Oldal 7/73
Az ENSZ Közgyűlése 2012-ben március 21-ét az Erdők Nemzetközi Napjává nyilvánította. A világnap célja, hogy az erdők minden típusának fontosságára felhívja a figyelmet. Az országokat arra ösztönzik, hogy ezen a napon erdőkkel és fákkal kapcsolatos tevékenységeket, kampányokat szervezzenek, például faültetéseket.
Régi és mégis új fajként köszönthettük az eurázsiai hódot a Szigetközben. Európa legnagyobb rágcsálója ugyanis a 19. század közepére teljesen eltűnt Magyarországról az intenzív vadászat hatására, majd az 1980-as években a Bécs környékén kibocsátott példányok és azok utódai újfent megjelentek.
A fa élő és holt állapotában is kitüntetett helyet foglal el életünkben. A mindennapjainkhoz szükséges faanyaghoz a fák életének feláldozásával jutunk hozzá, a kitermelés időpontjának és módjának meghatározásakor azonban az egész erdei életközösségre tekintettel kell lenni. Mindez felelősségteljes tervezést és munkát kíván az erdészektől.
A Kaposvár és Szigetvár között lágyan hullámzó dombvidékről, a Zselicről általában az erdők, a híres somogyi rengetegek jutnak az emberek eszébe. De a Zselic nemcsak Somogy része, hanem Baranyába is jócskán átnyúlik, olyannyira, hogy legmagasabb pontja, a Hollófészek is ott található.
A Somogy Vármegyei Önkormányzat 2004 óta egyedülálló módon díjazza a somogyi értékeket. A közelmúltban kötetbe gyűjtötte a vármegye, népszerűbb nevén Somogyország kincseit. A könyv azon értékeket mutatja be, melyeket Örökségünk – Somogyország Kincse kitüntető címmel, illetve Somogyi Érték díjjal ismert el a vármegye közgyűlése.
Manapság a hűség kezd kiveszni az emberek jellemtárából. Cserélődnek a párkapcsolatok, a barátok, a munkahelyek, az állandóságnak leáldozott, a múlt elfeledett értéke maradt csupán, mi egykoron magától értetődő volt. A nyolcvanéves Mák József még a régi szellemben nevelkedett, jól példázza mindezt, hogy szakmai életútja páratlan módon fél évszázadig egy szolgálati helyhez kötődött.
Magyarország legnagyobb egybefüggő síkvidéki erdőtömbje, Somogy zöld szíve 1993 óta áll a KASZÓ Zrt. gondozásában. Története azonban sokkal régebbre nyúlik vissza, már hercegi tulajdonban is színvonalas, fenntartható gazdálkodás zajlott a területen. Ezt az örökséget őrzi az erdőgazdaság, miközben óvja és népszerűsíti a természeti értékeket, köztük a Kaszó település határában lévő Baláta-tavat.
Úgy tartják, vannak sorsszerű találkozások. És bármilyen furcsa, ilyesmi nemcsak emberek között eshet meg. Alighanem így történt Gáspár Péterrel is, mikor jó negyven éve egy ismeretlen cégtábla becsalogatta, hogy többé el se engedje.
A Tamási Erdészet 8000 hektár erdőterületet kezel, amelyből csaknem 7000 hektár egy tömbben, a Tamási–Gyulaj közti térségben helyezkedik el. Bár Tolna vármegyébe tartozik, a termőhely és az erdők sok mindenben hasonlítanak a kelet-somogyi képhez. Gazdálkodásunk egyik célja a természeteshez közeli elegyes erdők kialakítása, valamint a messze földön híres, igen értékes dámállomány megőrzése, fenntartása.
Kaposvár határában, a 67-es út mentén fekvő, vízmosásokkal és dombokkal tagolt Gyertyánosi Parkerdő a városiak kedvelt kirándulóhelye. A távolabbról érkezőket pedig kényelmes szállás, a Gyöngyvirág Kulcsosház is várja.
Túl a hegyháton, völgyben elterülő erdők ölelésében fekszik a kicsiny zalai zsákfalu, Obornak. Kiesik a forgalomból, és így télen még visszafogottabb. A nyugalom szigete, ám az itteni csönd nem nyomasztó, inkább feloldódik benne az ember. A település egyetlen fő utcájának utolsó portája után vadászház bújik meg a fák között, árulkodóan felcsillanó ablakai szinte hívogatnak.
Az erdész és a vadász hivatás kéz a kézben jár, hiszen nincsen erdő vad nélkül és nincs vad erdő nélkül. Az Őrség fővárosában, az őriszentpéteri Mihály családnál jártunk, ahol az erdész nagyapa, a vadász apa és a még általános iskolás fiú is rajongva szereti az erdőt és annak lakóit.
A termőhelyfeltárás az erdőtelepítés alapfeltétele. A termőhely pontos ismerete nélkül nem lehet tervezni a következő évtizedekre. Különösen igaz ez ott, ahol rendkívül változatosak, sőt szélsőségesek a talajadottságok, így a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. működési területén is, amely a Dunától a Tiszáig a Kiskunságon terül el.
„Orvosként dolgozom Szekszárdon. A természetfotózás mellett vadászok, horgászok, gombászok és sok időt töltök madármegfigyeléssel is. Abban a szerencsében volt részem, hogy gyermekkoromat – immár több mint fél évszázada – a Mecsek lankái között tölthettem. Ez a környezet ideális volt arra, hogy kiélhessem a természet megismerése iránti vágyamat.”
Vannak lenyűgöző, monumentális fák, amiket nagy tisztelet övez. Erdész, vadász, turista fejet hajt előtte és megcsodálja, amikor mellette elhalad.
Müller Nándor 2021-ben megjelent két új könyve a Bakony vadregényes vidékét és annak rejtett kincseit tárja fel az olvasók előtt. A két különálló, mégis összefüggő kötet páratlan fotókkal és szebbnél szebb túraútvonal-leírásokkal mutatja be a vidék látnivalóit és természeti környezetét.
A Kerka-mente jellegzetes élőhelyét mutatja be a Lenti Parkerdőben kialakított 1,5 kilométer hosszú Vadvirág tanösvény, amelyet a Zalaerdő Zrt. jóvoltából 2015 tavaszán vehettek birtokba a látogatók. A tanösvény a játszva tanulás elve szerint készült sok izgalmas forgatható, mozgatható elemmel a kicsiknek, a nagyoknak pedig érdekes információkkal a környék növény- és állatvilágáról.
A címben szereplő kifejezéseket Berzsenyi Dániel Búcsúzás Kemenes-Aljától című költeményéből vettük kölcsön, amelyben a költő hangulatosan ábrázolja Vas vármegyének a Kemeneshát és a Marcal folyó között húzódó, észak–déli irányú részét.
Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.
