Archívum

Oldal 48/80

A KÖRZETI ERDŐTERVEZÉS

A népesség növekedése miatt az évszázadok során fokozatosan, majd a bányászat és a nagyvárosi építészet hatására ugrásszerűen megnőtt a faanyag iránti igény. A fokozott felhasználásból és a tervszerűtlen fakitermelésekből adódóan egyes térségekben a méretes faanyag hiányával, valamint a tűzifaigényt kielégítő úgynevezett konyhaerdők erős kiélésével kellett szembesülni. Nyilvánvalóvá vált, hogy az erdő használatát szabályozni kell. Ehhez azonban az erdők területének, a fatermés mennyiségének ismeretére volt szükség, és meg kellett határozni az erdőgazdálkodás észszerű korlátait.

MEDDIG LESZ LUCFENYŐ HAZÁNKBAN?

A gyakran kirándulók, rendszeresen országot járók már felfigyeltek rá, hogy mind több helyen tűnnek el a fenyvesek. Olyan is akadt, aki a számára nem tetsző változást az erdészeken kérte számon. A pusztulásért alapvetően a klímaváltozás a felelős, igaz, a hatására legyengült fák például a szúfajokkal szemben is védtelenebbek. Károsításuk azonban fafajonként is eltérhet.

NYUGDÍJASKÉNT IS ERDÉSZ

Édesapja is erdőmérnöki diplomát szerzett, s míg más tizenévesen tűzoltó vagy mozdonyvezető szeretett volna lenni, Barátossy Gábor budapestiként is a lombsusogásban érezte igazán otthon magát. Már fiatalon rajongott az erdőért, a természetért, s a biológián kívül a műszaki tárgyakkal is barátságban volt, ami előnyt jelentett az erdőmérnöki karon. Sopronban akkoriban hat-hétszeres volt a túljelentkezés, s bár a gimnáziumból maximális pontszámot vitt, meg kellett küzdenie a bejutásért.

AZ ERDŐK HÁRMAS HASZNOSÍTÁSA

„Az erdő – nem ugyan anyagi hasznára nézve, de testi, lelki jólétünkre gyakorolt /…/ társadalmi hatására nézve köztulajdon.” – írták 1898-ban az Erdészeti Lapokban. Ennek a köztulajdonná válásnak a jótéteményeit az 1879-es és az 1935-ös erdőtörvények a véderdők fogalmának bevezetésével, illetve fenntartásával igyekeztek szolgálni. Az 1961. évi törvény a véderdő kategóriát szintén megújította, elismerte, hogy az erdő nemcsak fát és egyéb anyagi javakat ad, hanem nem anyagi jellegű, azaz immateriális rendeltetése is van.

BUGACI ÍZEK

A magyar puszta gyöngyszemén, Bugacon mindig valós történetekkel fűszerezett ételek készültek. A környékbeli vendéglősök egyvalamire ma sem panaszkodnak: a helyi termelőktől beszerezhető, jó minőségű alapanyagokra. Oda várják mindazokat, akik megismernék a magyar történelem egy darabját, megkóstolnák a magyar konyha remekeit, kipróbálnák a szabad tűzön, bográcsban és/vagy a kemencében való sütést.

EGY FOTÓS, EGY KÉP, EGY TÖRTÉNET – DANKÓ SÁNDOR: TE NEM FOGTÁL SEMMIT?

Sorozatunkban a természetből ellesett ritka, avagy különös pillanatokra szeretnénk ráirányítani a figyelmet. A képhez természetesen mindig tartozik egy fotós, a párosukat pedig gyakran egy izgalmas történet köti össze. Ebben a számunkban kivételesen két szorosan összetartozó kép történetét ismertetjük.

CSÓVÁNYOSI KILÁTÓ – DIÓSJENŐ

Napjainkban a 938 méter magas Csóványos a börzsönyi természetjárók egyik legnépszerűbb túracélpontja. A hegység legmagasabb pontjaként vonzereje mindig is jelentős volt, a megközelítését azonban évtizedekig számos tényező nehezítette.

JUBILEUMI KÉPES ALBUM

Alapításának 150. évfordulója alkalmából páratlan könyvsorozatot indított útjára az Országos Erdészeti Egyesület. Az Erdők Nemzetközi Napja alkalmából jelent meg Oroszi Sándor erdőmérnök-történész szerkesztésében a magyar erdőgazdálkodás másfél évszázados történelmét átfogó, háromrészes képes albumsorozat első kötete.

JUBILEUMI PÁPAI AGRÁREXPÓ

Huszadik alkalommal adott otthont a pápai városi sportcsarnok és környéke a Pápai Agrárexpó Regionális Mezőgazdasági Szakkiállításnak és Vásárnak, amelyet az idei évben a város önkormányzatának támogatásával rendezett meg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. A szakvásárt két konferencia is kísérte az idén.

LÁTOGATÓREKORD

A 20. Jubileumi Pápai Agrárexpó csaknem 130 kiállítóval, 2500 négyzetméternyi szabadtéri és 580 négyzetméternyi fedett kiállítótérrel, számos szakmai, családi és szórakoztató programmal várta a látogatókat május utolsó hétvégéjén.

SEGÍTŐ HATÓSÁG

A pápai expón immár másodízben adták át az Év Segítő Hatósági Szakembere díjat, amit a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Kisléptékű Termékelőállítók és Szolgáltatók Országos Érdekképviseletének Egyesülete alapított. Ezzel a díjjal a kistermelők, családi gazdaságok, vidéki turisztikai szolgáltatók részére az állategészségügyi és élelmiszer- ellenőrző hatósági szakemberek, hatósági állatorvosok, élelmiszer-biztonsági felügyelők által nyújtott szolgáltatást és segítő hozzáállást kívánja elismerni a két szervezet.

