A dél-dunántúli Zselic a Mecsek hegységet körülvevő dombkoszorú nyugati tagja, hazánk egyik legritkábban lakott tájegysége. A páratlan szépségű környék a nevét – egyes források szerint – a honfoglalás kori szláv lakosságtól kapta, a makkot jelentő „zselod” szavuk ugyanis az ott őshonos tölgyre, és az egykor elterjedt makkoltató sertéstartásra utal.
A méltatlanul kevéssé ismert tájat elsősorban sajátos klímája és az annak következtében kialakult kivételes élővilága teszi egyedülállóvá. Csak ezen a dombvidéken alakít társulást az egyébként hegyvidékekre jellemző bükk a délies elterjedésű ezüsthárssal, amely a nyári melegben már messziről mutatja fénylő levelei fonákját. Tavasszal, még lombfakadás előtt virágszőnyegre lelhet az ide látogató. A tömegesen nyíló hóvirágok mellett kankalinok, szellőrózsák és keltikék, sőt, kakas-mandikók virítanak nagy számban. Madár- és emlősfajokban is gazdag a vidék. Előfordul a hamvas küllő, a közép és nagy fakopáncs, gyakori a csilpcsalpfüzike, a vörösbegy, az ökörszem, az énekes rigó, a csuszka. Hazánk mind az öt nagyvadfajának (gímszarvas, dámszarvas, őz, muflon, vaddisznó) példányai mellett pedig aranysakál, róka és borz is él a vidéken. A gerinctelen fajok közül a tavak és a vízállások közelében a már tavasszal nászra készülődő barnavarangyokkal és sárgahasú unkákkal találkozhatunk, és jó eséllyel láthatunk gyors röptű, hatalmasra növő sárga-fekete csíkos hegyi szitakötőket, havasi cincéreket és szentjánosbogarakat.
A Zselic – és azon belül is a Zselici Tájvédelmi Körzet – mindig is kedvelt célpontja volt a túrázni szeretőknek. A táj látványa bőségesen kárpótolta az emelkedők leküzdésében megfáradt kirándulókat. Az utóbbi években megvalósult közjóléti-turisztikai fejlesztések még többek érdeklődését felkeltették. Családok, baráti társaságok, teljesítmény- és túlélőtúrázók, futók, kerékpározók egyre nagyobb számban keresik fel Kardosfa és a Ropolyi-tó környékét.
A budapesti ER-GA Stúdió tervei alapján épült kardosfai kilátó a Zselici Csillagparkban, a Zselic második legmagasabb pontján áll, 273 méteres tengerszint feletti magasságon. Az építmény 125 lépcsőfokát megmászva érünk fel a 25 méterrel a föld felszíne feletti ötödik szintre, ahonnan elénk tárul a gyönyörű zselici panoráma.
A zselici táj természeti értékeihez a több száz védett növény- és állatfaj mellett a csillagos égbolt is hozzátartozik. Ugyan a horizonthoz közel fölfedezzük a települések fénypamacsait, a Zselicben derült éjszakákon megdöbbentően tisztán hömpölyög a fejünk felett a Tejút sávja, és közel kétezer csillagot látunk az égbolton ragyogni. A 2015-ben 669 milliós támogatásból megvalósult Zselici Csillagpark a tájegység kincseinek bemutatását célozza.
Túrajavaslatok
• A Nyugat-Zselicben, a Ropolyi-tó és a Hotel Kardosfa közeléből nyolc túraútvonal is indul. Érdemes felkeresni a nyáron is 8 °C-os vizet adó Dugás-kutat, és az előző század húszas éveiben működött Zselici kisvasút emlékművét. A túraútvonalak emellett elvezetnek több elhagyott és eltűnt településre is (pl. Márcadópuszta, Enyezd, Vitorág).
• A kilátótól száz méterre indulnak a Zselici Csillagpark által szervezett nappali és éjszakai erdei túrák. • A Csillagpark erdei pihenőhelyei a környék természeti értékeit, építészeti és táji jellegzetességeit mutatják be.
• Gálosfától délre kihagyhatatlan célpont a Csepegőkő, ami homokkő-leszakadásból eredő forrás cseppkőképződményekkel.
• A Kaposvárhoz közeli Gyertyánosi és Tókaji Parkerdőben a túraútvonalak mellett kijelölt tűzrakó helyek, esőbeállók, nordic walking pálya, források, horgásztavak és patakok színesítik a kirándulók útját.
• Szennán található hazánk első Európa Nostra-díjas falumúzeuma. Különlegessége, hogy a jellegzetes belső-somogyi és zselici házakat az élő falu közepébe telepítették.
• A kisgyerekes családoknak a Katica Tanya kínál szórakoztató programokat.
• A Kaposvári Egyetem bőszénfai szarvasfarmján lovas kocsin vagy traktoron zötykölődve a hazai nagyvadfajokkal, őshonos háziállatokkal barátkozhatnak a látogatók, és helyben készült vadtermékeket is kóstolhatnak.
Dr. Mosoni László
vezető csillagász