Címke: erdei iskola

Oldal 1/3

A BIEDERMANNOK ÖRÖKSÉGE A ZSELICBEN

A Kaposvár és Szigetvár között lágyan hullámzó dombvidékről, a Zselicről általában az erdők, a híres somogyi rengetegek jutnak az emberek eszébe. De a Zselic nemcsak Somogy része, hanem Baranyába is jócskán átnyúlik, olyannyira, hogy legmagasabb pontja, a Hollófészek is ott található.

A NYUGALOM SZIGETE ZALÁBAN

Túl a hegyháton, völgyben elterülő erdők ölelésében fekszik a kicsiny zalai zsákfalu, Obornak. Kiesik a forgalomból, és így télen még visszafogottabb. A nyugalom szigete, ám az itteni csönd nem nyomasztó, inkább feloldódik benne az ember. A település egyetlen fő utcájának utolsó portája után vadászház bújik meg a fák között, árulkodóan felcsillanó ablakai szinte hívogatnak.

ESTERHÁZYAK NYOMÁBAN A VÉRTES BÉRCEIN

Magyarország és talán a Kárpát-medence legváltozatosabb domborzati, termőhelyi tájegységeit fedi le a Vérteserdő Zrt. működési területe. Napjainkban a budapesti agglomerációból kirándulók második vonalaként emlegetik a Dunazug-hegyvidék után. Két fő hegysége a Gerecse és a Vértes mészkőtömbje, melyhez a Császári-dombság és a Bakonyalja kapcsolódik.

„LENN AZ ALFÖLD TENGERSÍK VIDÉKIN”

Magyarország egyik legszélsőségesebb éghajlati adottságokkal rendelkező térségében gazdálkodik a Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zrt. A Jász-Nagykun-Szolnok és Pest megye déli részét magába foglaló működési területén az erdőgazdálkodási, faipari és vadgazdálkodási feladatok mellett nagy hangsúlyt helyez a közjóléti tevékenységre.

AHOL A BÜKKÖSÖK OTTHON VANNAK

Nyáron sokan pihennek az Adriai-tenger partján. Utazzanak a határátkelőkhöz autópályán vagy főúton, a zalai szakaszon biztosan elmennek olyan erdőrészek mellett, amelyeket a Zalaerdő Zrt. Letenyei Erdészete kezel. Az erdészet Zala megye délnyugati szegletében, közvetlenül a horvát és a szlovén határ mellett, túlnyomórészt a Göcseji-dombság, kisebb hányadában a Kerka-Mura-sík erdészeti tájrészletekben, csaknem 9 ezer hektáron gazdálkodik. Ebből 2400 hektár védelmi rendeltetésű.

MALOMERDŐ TANÖSVÉNY: A FELFEDEZÉS ÖRÖME

Az utóbbi években robbanásszerűen nőtt a turisták száma a hazai erdőkben. Az állami erdőgazdaságoknak ezért egyre hangsúlyosabb feladata az erdők kezelése mellett azok védelmi, ökológiai és turisztikai rendeltetésének fenntartása, fejlesztése. Ahhoz pedig szélesebb körű ismeretterjesztésre és környezeti nevelésre van szükség, hogy a kirándulók maradéktalanul betartsák az erdőlátogatás írott és íratlan szabályait.

HÁROMSZÁZ ÉV TAPASZTALATÁVAL

A Mecsekerdő Zrt. Árpádtetői Erdészete csaknem egyidős magával az erdész szakmával. Baranya vármegye az 1686-os török uralom alóli felszabadulását követően, I. Lipót király rendelete alapján 1717-ben, a Pétsi fő Templom Uralom Erdei elnevezéssel szervezte meg az önálló erdőgazdaságot.

A SEMMIBŐL A VILÁGHÍRIG

A méltán világhíres Lábodi Vadászterületet 1957-ben alapította a magyar állam. Kétségkívül a vadászat, az ott fellelhető igen gazdag és nemes vadállomány teszi a területet a mai napig messze földön ismertté. Mindemellett a csodás erdei környezet, a számos természeti és kulturális látnivaló nyújt felejthetetlen élményt vadásznak és erdőjárónak egyaránt.

KISALFÖLDI TÁJAKON

A Kisalföldről először talán mindenkinek egyhangú síkság jut eszébe, nem a vadregényes erdők, lankás dombok, vízzel szabdalt táj. A nyugati országhatárhoz közeli, jó közlekedési viszonyokkal rendelkező vidék már a régi időkben is fejlett iparáról és mezőgazdaságáról volt nevezetes.

A ZAGYVÁTÓL KÉKESIG

Ha felelevenítjük egykori osztálykirándulásainkat, a legtöbbünknek a Kékestetőről is vannak emlékeink. Az ország legmagasabb pontjának felkeresése minden gyereknek hatalmas kaland, akik később családjukkal, majd unokáikkal visszatérve együtt idézik fel fiatalkori élményeiket.

AZ ÁRTÁRI LIGETERDŐ REJTÉLYEI

A forró nyári napokat enyhítendő, különösen érdemes ellátogatnunk az Alföld folyóvizei által szeldelt, s ezáltal legzöldebb tájegységére, a Körösök vidékére. Oda, ahol nemcsak a vízitúrákat kedvelők, hanem a bakancsos turisták is felüdülhetnek a folyók menti ligeterdőkben.

MEGKERÜLI HUBERTLAKOT

Bakonybéltől nem messze, a Magas-Bakony rengetegén át halad a Bakonyerdő Zrt. Hubertlaki Tanösvénye. Kalandos túra végigjárni, miközben sok érdekes információval gazdagodhatunk a térség élővilágáról, az erdőgazdálkodásról, és megcsodálhatjuk a környék gyöngyszemét, a bakonyi Gyilkos-tavat is.

PILISI LAKOMÁK

A Pilis lenyűgöző, fenséges, fejedelmi hely. Szinte hallani Mátyás király vezéreinek döngő lépteit, s ahogyan kupáikat a nehéz asztalra csapják. Régen királyi vadászterület volt, ám méltóságát máig megőrizte. A Római birodalom virágzásának idején a Duna mentén futó védvonalakat összekötő utak közül több a Pilis, Visegrádi-hegységen keresztül vezetett.

KÖVESD A BOROSTYÁNT A NAGYERDŐ SZÍVÉBEN!

Debrecen „zöld tüdejében” vezet a NYÍRERDŐ Zrt. Nagyerdei Erdészeti Erdei Iskolájának Borostyán tanösvénye. A tanösvénytúrákon és egyéb erdei iskolai foglalkozásokon résztvevők a környezeti és a fenntarthatóságra nevelés módszereivel élményszerűen ismerkedhetnek meg a varázslatos Nagyerdő élővilágával.

MESÉL A BESENYŐI ERDŐ

A SEFAG Zrt. Sziágyi Erdészeti Erdei Iskoláját az elsők között alakították ki hazánkban. A Sziágyon eltöltött napok megalapozzák a fiatalok természetismeretét, természetszeretetét, fejlesztik környezettudatosságukat, -érzékenységüket. A Nagyatád térségében, a somogyi erdő rengetegében működő erdei iskola minősített programjaihoz szorosan kapcsolódik a közeli tanösvényhálózat.