DÍJAZOTTAK

A Pápai Agrárexpón az idén is díjazták a kiállítókat. A vásár nagydíját az expón való, évről évre színvonalas megjelenéséért, szépen kivitelezett standjáért a sárvári Taravis Kft.-nek ítélték oda, amit Szabó István ügyvezető igazgató vett át Csepreghy Nándor miniszterhelyettestől. Pápa város különdíját a gyógynövényes kézműves szappanokat gyártó, Szőke András színész-fimrendező által alapított taliándörögdi Palio Sztár Kft. kapta, amit Áldozó Tamás polgármester adott át. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara díját a szentgáli Ihartü-2000 Erdészeti és Faipari Kft. kapta, amit Győrffy Balázs elnök adott át. Évek óta tartó, magas színvonalú kiállítói részvétele elismeréseként a gépkiállítói díjat Kovács Zoltán, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára, a térség országgyűlési képviselője adta át a veszprémi MegaZet Kft. képviselőjének.

JÖVŐBE MUTATÓ FEJLESZTÉSEK

Május 27-én a Pápai Agrárexpo keretében rendezte meg először a Portfolio.hu gazdasági hírportál az agrárszektor.hu társszervezésével, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara támogatásával a Nyugat-magyarországi Agrárfórumot. A rendezvény fő témái a Vidékfejlesztési Program keretében elérhetővé váló pályázati források, valamint a hozzájuk kapcsolódó finanszírozási és üzleti lehetőségek voltak. A résztvevők külön szekcióban tárgyalták az élelmiszeripar fejlesztésének lehetőségeit, illetve a hazai állattenyésztés és húsipar legfontosabb ügyeit.

ÖT AJÁNLATTEVŐ SZOMBATHELYEN

Záró szakaszába lépett a földárverések harmadik köre. Információink szerint negyedik kör nem lesz, de a mostani meghosszabbításaként elképzelhető, hogy néhány hét múlva ismét lehet majd licitálni az állami földekre.

Nincs megadva kép

ÚJ LENDÜLETET KAPHATNAK

Botrányok és sikerek egyaránt jellemezték az elmúlt években a termelői csoportok működését, de az összefogás szintje még mindig messze elmarad a kívánatostól. A többi között emiatt szeretné erősíteni a termelői együttműködések szerepét és támogatását a Földművelésügyi Minisztérium. Ennek érdekében továbbra is uniós forrásból támogatják a termelői csoportok alakulását, és a legtöbb pályázat esetében előnyt jelent a tagság. Emellett egyszerűsítenék a jogszabályokat is. A legnagyobb segítséget azonban a termelői szervezetek működésével kapcsolatos uniós könnyítés jelentheti.

KONZÍLIUM A MEZŐGAZDASÁGRÓL

Az OTP Bank Agrárigazgatósága május 31-én országos konferenciát szervezett a Groupama Arénában. Wolf László vezérigazgató-helyettes rövid köszöntője elsősorban arra irányította rá a figyelmet, hogy bankárszemmel milyennek látszik ma a mezőgazdaság: milyen a világban, Európában, és leginkább milyen Magyarországon? Az OTP-ben ez a részterület 2011 óta önálló, és különállásával az ágazat kiemelt jelentőségét hangsúlyozzák. Wolf László megállapította, hogy a hazai makroegyensúly stabil, de vannak jól érzékelhető gondok. Az agrárágazatban ezek közé tartozik a tejpiac, az országban pedig az, hogy az első negyedévben lassan érkező EU-támogatások miatt romlottak a növekedési kilátásaink.

AZ ÖSSZEFOGÁS GYŐZTESEI

A Lajoskomáromi Győzelem Kft. összesen 2800 hektáron gazdálkodik. Ennek a területnek az egyharmada a tulajdonosoké, a többit más gazdáktól bérlik. Raskó György ügyvezető röviden fogalmazta meg a vállalat gazdálkodásának filozófiáját: a tömegtermékeket sorban megszüntetik, és helyettük nagy árbevételre képes és nagy jövedelmet termelő növényekkel foglalkoznak. Ennek szellemében drasztikusan visszaszorult náluk az árukukorica előállítása, a malmi búza termelése, és erősen csökken az olajnapraforgó vetésterülete is. Helyettük céltermeltetésben gondolkodnak - és így is cselekszenek.

FAJTABEMUTATÓ HÓDMEZŐVÁSÁRHELYEN

Alig egy héttel a 23. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok rendezvénye után, május 31-én ismét Hódmezővásárhelyre hívták a Hód-Mezőgazda Zrt.-vel üzletiintegrációs kapcsolatban álló, ezúttal leginkább környékbeli gazdálkodókat. A meghívó egy kalászos-fajtabemutatóra szólt, amelyen nyolc fajtatulajdonos mutatta be a nagyüzemi kísérletek eredményeit. A házigazda szerepét Földesi László, a cég termelési vezérigazgató helyettese látta el, és több előadás is elhangzott a kísérleti búza- és árpatáblák megtekintése előtt.

  • ← Előző
  • 1
  • ...
  • 46
  • 47
  • 48
  • 49
  • 50
  • ...
  • 80
  • Következő →

    • A Mi Erdőnk magazin a Magyar Mezőgazdaság Kft. gondozásában jelenik meg.

    WEBSHOP

    LAPAJÁNLÓ

    Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.