Oldal 39/77
Nyugodt, békés helyen áll a börzöncei kápolna, melyet hajdanán Szent Lőrinc tiszteletére szenteltek fel. A kis zalai római katolikus kápolna létezéséről sokáig szinte csak a környékbeliek és azok tudtak, akiknek dolguk volt a neki otthont adó szőlőhegyen. Mára a túrázás szerelmeseinek készült több online felületen is helyet kapott.
A NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zrt. kezelésében lévő területek mind földrajzilag, mind termőhelyileg elkülönülő egysége a természeti és kulturális értékekben igen gazdag szatmár-beregi táj. A kerékpárral és autóval is jól bejárható vidék megannyi élményt kínál minden korosztály számára. A táj egyedülálló arculatát a Kárpátokból lezúduló Tisza és annak mellékfolyói alakították.
Hazánk rengetegeinek talán legközkedveltebb lakója a vörös mókus, mely gyakorta feltűnik parkokban, kertekben is. Kecses külsejüket, légtornászt meghazudtoló mozgásukat látva gyermekkorunk kedvenc dalai, meséi is eszünkbe jutnak. Arra viszont kevesen gondolnak, hogy a mókus intelligenciája a patkányokéval vetekszik, a rágcsálók Einsteinjének is mondhatnánk.
Évtizedekkel ezelőtt a buli és a vadulás, ma már egyre inkább a kikapcsolódás terepe az erdő a debreceni rockcsapat, a Tankcsapda számára. A formáció tagjai közül a dobos, Fejes Tamás, és a zenekarvezető, basszer és énekes Lukács László mesélt A Mi Erdőnknek az alföldi várost körülölelő erdőkről, és arról, hogyan alakult át a természet szerepe az életükben.
Az orchideák a legtöbb ember képzeletében egzotikus tájak különleges virágai, melyek valójában szinte az egész földkerekségen, így hazánkban is megtalálhatók. A magyar nevükön kosborféléknek nevezett családnak világszerte mintegy 25 ezer faja ismert, Magyarországon eddig több mint 70 fajuk került elő.
Az országban egyedül Csongrádon, a Diana Szakképző Iskolában képeznek vadászpuskaműves mestereket. Ezt a különleges, a fa megmunkálásával is foglalkozó mesterséget 1937-től hosszú évtizedeken keresztül nem lehetett elsajátítani hazánkban, de 2009-ben újraindult a képzés.
Az erdészeti erdei iskolák oktató-nevelő munkája nemcsak a felnövekvő nemzedéket, hanem pedagógusaikat, szüleiket is formálja. A több mint 20 éves kitartó erdőpedagógusi munka eredményeként már a közoktatási kerettantervbe is bekerült néhány erdő- és vadgazdálkodási témakör, a leghitelesebb ismeretek elsajátítására azonban az erdészeti erdei iskolák adnak lehetőséget.
Az egyetem előtti katonaidőmben egyszer egy barátom azt állította az Alföldről, hogy nincs ott más, mint kukorica- és búzaföld, meg bakterház. Ma is sokan így vélik, legfeljebb az út menti szalagkorlátok tolakodtak be a felsorolásba. Pedig hazánk legnagyobb tája sok, rendkívül változatos kis tájra tagolódik, amit tovább színesít a hozzájuk kötődő néprajzi, kulturális és történelmi érték.
A 21. századi ember számára sokféle szolgáltatást nyújt az erdő. Ezek közül az egyik legfontosabb az erdei faanyag felhasználása. Az erdőben termett faanyag megújuló természeti erőforrás, ha azt tartamos erdőgazdálkodás útján nyerjük ki, azaz erdeinkkel úgy gazdálkodunk, hogy az erdőterület nagysága, a faanyag mennyisége nem csökken.
A jól induló kirándulást is tönkreteheti egy váratlan baleset, sérülés. Még nagyobb lehet a gond, ha közel s távol nincs lakott település, esetleg térerő sem, hogy segítséget kérhessünk.
Azt mondják, a sár marasztaló, az ásotthalmi homok pedig örökre ott tartja az embert. Nincs erre jobb példa, mint az erdész, erdőmérnök anya, Polner Frigyesné Julika, és szintén erdőmérnök lánya, Bekőné Polner Katalin esete, akiket történetesen elvarázsolt az alföldi homok.
Pezsgő vízi élet, nyugodt bicikli utak, fürdők, páratlan növény- és állatvilág. A Szigetköz számos felfedezni valót rejteget. Induljunk akár kerékpárral, vagy kajakkal járjuk be a környéket, biztos, hogy maradandó emlékekkel távozunk.
A gyerekekkel ellentétben a szülők egy része hosszúnak érzi az iskolai nyári szünetet. Hogy ne hagyják őket felügyelet nélkül, és minél több élményben lehessen részük, a családi nyaralások előtt, után lehetőségeiktől függően táborokba küldik csemetéiket. Általában a nagyszülők is örömmel veszik, hogy végre többet lehetnek az unokákkal, kényeztethetik őket, és végre van idő a közös sportolásra, strandolásra, és persze a kirándulásra.
Varázslatos helyre utaztunk a Vértes hegység északnyugati völgyében. Csodálatos erdei környezetben, a fővárostól alig 80 kilométerre, a Móri Borvidéken, Pusztavámon ősi fák közt bújik meg a Malomerdő Panzió. A Vérteserdő Zrt. kezelésében lévő egykori vadászkastély hangulatát őrző épület éttermében a házias ízek kedvelői és a reformkonyha hívei egyaránt maradandó gasztronómiai élményben részesülhetnek.
A Tolnai-hegyhát déli részén, az Apponyi grófok kedvelt kirándulóhelyén, Lengyel községtől egy kilométerre található Lengyel-Annafürdő. A Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. Turisztikai és Természetismereti Központjában egyszerre tanulmányozhatjuk az erdei és vízi életközösségeket, megismerkedhetünk a zöld energiák működésével, és mindezt egy olyan völgyben, ahol a természet és a történelem szorosan összekapcsolódik.
Pannonhalma apró város a völgyben, és egy önálló „városállam”a dombtetőn, a Kisalföld és a Bakony találkozásánál. Olyan jelentőségű emlékhelye országunknak, melyet minden magyar embernek legalább egyszer látnia kell.
A VERGA Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. kezelésében lévő területek kevésbé ismert, vadregényes, különleges része a Kelet-Bakony, más néven Palotai-Bakony. Az erdő hármas – gazdálkodási, védelmi és közjóléti – rendeltetése itt sajátosan honvédelmi szereppel is kiegészül, mindegyik a fenntarthatóság jegyében.
Sétálunk a balzsamos levegőjű erdőben. Bármerre nézünk, pompáznak a színes virágok, nyüzsög az állatvilág. Néhányukat névről ismerjük, sokukat nem. Ilyenkor felmerül bennünk: Hogy hívják? Miért? Jó lenne többet is tudni róla… Ebből a gondolatmenetből indulnak ki dr. Nádai Magda Százszorszép című rendhagyó határozókönyvei.
Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.
