Szentpéteri Sándor erdőmérnök, a Pilisi Parkerdő Zrt.-nél dolgozik. Első fényképeit édesapjától kapott Smena fényképezőgéppel készítette, amit később Praktica fényképezőgépekre cserélt. Eleinte a mindennapok megörökítése volt a célja, majd a botanika iránti érdeklődése nyomán a növények fotózása lett a hobbija. Mindig vonzották a fény játékai, ami az erdőben különösen megkapó tud lenni.
„Különös hangulata van a színesedő őszi lombos erdőnek, a levelek aranybarna árnyalata a reggeli párával és a kelő nappal csodás sokszínűséget varázsolnak a tájra. Az erdő lassan lehulló falevelei puha párnát készítenek a nyugovóra térő erdőnek, de ez egyben a megújulás időszaka is, hiszen ekkorra esik a szarvasok násza, a szarvasbőgés. Egy ilyen várakozásokkal teli reggelen indultam neki az erdőnek őszi hangulatot fényképezni. A párás reggelen pókhálók szőtték be az erdők legapróbb zugait is, hogy rabul ejtsék az utolsó rovarokat a télre készülő gazdáiknak. Eközben azt vettem észre, hogy az erdőt, az egykor érintetlen rengeteget és engem is behálóznak a láthatatlan és látható hálózatok, vezetékek.”
