Lapszemle

Várnak a vasi erdők

Sötét fenyvesek, méltóságteljes tölgyesek és bükkösök, vízcsobogástól hangos patak menti ligeterdők, éltető tápanyagért sóvárgó kemenesaljai cseresek...

… Vas vármegye változatos erdőtípusaival, természeti és épített értékeivel csábítja kikapcsolódásra a feltöltődni vágyót. Hazánk legnyugatibb vármegyéje területének több mint negyedét borítja erdő, amelynek fele állami tulajdonban van. A Szombathelyi Erdészeti Zrt. 46 ezer hektár állami erdő gondos kezelője. Az Írott-kő csúcsától a Vasi-Hegyhát, az Őrség és Kemenesalja dombjain át a Rába folyó árterületéig nagyon változatos adottságú területen az erdészek azon is dolgoznak, hogy az erdőlátogatók természetes, ámde rendezett környezetben élvezhessék az erdők ökoszisztéma-szolgáltatásait.

Az erdő, a természet hálás és örök témája a művészeteknek. Írásunk mottójául Wass Albert Csak csendesen című versének részletét választottuk:

„…Gyere a templomunkba:
a bükkerdő ma vár,
a Csend harmóniája
ott megint a lelkünkbe talál.
Gyere velem…
csak szótlanul, csak csendesen,
csak csendesen…”

Az Írott-kő kilátó közepén húzódik az államhatár

Az Írott-kő kilátó közepén húzódik az államhatár

Vasi kirándulásunkat kezdjük az Országos Kéktúra és a Dél-dunántúli Kéktúra kezdőpontjánál, a Kőszegi-hegységben, amely a Szombathelyi Erdészeti Zrt. által kezelt erdők közül a leglátogatottabb. Turistautak hálózzák be, így könnyedén bejárható a Magyarországhoz tartozó területe.

Neves kilátók és források

A Dunántúl, illetve Burgenland (Várvidék) legmagasabb csúcsa a tengerszint felett 883 méterig magasodó Írott-kő. A név a korábban Szál-kőnek nevezett sziklára vonatkozik, mely jelenleg osztrák területen áll, az egykori, fából készült Árpád-kilátó helyére 1913-ban épített kilátótól 30 méterre, nyugatra. Az Írott-kő (német neve Geschriebenstein) nevet a 17. században kapta, mikor is rávésték a rohonci uradalom tulajdonosa, Comitis (gróf) Batthyány Elemér (C.B.E.) monogramját.

Az 1922-es trianoni békediktátum a kilátó közepén határozta meg az államhatárt, így fele-fele arányban tartozik Ausztriához, illetve Magyarországhoz.
A Hét-forrás kifolyásait a hét vezérrőlnevezték el

A Hét-forrás kifolyásait a hét vezérről nevezték el

Haranglábat mintáz a Scherg Lőrinc-kilátó

Haranglábat mintáz a Scherg Lőrinc-kilátó

Az erdészeti társaság 2015-ben nagyszabású, a közjót szolgáló fejlesztéseket valósított meg, megújította egyebek között a térség leglátogatottabb kirándulóhelyét, a Rőtfalvi-völgyben 424 méter tengerszint feletti magasságban található Hét-forrást. A Kőszegi-hegység legnagyobb vízhozamú forrását már a középkorban is ismerték és használták, hiszen Kőszeg régi várának (mai nevén Óház) biztosította vízellátását. A Millennium tiszteletére 1896-ban a honfoglaló hét vezérről nevezték el az egyes kifolyásokat.

A 609 méter magas Óház-tetőn – valószínűleg határőrizeti céllal – a 13. században épült meg Kőszeg első vára, a Felsővár, vagy más néven Óvár.

Az 1991-től kezdődő ásatásokban feltárt lakótorony alapjaira állították fel 1996-ban a mai kilátót. Könnyű elérhetősége miatt előszeretettel látogatják a turisták. Gyönyörű kilátás nyílik róla Kőszegre, Szombathelyre, a közeli tanúhegyekre, a Ságra és Somlóra, valamint a szomszédos Ausztriára.

A Hörmann-forrás a Kőszegi-hegység magyar oldalának legmagasabban fekvő (713 méter) víznyerő helye, de a forrásfoglalása nem rá épült. A forrásfoglalást és környékét 2011-ben felújította az állami erdészeti társaság, és egy esőbeállóval is kiegészítette. Fontos állomása ez a terület a hegytetőre igyekvőknek, többen itt parkolják le gépjárműveiket, és indulnak a gyalogos „csúcstámadásra”, az Írott-kőre.

Forrás: A Mi Erdőnk