Oldal 9/20
Magyarország és talán a Kárpát-medence legváltozatosabb domborzati, termőhelyi tájegységeit fedi le a Vérteserdő Zrt. működési területe. Napjainkban a budapesti agglomerációból kirándulók második vonalaként emlegetik a Dunazug-hegyvidék után. Két fő hegysége a Gerecse és a Vértes mészkőtömbje, melyhez a Császári-dombság és a Bakonyalja kapcsolódik.
Az erdő mélyének csöndje a tanyája, ahová csak a vad talál, sűrű lombú fák alatt ballag, mert az erdőben leli nyugalmát. Ez az érzés él azokban, akik lelkükben őrzik a természet iránti tiszteletet és vonzalmat, és e belső késztetésüktől vezérelve döntenek majdani hivatásukról.
Az energiaválság miatt a kormány kiviteli tilalmat rendelt el az energiahordozókra, így a tűzifára is, mindezt azután, hogy rendeletben könnyítették meg a fakivágást a hazai erdőkben. A döntés heves indulatokat váltott ki; sokan úgy értelmezték a rendeletet, hogy fát szinte bárki bárhonnan kivághat, és a médiában is számos olyan hírről lehetett olvasni, hogy tarvágás fenyegeti a felbecsülhetetlen értékű hazai erdőket.
A mesekönyvek lapjain szorgoskodó, bájos hangyácskákról alkotott pozitív megítélésünk pillanatok alatt szertefoszlik a kenyeres doboz felé masírozó vagy a mézes csuporba fulladt hangyahadak láttán. Kár vitatni, a lakásokban okkal népszerűtlenek a hangyák. Más a helyzet az erdőben, ahol nemcsak jó helyen vannak, de számos nélkülözhetetlen ökológiai szerepet is betöltenek.
Két testvéremmel együtt édesapánktól tanultunk fotózni. Együtt lestük a madarakat, a növényeket a szegedi Fehér-tavon, a Tisza partján vagy bárhol az országban. Esténként rögtönzött fotólabort alakítottunk ki a konyhában, ahol megtapasztaltuk a varázslatot a hívótál fölött.
A Bükk-hegység bemutatására vállalkozott Bózsó Gyula, akinek I love Bükk című kiadványában mindenki talál érdekességeket Magyarország egyik leglátogatottabb turisztikai célpontjáról. A ZSÓFIA, a kilátók királynője alcímet viselő kötet hiánypótló a maga nemében.
Orfű mellett, az erdő mélyén található Gubacsos kulcsosház a Mecsek egyik legrégebbi turistaszállása. A közel százéves szállást a Téry Ödön Nemzeti Turistaház-fejlesztési Program támogatásával 2022 tavaszára teljesen felújította a Mecsekerdő Zrt. Ennek köszönhetően az ikonikus kulcsosház teljesen megfelel a mai kor elvárásainak, és maradéktalanul kielégíti a pihenni vágyók igényét.
Magyarországon Somogyban található a legtöbb faóriás, jellemzően méretes tölgyek, magyar kőrisek, bükkök, nyárfák. Vannak közöttük széles körben híres és gyakorlatilag ismeretlen egyedek egyaránt. A somogyi rengetegben élő legendás fák közül többet – a libickozmai és a ságvári képes fa, a szőkedencsi hársfa, a babócsai feketenyár, a szentborbási tölgy, Mátyás király fája Zselickisfaludon, Sissi fája Somogysimonyiban – már lapunkban is ismertettünk. A sort most újabb neves famatuzsálemek bemutatásával folytatjuk.
A szerelmesek a felhők felett járnak. A fagyöngy is oda igyekszik, csak a fák koronájában ragad. A karácsonyi ünnepek mára elengedhetetlen kelléke az örökzöld fehér fagyöngy. Díszítő értéke mellett évezredek óta ismert a gyógyhatása, és a mitológiában, a világirodalomban, valamint a népi hiedelmekben is visszatérő, olykor varázslatos hatású növény.
