A Bakonyerdő Zrt. hat kilátót üzemeltet a hegység különböző pontjain. Vállustól nem messze a Láz-hegyi, a hegység „belsejében” a Padkűi, Gyenesdiás közelében a Nagymező pihenőhelyről elérhető Festetics- és Berzsenyi-kilátókat. A Balaton parthoz legközelebb pedig a Bél Mátyás- és Batsányi-kilátó magasodik.
A Batsányi-kilátót Balatongyörök településről közelíthetjük meg, a „Szépkilátótól” a piros háromszög jelzésen haladva, de a Boroszlán tanösvény Szerelemdomb állomáshelyétől a piros sáv majd piros háromszög jelzést követve is elérhetjük.
A Pap-hegy 285 méter magas csúcsán álló kilátót az erdőgazdaság 2014-ben építtette az addigra igencsak leromlott állapotú régi kilátó helyett. Az előzőnél magasabb és színvonalasabb építmény vörösfenyő és tölgy alapanyagból készült. A kétkarú lépcsős kialakítású, 11 méter magas szerkezetet négyszögletes sátortető fedi, a kilátószint 8,4 méter magasan található.
Előterükben magasodik a több mint 700 éves múltra visszatekintő Szigligeti vár, a parthoz közelebb pedig az Óvár, amely régészeti kutatások szerint az ellenséges hajókat figyelő magyar naszádosok bázisa volt.
Az előttünk elterülő Balaton mindig más árnyalatában mutatja magát. Tiszta időben a déli part is látható, Fonyód és Balatonfenyves tisztán kivehető. Nyugatra fordulva a Keszthelyi-hegység vonulatai vezetik végig a szemet. A 230 méter magas Garga-hegyen a Batsányihoz hasonló és vele egy időben épített Bél Mátyás-kilátó magasodik, nevét az 1700-as évek elején több ízben is a Balaton mentén utazó polihisztorról kapta. Fennmaradt a tó nyugati részét Zala megyével együtt ábrázoló térképe, és a lékhalászat első néprajzi leírását is neki köszönhetjük.
Az elmúlt időszakban nem csak a Keszthelyi-hegység kilátói újultak meg, a róluk elénk táruló látkép egy része is megváltozott, mert a néhány éve még uralkodó feketefenyő helyét mára őshonos, főként lombos fafajok veszik át.
A feketefenyőt az 1800-as évek végén ott élő erdőbirtokos Festetics család kezdte telepíteni. Festetics Tasziló felesége, Mary Hamilton kedvelte a tengerparti hangulatú tájat, így esett a választás a mediterrán fafajra. A híres keszthelyi Fenyves Allé ültetése is erre az időszakra tehető. Később nagy erőfeszítésekkel a hegységbe is betelepítették a sekély termőhelyet is jól viselő feketefenyőt, elsősorban a kopár dolomithegységből érkező porviharok megfékezésére. A fenyvesítés második hulláma az 1950–60-as években történt, abból a célból, hogy a Trianon utáni határokon belül termelhessük meg az ország fenyőszükségletét.
A Keszthelyi-hegység fekete fenyveseit az utóbbi évtizedekben több károsítás érte. A legsúlyosabb pusztulás, a 2011–2012-es évek aszályos időjárása következtében fellépő száradás és az azt követő gombakárosítások miatt mára mintegy 70 százalékuk eltűnt a hegységből. A kárfelszámolást és az egészségügyi fakitermeléseket követően helyüket a virágos kőris, a molyhos tölgy és a cser alkotta erdők veszik át.
|
A forradalmár névadó Batsányi János (1763–1845) író, költő Tapolcán született, kispolgári családban. Joghallgatóként került Orczy Lőrinc házába, az idős, neves költő egyengette hivatali pályáját. Kassán kezdett dolgozni, ahol 1788-ban Kazinczy Ferenccel és Baróti Szabó Dáviddal megalapította az első szépirodalmi folyóiratot, a Magyar Museumot. A jozefinista, nyelvújító Kazinczy és a nemesi ellenállás oldalán álló, a hagyományokhoz jobban kötődő Batsányi azonban nem tudtak eredményesen együtt dolgozni, a lap irányítását hamarosan Batsányi vette át. Főként forradalmi hangulatú versei miatt bocsátották el állami állásából, majd hasonló okok miatt egy évig a kufsteini börtönben raboskodott. Szabadulása után Bécsben feleségül vette Baumberg Gabriellát. Az ünnepelt költőnő mindvégig kitartott hányatott sorsú férje mellett. Kevés írónk sorsába szólt bele olyan erőteljesen a történelem, mint Batsányi Jánoséba. Kalandos és tragikus fordulatokban bővelkedő életét többször, szinte az alapoktól kezdte újra. A köztudatban forradalmi hevületű versek szerzőjeként ismert, de ennél fontosabb az az alázatos munka, mellyel a magyar nyelv és irodalom ügyét szolgálta. |
A kilátók mellett a Bakonyerdő Zrt. pihenőhelyeket, esőbeállókat, tanösvényeket, valamint erdei tornapályát tart fenn a hegységben. A Keszthelyen immár öt éve üzemelő Festetics Imre Állatparkban őshonos, de már ritka állatfajokat, valamint a hazai erdők vadfajait figyelhetjük meg közelből. Az állatparktól mintegy száz méterre, a Természet Háza Látogatóközpont egész évben várja az érdeklődőket. Állandó kiállításában a látogatók interaktív módon ismerhetik meg a Keszthelyi-hegység növény- és állatvilágát, az itteni erdőgazdálkodás múltját és jelenét. Az épületben foglalkoztató- és vetítőterem is helyet kapott, programkínálatában szakkörök, foglalkozások széles skálája szerepel.
Rosta Katalin
Fotók: Csengei Ágota, Stubán Árpád
