Oldal 41/81
Egy fotós, egy kép, egy történet sorozatunk következő részében Tamás Gábor matematika–kémia szakos tanár képét mutatjuk be. Ferences szerzetesként a természet mindig találkozást jelent számára a Teremtővel, és közösséget mindennel, ami ott körülveszi. A természetfotózás a digitális világ beköszöntével vált kedvenc időtöltésévé.
A reformáció 500 évéről megemlékező esztendő végéhez közeledve Bogárdi Szabó Istvánnal, a Magyarországi Református Egyház Dunamelléki Református Egyházkerületének püspökével arról beszélgettünk, hogyan látta a reformáció embere a teremtett világot.
Nem, nem az iciri-piciri kismacskáról és az ő iciri-piciri ökröcskéiről szól most a mese. Ez a történet dr. Fuchs Józsefről szól, aki szögre akasztván hosszú ügyvédi praxisát, átadta magát régi kedvtelésének: miniatűr falvakat, városokat épít. Az élethű, méretarányos kis házakat maga tervezi és készíti fából, sok játékos ötlettel, és látható örömmel.
A Gödöllői-dombságon s a hozzá tartozó, dél, dél-nyugati irányba húzódó homokvidéken található a Pilisi Parkerdő Zrt. Valkói Erdészete. Ebből mintegy 1000 hektáron terül el Isaszeg határában a vadaskert. A fái közt megbújó Isaszegi Vadászház nemcsak kényelmes szállással, hanem kitűnő konyhával is várja vendégeit, a vadászokat és a környéket fölfedező megfáradt kirándulókat egyaránt.
A Keszthelyi-hegység barlangjainak, növényritkaságainak felkutatása, a hegyek-völgyek bejárása nem fér bele egy-két napba. Valamelyik kilátóra azonban néhány óra alatt is felkapaszkodhatunk, ha varázslatos tájat szeretnénk látni. Mindközül talán a Batsányi-kilátóból nyílik a legszebb panoráma.
A tüskevári erdő szélén található Képesfa zarándokhelyet a Bakonyerdő Zrt. a település önkormányzatával közösen újította fel. Bár az egykor ott magasodó tölgymatuzsálem már nem él, a helyén nőtt fa a rajta elhelyezett szentképpel ma is megnyugvást és vigaszt nyújt a zarándoklóknak.
A Tolnai-Hegyhát álomba varázsol és erdőbe küld, ha pedig hozzávesszük a Völgység csodás tájait is, akkor biztosan visszavágyik, aki egyszer is idelátogat. A nagyobb léptékű túraútvonal kialakítása a Zöldút gondolat jegyében történt, ami a közös értékek feltárása mellett, a ma élőkre maradt természeti és emberi örökségek megőrzésére és a tudás átadásának közösségformáló erejére törekszik.
A fácán hazánkban a zárt erdőségek kivételével szinte mindenhol előfordul, bár országrészenként nagyon eltér az állománysűrűsége. Kirándulásaink során szinte természetesnek vesszük a színpompás kakasok és a lényegesen szerényebb, jól rejtő színű tyúkok jelenlétét. Nem is gondolunk arra, hogy ezen madarak ősei még a római korban emberi segédlettel érkeztek a Kárpát-medencébe.
Nagystílű hajdanvolt estélyek és vadászatok elevenednek meg herceg Esterházy Antal elbeszéléseiből, aki most a fertődi kastély dísztermében idézi a családi legendáriumot. Őt magát hamar kiröpítette a nagyvilágba a történelem háborús forgószele, de ősei magyarországi birtokai számos vadászkaland és lovas esemény helyszínéül szolgáltak.
A selmeci diákhagyományok jóval többet jelentenek, mint néhány elszigetelt, Selmecre visszavezethető szerveződés szokásainak tovább örökítését. Jóval többet, mert a mai magyarországi diákhagyományok innen nőttek ki, s váltak az országban általánossá. Egyediségét, különös értékét az is bizonyítja, hogy 2014-ben az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága felvette a Szellemi Kulturális Örökség Jegyzékébe.
Pest megye északi határán, ahol az Ipoly kanyarulatai szabják a határt, Magyarország és a Felvidék között bújik meg Kemence, az alig ezer fős kis település. A Szob és Drégelypalánk közti falvakat az Ipoly gyöngyszemeiként is emlegetik. S valóban. Az Ipoly Erdő Zrt. Kemencei Erdészetének Domszky Pál Erdészeti Erdei Iskolája páratlan természeti környezetben várja a gyerekeket.
Még a tavalyinál is több tematikus sátorban mutatták be az állami erdőgazdaságok a hazai erdők varázslatos titkait és az erdészek sokrétű, értékteremtő tevékenységét a főváros szívében, majd néhány hétre rá a 78. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár keretében.
A címben olvasható földrajzi nevek erdőtervezési körzetekre utalnak, amelyek területén közel 12 ezer hektár állami erdőt kezel a Szombathelyi Erdészeti Igazgatóság, a Szombathelyi Erdészeti Zrt. négy igazgatóságának egyike.
Egy fotós, egy kép, egy történet sorozatunk következő részében Maros Sándor, a Kanizsa TV nyugalmazott igazgatójának képét mutatjuk be. Általános iskolás korában fizika tanára segítségével sajátította el a képkészítés mágiáját. Már szinte felnőttként kanyarodott „vissza” az általa kifejezőbbnek hitt állóképek világába. Főleg madárfotókat készít.
Az országot járva az állami erdőgazdaságok területein éppúgy, mint városaink, falvaink közterein, egyre gyakrabban találkozhatunk különleges megjelenésű fajátszóterekkel. Többségük az Ilona-malom Műhely csapatának alkotása. Vajon miként születnek ezek az egyedi művek? Erről beszélgettünk Kocsis Csabával, a társaság ügyvezetőjével.
Kutatások szerint a 17. század végétől a 18. század elejéig négy üvegbánya, azaz üvegkészítő műhely működött a Kelet-Mecsek hegyei között. Kiterjedt bükkösei miatt Baranyának ezen vidéke ideális helye volt e tevékenységnek. S bár napjainkban nem pipál üvegkohó a fák között, a táj gazdag lelőhelye a hazai üvegművesség emlékeinek.
Nem könnyű feladat a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézet (NAIK ERTI) igazgatójának lenni. Borovics Attilának napi 8-10 órában az egyik legnagyobb feladata, hogy beszerezze a megfelelő információkat, s ezek értékelése után határozzák meg tevékenységük irányát. Egy erdőfelújítással százéves befektetést alapoznak meg, ahol ma a klímaváltozás a kulcsszó.
A 488 méter magas Miklós-Pál hegy tetején 2015-ben épített kilátóhoz a Tiszafás tanösvény vezet. A 22 méter magas faszerkezetű építményről körpanoráma nyílik a Bakony északi és déli sávjára, valamint a Balaton-felvidékre. A Veszprém megyéhez több szállal is kötődő Majer Antal erdőmérnök számos kutató munkát végzett a területen.
Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.
