Chernel-kastély parkjában áll egy hatalmas, odvas fa. Törzsének jelentős része elpusztult, ezért tényleges korának megállapítása szinte lehetetlen. Eredetéről, történetéről számos, a falu lakói által őrzött legendatöredék, hiedelem maradt fenn. Egyesek szerint a fa a honfoglalással egyidős, mások szerint inkább tatárjárás korabeli.

Életkora a szakemberek szerint is legalább 450 év, és ezzel hazánk talán legidősebb fája. A lombkorona átmérője és magassága egyaránt húsz méter körüli.

Egyes vélekedések szerint törzsátmérője azért olyan tekintélyes, mivel hét sarj törzsének összefonódásából keletkezett. Ezt a megállapítást azonban más szakértők vitatják, mondván, hogy természetes, szabályos törzsének kerülete már a millenniumkor is több mint 9 méter volt, 2020-ban pedig 1074 centiméternek mérték. A 19-20. század fordulóján villámcsapás következtében megnyílt. A második világháború után kigyulladt, belseje szinte teljesen kiégett. Télen „halottnak tetteti magát”, de minden tavasszal új életre kel, rügyezik, nyárra pedig dús lombot növeszt, virágzik. Súlyos sérülései ellenére is él! Szabados Tamás és Rozsnyai Margit kisfilmje révén országos ismertségre tett szert.

Égbe nyúló két törzsű bükk

A Nagyatád-Lábod országúttól mintegy három kilométerre északra, egy meredek domb emelkedik ki a belső-somogyi síkból. Felületét elegyes erdő borítja, melyből néhány nagyobb fa magaslik ki – közülük is az északi oldalon álló kéttörzsű bükk a legnagyobb. A fa elágazás alatti legkisebb törzskerülete 560 centiméter, az elágazás felett pedig 332, illetve 308 centiméter. A dombot északról a Szabási-Rinya kerüli meg.

Ezt látva, még a laikusban is felmerül az elképzelés, hogy a hely kiválóan alkalmas várépítésre, hiszen a környék jól belátható, és a kanyarodó patak megfelelő védelmet nyújt.

Ezt a feltételezést régészek is megerősítik, hiszen valaha ott állt az atádi földvár. A környék lakói tudni vélik, hogy a Nagykorpád határában lévő várdomb oldalában vasajtó zárta a vár alatti pincét és egy alagút bejáratát, talán egyszer egy ásatás feltárja a rejtett titkokat. A várdomb legterebélyesebb fájának kiléte viszont nem titok. Akik az atádi vár őrzőjét felkeresik, a SEFAG Zrt. Lábodi Vadászerdészete által kialakított Nagykorpád Földvár Erdei pihenőben akár szalonnát is süthetnek túrájuk folytatása előtt.

Rejtőzködő matuzsálemek

További jó néhány kevéssé ismert jeles faegyed rejtőzik a somogyi erdőkben, némelyikhez még ösvény sem vezet, és jóformán csak a helyi erdész vagy természetvédelmi őr ismeri őket. Akadnak közöttük országos rekorderek is.

Lábod határában, az erdőben rejtőzik hazánk legvastagabb törzsű (720 centiméter) kőrisfája, magassága 32 méter.

A Tapsony településtől távol, rejtetten álló vénic szil jelenleg a legvastagabb törzsű szilfa az országban. A 2021-es mérések szerint 602 centméter a törzskörmérete, magassága pedig 25,5 méter.

Nagyatád közelében, erdő mélyén, gyakorlatilag ismeretlenül rejtőzik hazánk második legvastagabb törzsű cserfája a maga 642 centiméteres törzskörméretével és 27 méteres magasságával (2020-as adatok). A nagyszerű habitusú fa fajának díszpéldányaként uralja a környezetét.

Mintegy másfél tucat olyan tölgy létezik az országban, melynek törzskörmérete meghaladja a hét métert. Közülük hét példány található Somogyban. Legszebb képviselőjük a Péterhida határában, az országhatár közelében fellelhető 767 centiméter törzskörméretű kocsányos tölgy. Egy félig benőtt egykori fás legelőn áll számos társával együtt.

(A cikkben olvasható információkért köszönet dr. Pósfai Györgynek, Detrich Miklósnak, valamint a SEFAG Zrt. Iharosi Erdészete és Lábodi Vadászerdészete munkatársainak.)

Fotók: Dr. Pósfai György, Schmall Rafael

Forrás: A Mi Erdőnk