MATRICÁS TÉRKÉP AZ ERDEI VASUTAKRÓL
Az ÉSZAKERDŐ Erdőgazdasági Zrt. a Lillafüredi, illetve a Pálházi Állami Erdei Vasút üzemeltetőjeként új kiadvánnyal állt elő, elsősorban a kisiskolás korosztály számára.
Archívum
Oldal 40/81
KULCSOSHÁZTÓL KULCSOSHÁZIG
A Magyar Zarándokút jele az Isten felé törekvést ábrázolja. A kettős kereszttel áthúzott nyíl nemcsak a tájékozódást segíti, hanem lelki iránymutató is. A Magyar Zarándokúton bárki, bármikor, bármeddig gyalogolhat vagy kerekezhet március végétől november közepéig.
A LEGENDÁS KASZÓI ERDŐ RENGETEG
Magyarország legnagyobb egybefüggő síkvidéki erdőtömbje a kaszói erdő. E páratlan kiterjedésű és szépségű terület a KASZÓ Zrt. kezelésében áll, központja pedig Kaszópuszta, mely egységbe foglalja az egymástól elválaszthatatlan kaszói erdőt, az azt kezelő erdőgazdaságot, a fokozottan védett természeti értékeket őrző Baláta-tavat, az erdő mélyén megbújó kisközséget a vadászházzal és az üdülővel.
CSIGÁS, NESZES PATÁSOK
Hazánk középhegységeinek ösvényeit járva némi szerencsével találkozhatunk a juhra emlékeztető muflonnal. Ahhoz azonban, hogy közelről megpillanthassuk őket, igencsak csöndben kell közlekednünk, ugyanis rendkívül éberek. Nem véletlenül mondja a népnyelv: a muflon neszes állat.
EGY VADÁSZ ANATÓMIÁJA
Regényes életútjának „aranykorára” sem hagyott fel az erdőjárással, vadászattal Mess Béla. Az idén kilencven éves pécsi anatómia professzor eddigi élete, s jelen napjai sem mondhatók hétköznapinak. Már a 64. vadászjegye lapul a zsebében, ennyi szezont töltött puskával a kezében, s ahogyan mondja: „amíg a föld be nem fogad, vadászni fogok”.
SELMECBÁNYÁN KEZDŐDÖTT
A selmeci diákhagyományokat ma is őrzik, gyakorolják az erdő-, bánya- és kohómérnöknek tanuló egyetemisták, közvetetten pedig minden iskolás követője, hiszen egyebek közt az év végi ballagás is azokat idézi. Diákhagyományokat bemutató sorozatunk második részében a máig élő szokások szülővárosában, Selmecbányán barangolunk.
ÉLMÉNYÖZÖN A DÉL-ALFÖLDÖN
A DALERD Délalföldi Erdészeti Zrt. Csongrád és Békés megyében több erdei szálláshelyen is várja az erdő- és természetszeretőket. A vadászok, az erdei iskolások, a természetes környezetben kikapcsolódni vágyók egész esztendőben számíthatnak cégünk vendégszeretetére. A közel két évtizede működő, télen is nyitva tartó Gyula-városerdei Erdészeti Erdei Iskola a „felfedezve” tanulás örömét nyújtja mindenkinek.
A BÜKK NAPOS OLDALÁN
A Bükk-fennsíkig felnyúló összefüggő erdőség különleges természeti szépségeket rejt. Magyarország egyik leghosszabb szurdokvölgye, rejtélyes kaptárkövek, cseppkőbarlang, ősemberleletek, gejzírszerűen feltörő forrás, romantikus erdei vasút csalogatja erre a tájra a természetszerető embereket.
TAMÁS GÁBOR: ELVÉSZ A NYOM…
Egy fotós, egy kép, egy történet sorozatunk következő részében Tamás Gábor matematika–kémia szakos tanár képét mutatjuk be. Ferences szerzetesként a természet mindig találkozást jelent számára a Teremtővel, és közösséget mindennel, ami ott körülveszi. A természetfotózás a digitális világ beköszöntével vált kedvenc időtöltésévé.
ISTEN SZERELMES LEVELE
A reformáció 500 évéről megemlékező esztendő végéhez közeledve Bogárdi Szabó Istvánnal, a Magyarországi Református Egyház Dunamelléki Református Egyházkerületének püspökével arról beszélgettünk, hogyan látta a reformáció embere a teremtett világot.
