Egerhez gondolatban a Bükk bérceit társíthatjuk, míg Bugachoz a végtelen alföldi pusztát az elmaradhatatlan gémeskúttal, Sopron kapcsán fenyvesek jutnak eszünkbe, mert ahogyan a nóta is mondja, a város a „fenyveserdők aljában” bújik meg. Ám arra vajon ki gondolna, hogy Pilismarót hazánk egyik legcsodálatosabb természeti képződménye, a Dunakanyar már a római időkben is számon tartott kis falucskáját jelöli? Igaz, akkor még Ad Herculem néven.
Pedig a ma 2000 lakost számláló településen a történelem számos helyen otthagyta kéznyomát: a Római Birodalom az egyik legnagyobb erődítményét építette ki a területen, a volt limes mentén – ennek nyomai ma is megtalálhatók. A honfoglalást követően a terület jelentőségét az is jól jelzi, hogy fejedelmi, később királyi, királynéi birtokként tartották számon. A mai református templomon látható címer pedig nem véletlenül idézi a Magyar Pálos Rendet, hiszen II. Ulászló király a visegrádi Szent András bencés apátság maróti birtokait 1493-ban a pálosoknak adományozta. A település a török hódoltság során többször is elnéptelenedett, azonban a pálos atyák közreműködésének köszönhetően a Felvidékről érkezett jobbágyok újra művelés alá vonták a pusztán maradt telkeket.
A szomszédos falu, Dömös sem marad adós történelmi emlékekkel: nevének és az itt álló királyi palotának legkorábbi, eredetiben fennmaradt írott emlékét Szent László király 1079-es, „a dömösi kúriában” kelt oklevele őrizte meg. Továbbá itt omlott I. Béla királyra a trónépítmény 1063-ban, majd szintén itt, az általa 1107-ben alapított monostorban vakították meg Álmos herceget és kisfiát, a későbbi II. (Vak) Béla királyt. A török idők viszontagságai ellenére ez a település – Pilismaróttal ellentétben – lakott maradt.
A hegyes-völgyes vidéken leginkább a kőbányászat, az erdőgazdaság és a hajózás adott munkát az embereknek, de Pilismaróton hovatovább gyümölcsösöket is kialakítottak, a 19. század első felére pedig remek gesztenyéseiről is ismertté vált a település. A térségben a világháborúk visszavetették a fejlődést, a Duna fölé magasodó hegyek pedig néma egykedvűséggel burkolóztak erdei köntösükbe az emberiség önpusztítása elől. Ezeket az erdőterületeket kezeli és a bennük lévő történelmet ápolja a Pilisi Parkerdő Zrt. Pilismaróti Erdészete, mintegy 6600 hektáron.
Erdők az utókornak
A Pilisi Parkerdő Zrt. közel két évtizede kezdte meg a folyamatos erdőborítást eredményező örökerdő-gazdálkodást. Nem is olyan messze Pilismaróttól, a Dobogókő közelében található Mexikó-pusztán, a Pilisi Parkerdő Zrt. főmérnöke, Csépányi Péter kezdeményezésében kísérleti jelleggel elindított szakmai munka igazolta a hozzá fűzött reményeket: ökológiai és ökonómiai szempontból egyaránt az örökerdő nyújt megoldást a fenntartható erdőgazdálkodás megvalósítására. A parkerdő területén fokozatos az átállás az örökerdő-gazdálkodásra: 2017. január 1-jétől a Pilismaróti Erdészet területének több mint felén, csaknem 3600 hektáron alkalmazzák ezt a gazdálkodási módot.
Az erdészeti szaknyelvben az erdőket különböző üzemmódokkal és – ennek eredményeképpen kialakult – erdőalakokkal jellemzik. Ennek alapján megkülönböztetnek egykorú, homogén szerkezetű vágásos erdőt, és vegyeskorú, változatos szerkezetű örökerdőt. Az utóbbiban többféle fajú és korú fa él együtt, hiszen az örökerdő-gazdálkodás alapelve tiltja a tar- és végvágást. Ennek köszönhetően hatékonyan megőrizhető az erdők biológiai sokfélesége, miközben az ilyen erdők ellenállóbbak a klímaváltozás káros hatásaival szemben is. Hazánkban ezeket az erdőket korábban szálalóerdő kifejezéssel jelölték, azonban ma már a nemzetközileg elfogadott elnevezést átvéve, a magyarul is igen kifejező és szépen hangzó örökerdő kifejezést használják.
Brandhuber Ádám, a Pilisi Parkerdő Zrt. Pilismaróti Erdészetének vezetője elhivatott a módszer iránt: „Az elmúlt években kétségtelenné vált számomra, hogy az örökerdő elvek gyakorlati bevezetése számunkra és a társadalom számára is a legjobb megoldás. Az így kezelt erdeink egészségesebbek lesznek, jobban viselik majd a klímaváltozás hatásait és a károsító tényezőket, miközben gazdasági hasznosíthatóságuk sem csökken. A változatos, elegyes erdőkben a védett élőhelyek megmaradását is biztosíthatjuk, és nem utolsósorban az örökerdők különleges erdőélményt is nyújtanak, ami nem csak az erdőjáróknak, hanem nekünk, erdészeknek is nagyon fontos szempont” – fogalmazott.
