MOGYORÓHEGYI TANÖSVÉNY: NYOLCSZÁZ MÉTEREN EZER CSODA
A visegrádi Mogyoró-hegyen kialakított kirándulóközpont és Mogyoróhegyi Természetismereti Tanösvény főként az iskolás, óvodás gyermekcsoportok, családok kedvelt kirándulóhelye.
Oldal 1/3
A visegrádi Mogyoró-hegyen kialakított kirándulóközpont és Mogyoróhegyi Természetismereti Tanösvény főként az iskolás, óvodás gyermekcsoportok, családok kedvelt kirándulóhelye.
Emlékeznek gyerekkorunk kaleidoszkópjára, amivel ha fénybe néztünk, a színes üvegszilánkok tükörképe csodás világokat varázsolt? Kedves játékomat idézte föl a találkozás Balogh Eszter üvegművessel.
A Madas László Erdészeti Erdei Iskolában az időszámítás 1988-ban kezdődött. Abban az évben nyitotta meg kapuit az iskola központja, az Erdei Művelődés Háza.
Hazánk egyik legszebb, természeti és kultúrtörténeti értékekben gazdag térsége a Balaton-felvidék, ahol a régi korok lenyomata már madártávlatból, a tanúhegyek képében elénk tárul. A környék erdeit bejárva számos rejtett kincset is felfedezhetünk, melyek megóvásában és megismertetésében fontos szerepet vállal a Bakonyerdő Zrt.
Az élményszerű oktatásban hisz. A természeti ismeretek átadását a terepen kezdi, aztán az ott látottakat, hallottakat átbeszéli diákjaival a tanteremben. Horváth Ernő csaknem 50 éve bővíti kicsik és nagyok biológia- és természetismereti tudását. A gyerekek iránt érzett szeretete és gondviselése nyugdíjasként is minden szavában, cselekedetében tetten érhető.
A Kaposvár és Szigetvár között lágyan hullámzó dombvidékről, a Zselicről általában az erdők, a híres somogyi rengetegek jutnak az emberek eszébe. De a Zselic nemcsak Somogy része, hanem Baranyába is jócskán átnyúlik, olyannyira, hogy legmagasabb pontja, a Hollófészek is ott található.
Túl a hegyháton, völgyben elterülő erdők ölelésében fekszik a kicsiny zalai zsákfalu, Obornak. Kiesik a forgalomból, és így télen még visszafogottabb. A nyugalom szigete, ám az itteni csönd nem nyomasztó, inkább feloldódik benne az ember. A település egyetlen fő utcájának utolsó portája után vadászház bújik meg a fák között, árulkodóan felcsillanó ablakai szinte hívogatnak.
Magyarország és talán a Kárpát-medence legváltozatosabb domborzati, termőhelyi tájegységeit fedi le a Vérteserdő Zrt. működési területe. Napjainkban a budapesti agglomerációból kirándulók második vonalaként emlegetik a Dunazug-hegyvidék után. Két fő hegysége a Gerecse és a Vértes mészkőtömbje, melyhez a Császári-dombság és a Bakonyalja kapcsolódik.
Magyarország egyik legszélsőségesebb éghajlati adottságokkal rendelkező térségében gazdálkodik a Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zrt. A Jász-Nagykun-Szolnok és Pest megye déli részét magába foglaló működési területén az erdőgazdálkodási, faipari és vadgazdálkodási feladatok mellett nagy hangsúlyt helyez a közjóléti tevékenységre.
Nyáron sokan pihennek az Adriai-tenger partján. Utazzanak a határátkelőkhöz autópályán vagy főúton, a zalai szakaszon biztosan elmennek olyan erdőrészek mellett, amelyeket a Zalaerdő Zrt. Letenyei Erdészete kezel. Az erdészet Zala megye délnyugati szegletében, közvetlenül a horvát és a szlovén határ mellett, túlnyomórészt a Göcseji-dombság, kisebb hányadában a Kerka-Mura-sík erdészeti tájrészletekben, csaknem 9 ezer hektáron gazdálkodik. Ebből 2400 hektár védelmi rendeltetésű.
Az utóbbi években robbanásszerűen nőtt a turisták száma a hazai erdőkben. Az állami erdőgazdaságoknak ezért egyre hangsúlyosabb feladata az erdők kezelése mellett azok védelmi, ökológiai és turisztikai rendeltetésének fenntartása, fejlesztése. Ahhoz pedig szélesebb körű ismeretterjesztésre és környezeti nevelésre van szükség, hogy a kirándulók maradéktalanul betartsák az erdőlátogatás írott és íratlan szabályait.
A Mecsekerdő Zrt. Árpádtetői Erdészete csaknem egyidős magával az erdész szakmával. Baranya vármegye az 1686-os török uralom alóli felszabadulását követően, I. Lipót király rendelete alapján 1717-ben, a Pétsi fő Templom Uralom Erdei elnevezéssel szervezte meg az önálló erdőgazdaságot.
A méltán világhíres Lábodi Vadászterületet 1957-ben alapította a magyar állam. Kétségkívül a vadászat, az ott fellelhető igen gazdag és nemes vadállomány teszi a területet a mai napig messze földön ismertté. Mindemellett a csodás erdei környezet, a számos természeti és kulturális látnivaló nyújt felejthetetlen élményt vadásznak és erdőjárónak egyaránt.
A Kisalföldről először talán mindenkinek egyhangú síkság jut eszébe, nem a vadregényes erdők, lankás dombok, vízzel szabdalt táj. A nyugati országhatárhoz közeli, jó közlekedési viszonyokkal rendelkező vidék már a régi időkben is fejlett iparáról és mezőgazdaságáról volt nevezetes.
Ha felelevenítjük egykori osztálykirándulásainkat, a legtöbbünknek a Kékestetőről is vannak emlékeink. Az ország legmagasabb pontjának felkeresése minden gyereknek hatalmas kaland, akik később családjukkal, majd unokáikkal visszatérve együtt idézik fel fiatalkori élményeiket.
A forró nyári napokat enyhítendő, különösen érdemes ellátogatnunk az Alföld folyóvizei által szeldelt, s ezáltal legzöldebb tájegységére, a Körösök vidékére. Oda, ahol nemcsak a vízitúrákat kedvelők, hanem a bakancsos turisták is felüdülhetnek a folyók menti ligeterdőkben.