VOLT EGYSZER EGY ICIRI-PICIRI HÁZACSKA…
Nem, nem az iciri-piciri kismacskáról és az ő iciri-piciri ökröcskéiről szól most a mese. Ez a történet dr. Fuchs Józsefről szól, aki szögre akasztván hosszú ügyvédi praxisát, átadta magát régi kedvtelésének: miniatűr falvakat, városokat épít. Az élethű, méretarányos kis házakat maga tervezi és készíti fából, sok játékos ötlettel, és látható örömmel.
MESTERI AJÁNLAT: KÉNYELMES SZÁLLÁS, KITŰNŐ KONYHA AZ ISASZEGI VADÁSZHÁZBAN
A Gödöllői-dombságon s a hozzá tartozó, dél, dél-nyugati irányba húzódó homokvidéken található a Pilisi Parkerdő Zrt. Valkói Erdészete. Ebből mintegy 1000 hektáron terül el Isaszeg határában a vadaskert. A fái közt megbújó Isaszegi Vadászház nemcsak kényelmes szállással, hanem kitűnő konyhával is várja vendégeit, a vadászokat és a környéket fölfedező megfáradt kirándulókat egyaránt.
PÁRATLAN PANORÁMA NYÍLIK A BALATON-FELVIDÉKRE A BATSÁNYI-KILÁTÓBÓL
A Keszthelyi-hegység barlangjainak, növényritkaságainak felkutatása, a hegyek-völgyek bejárása nem fér bele egy-két napba. Valamelyik kilátóra azonban néhány óra alatt is felkapaszkodhatunk, ha varázslatos tájat szeretnénk látni. Mindközül talán a Batsányi-kilátóból nyílik a legszebb panoráma.
LEGENDÁK ÖVEZIK A TÜSKEVÁRI KÉPESFÁT
A tüskevári erdő szélén található Képesfa zarándokhelyet a Bakonyerdő Zrt. a település önkormányzatával közösen újította fel. Bár az egykor ott magasodó tölgymatuzsálem már nem él, a helyén nőtt fa a rajta elhelyezett szentképpel ma is megnyugvást és vigaszt nyújt a zarándoklóknak.
TOLNAI ZÖLDUTAKON
A Tolnai-Hegyhát álomba varázsol és erdőbe küld, ha pedig hozzávesszük a Völgység csodás tájait is, akkor biztosan visszavágyik, aki egyszer is idelátogat. A nagyobb léptékű túraútvonal kialakítása a Zöldút gondolat jegyében történt, ami a közös értékek feltárása mellett, a ma élőkre maradt természeti és emberi örökségek megőrzésére és a tudás átadásának közösségformáló erejére törekszik.
A RÓMAIAK ÖRÖKSÉGE: A FÁCÁN
A fácán hazánkban a zárt erdőségek kivételével szinte mindenhol előfordul, bár országrészenként nagyon eltér az állománysűrűsége. Kirándulásaink során szinte természetesnek vesszük a színpompás kakasok és a lényegesen szerényebb, jól rejtő színű tyúkok jelenlétét. Nem is gondolunk arra, hogy ezen madarak ősei még a római korban emberi segédlettel érkeztek a Kárpát-medencébe.
NEMES SZENVEDÉLYEK – INTERJÚ HERCEG ESTERHÁZY ANTALLAL
Nagystílű hajdanvolt estélyek és vadászatok elevenednek meg herceg Esterházy Antal elbeszéléseiből, aki most a fertődi kastély dísztermében idézi a családi legendáriumot. Őt magát hamar kiröpítette a nagyvilágba a történelem háborús forgószele, de ősei magyarországi birtokai számos vadászkaland és lovas esemény helyszínéül szolgáltak.
SZELLEMI KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGÜNK: A SELMECI DIÁKHAGYOMÁNYOK
A selmeci diákhagyományok jóval többet jelentenek, mint néhány elszigetelt, Selmecre visszavezethető szerveződés szokásainak tovább örökítését. Jóval többet, mert a mai magyarországi diákhagyományok innen nőttek ki, s váltak az országban általánossá. Egyediségét, különös értékét az is bizonyítja, hogy 2014-ben az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága felvette a Szellemi Kulturális Örökség Jegyzékébe.