Természetesen az ilyen átállást komoly szakmai munka és egyeztetés előzi meg, amelybe külföldi szakembereket is bevon az erdőgazdaság. A német erdészek a nagy múltra visszatekintő hagyományaiknak megfelelően élen járnak az örökerdő-gazdálkodás elveinek és módszereinek gyakorlati alkalmazásában. A türingiai állami erdészetnél például 20 évvel ezelőtt álltak át erre a teljes erdőterületen.
|
Változatos szerkezet Az örökerdő fogalom gyökerei Alfred Möller német erdészeti kutatóhoz (1860–1922) köthetők. Ennek fő célkitűzése az erdő tarvágás (végvágás) nélküli kezelése a talaj védelmének érdekében; hogy az erdőborítás a terület minden részén, állandóan fennmaradhasson. Az ilyen erdőgazdálkodás jellemzői: az erdőborítás folyamatossága, az állományklíma folyamatos fenntartása, a horizontális és vertikális erdőszerkezet változatossága, az őshonos fafajok előnyben részesítése, a vegyeskorúság, az elegyesség, a válogató (szálankénti) erdőművelés, az öreg és holtfák védelme, a kíméletes fakitermelési módszerek alkalmazása és az ökológiai szempontokat is figyelembe vevő vadgazdálkodás. Az örökerdő faji, szerkezeti és genetikai szempontból is különösen változatos. |
Lenyűgöző szurdok
Aki a Pilismaróti Erdészet területét járja, előbb-utóbb turistába botlik. Az ottani bükkös és tölgyes erdők ugyanis közkedvelt kirándulócélpontok – nem véletlenül. A lenyűgöző természeti szépségű Rám-szakadékot évenként több mint 60 ezren keresik fel. Az erdészet a nehezen járható szakaszokon rozsdamentes anyagból készült létrákat és kapaszkodó korlátokat helyezett el, a pihenőhelyeken pedig új asztalok és padok, valamint tájékoztató táblák találhatók.
A vulkáni eredetű, nagyjából észak-déli irányban futó szurdokvölgy összeszűkülő sziklafalai olykor merőlegesek, de itt-ott láthatunk befelé dőlő falakat is. A szakadék mélysége több helyen meghaladja a 35 métert, míg szélessége helyenként a 3 métert sem éri el. A sziklamederben állandóan csörgedezik a víz, amely hóolvadáskor és nagyobb esők idején patakká duzzadhat. A szurdokban túrázóknak összességében 112 méteres szintkülönbséget kell leküzdeniük.
A különleges adottságú Rám-szakadék sokszor az erdészetnek is embert próbáló feladatokat ad: emlékezetes, hogy az idei április „havas” tréfája következtében két hétre kellett lezárni, amíg a szakemberek eltávolították a kidőlt fákat és újra megteremtették a biztonságos turistaközlekedés feltételeit.
A kirándulók által közkedvelt, környékbeli úti cél még a Vadálló-kövek. Megközelítésük szintén emberes feladat, és csak jó erőnléttel teljesíthető, de a több napra érkezőknek sem kell aggódniuk: az Esztergom közelében fekvő Vaskapu- hegy csúcsán, gyönyörű esztergomi panorámájával turistaház várja vendégeit. Szálláslehetőséget nyújt a Fekete-hegyi Berda József Kulcsosház is, míg a nomádabb körülmények kedvelői a Fáry-kútnál sátorozhatnak. A Pilismaróti Erdészet vadászházában, közismertebb nevén a Hoffmann-kunyhóban pedig gyakran tartanak esküvőket és rendezvényeket – igencsak festői környezetben.
Királyok kilátója
A 639 méter magas Prédikálószéken a Pilisi Parkerdő Zrt. 2016 tavaszán kezdett kilátó építésébe Koller József Ybl-díjas építész tervei alapján. A parkerdőgazdaság a tervezés során nagy hangsúlyt fektetett a hely korábbi állapotának megőrzésére, az építés során pedig a terület állat- és növényvilágának védelmére (a költési időszakban és a növények vegetációs idejében szünetelt az építkezés).
A beton alapon álló, 12 méter magas, 70 négyzetméter alapterületű faépítmény három, fölfelé egyre szélesedő teraszairól fokozatosan nyílik meg a panoráma. A 9 méter magasan elhelyezkedő kilátószintről Esztergomtól egészen a Visegrádi Fellegvárig belátható a Dunakanyar. Az egyes szinteken a térségben fontos szerepet játszó magyar királyok emlékét elevenítik fel a kézzel festett, egyedi tájékoztató táblák.
A kilátó környékén ingyenes Wi-Fi kapcsolat áll a turisták rendelkezésére, és webkamerán keresztül is megtekinthetők a Prédikálószéken uralkodó időjárási viszonyok.