Magyarország egyik legszélsőségesebb éghajlati adottságokkal rendelkező térségében gazdálkodik a Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zrt. A Jász-Nagykun-Szolnok és Pest megye déli részét magába foglaló működési területén az erdőgazdálkodási, faipari és vadgazdálkodási feladatok mellett nagy hangsúlyt helyez a közjóléti tevékenységre.
A közelmúltban hatfős francia erdészküldöttség járt Magyarországon, hogy szárazságtűrő fafajokkal ismerkedjenek. Az utóbbi években ugyanis súlyos aszály, tömeges fapusztulás sújtotta a francia erdőket. A klímaváltozás következményei ott is arra ösztönzik az erdészeket, hogy új meleg- és szárazságtűrő fajok után kutassanak, és felgyorsítsák azok természetes vándorlását. Most kivételesen a franciák vetik ránk „vigyázó szemeiket”.
Kecskemét modern megyei jogú város, mely egyes részeiben megtartotta mezővárosi jellegét. E nagy múltú település keleti szegletében, a belvároshoz és a városi körgyűrűhöz egyaránt közel, egy csöndes utcában található a KEFAG Zrt. Juniperus Park Hotele. A megszálló vendégeket madárcsicsergéssel fűszerezett nyugodt környezet és svédasztalos reggeli vagy félpanziós ellátás várja.
Az ezerarcú természetet úgy ismeri, akár a tenyerét. A kezdeti nehézségek után pályája egészen az Állami Gazdaságok Központjának erdészeti osztályáig vezetett, és számos technológiai újítást vezetett be a szakmába. Megingathatatlanul kiáll a gyenge minőségű talajokon való akácerdő-telepítés és -hasznosítás mellett, e véleményétől 97 éves korában sem lehet eltántorítani.
Nyáron sokan pihennek az Adriai-tenger partján. Utazzanak a határátkelőkhöz autópályán vagy főúton, a zalai szakaszon biztosan elmennek olyan erdőrészek mellett, amelyeket a Zalaerdő Zrt. Letenyei Erdészete kezel. Az erdészet Zala megye délnyugati szegletében, közvetlenül a horvát és a szlovén határ mellett, túlnyomórészt a Göcseji-dombság, kisebb hányadában a Kerka-Mura-sík erdészeti tájrészletekben, csaknem 9 ezer hektáron gazdálkodik. Ebből 2400 hektár védelmi rendeltetésű.
A Soproni-hegység számtalan természeti kincset, kultúrtörténeti érdekességet, történelmi titkot és néprajzi misztériumot rejt. Az ott élő emberek évezredeken keresztül tisztelettel és egyúttal félelemmel is adóztak a hegy rejtett zugai, sűrű erdői és a bennük lakozó természeti erők iránt, főként, amíg nem ismerték azokat, vagy valamilyen akadály távol tartotta őket.
„Kisbéren nőttem fel, a település központjában található híres Magyar Királyi Ménesbirtok épületegyüttesén belül kialakított erdész udvarban. Nem volt kérdéses, hogy a gimnázium jeles érettségijével az erdőmérnöki karra jelentkezem Sopronba."
A JÓTETT Bank – Zöld szív program keretében 22 pénzintézet 120 ezer fát ültetett el a fenntartható jövő érdekében a Bankszövetség kezdeményezésére. Emellett négyhektáros méhlegelő erdő telepítését valósították meg. Az előzményekről, a zöldhitelezésről, a bankszektor jótékonysági tevékenységéről dr. Kovács Leventével beszélgettünk.
Hazánk minden tája szebbnél szebb erdőkben és mezőkben bővelkedik. A pazar látványt azonban gyakran beárnyékolja egy eldobott csokoládépapír, zsebkendő, és sok esetben nagy mennyiségű hulladék is.
Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.
