Oldal 28/79
Kevés olyan tevékenységet tudunk felsorolni, ami az ember megjelenése óta részese mindennapjainak. Egyik ilyen a vadászat, amelyhez e hosszú kortörténeti időszakban rítusok, abból fakadó hagyományok, következésképpen kultúra társult. Kezdetben a létfenntartás feltétele volt, majd szerepe a társadalmi fejlődéssel együtt fokozatosan átalakult; napjainkban gazdasági jelentőséggel bír, emellett hobbi és hivatás is egyben.
Az európai egyetemeken már a 19. század elején létrejöttek olyan diákszövetségek, amelyeknek tagjaik segítése, illetve a közösség összekovácsolása volt a célja. Általánosságban a latin bursa, vagyis erszény szóval illették ezeket a szerveződéseket, bár valójában egy ládában tartották fontosabb irataikat és közös pénzüket, amiből a szállásukat és gyakran az étkezésüket is fedezték.
Élőhelyi adottságának köszönhetően, hazánk vadállománya egyedülálló Európában. Felbecsülhetetlen természeti kincsünk, értékének óvása és gondozása társadalmi kötelezettség, a hivatásos vadász számára szakmai küldetés. A vad az állam tulajdona, a vadgazdálkodásról a vadászatra jogosult gondoskodik.
Az Egerben élő Veres Imre gyerekkora óta tájékozódási futó. Versenyzik vagy gyerekeket nevel erre a sportágra, emellett versenyeket is rendszeresen szervez. Szinte minden tevékenysége az erdőhöz köti, ezért egészen másképpen látja az erdőt, mint az, aki csak néha sétál át a fák között.
Király Attila matematika szakos középiskolai tanár Baján. A fotózás számára örök szenvedély, amely talán élete végéig elkíséri. Szüleitől már általános iskolás korában kapott fényképezőgépet, azonban a fotózás akkoriban a sok-sok rontott kép mellett még viszonylag költséges hobbinak számított, ezért letett róla.
A kerecsensólyom mindig is kiemelt szerepet játszott mondavilágunkban, történelmünkben. Népünk vezetői szívesen választották erejük, hatalmuk jelképévé, Géza fejedelem koráig a magyarok hadi jelvényeként is szolgált. Az elbeszélések szerint Attila pajzsát is ez a ragadozó madár díszítette.
A nagyon idős erdészeknek a hallgatásuk és tekintetük is teli van bölcselettel. Sok mindent láttak és tapasztaltak, és meg kell becsülni, ha ezeket a tanulságokat megosztják velünk. Szerencsénkre sikerült szóra bírni a 91 éves Olaszy Istvánt, a kiváló erdész szakembert.
A Börzsöny és Mátra között elterülő Cserhát az Északi-középhegység lankás, széles völgyekkel tagolt vidéke, melyhez csatlakozik a Karancs és a Medves kistája is. Ormai csupán néhány helyen haladják meg az 500 méteres tengerszint feletti magasságot, ám változatos földtani adottságai miatt természeti értékekben igen gazdag.
Nem találtam olyan kiadványt, amely a gyerekeknek és felnőtteknek is segít abban, hogy még tartalmasabban, szórakoztatóbban töltsék idejüket az erdőben, a természetben. Erdőmérnökként, több éves erdei iskola vezetői tapasztalattal, és három gyermek édesanyjaként ezért úgy döntöttem, hogy írok én egyet.
A menyétfélék a házimacska megjelenését megelőzően igen fontos szerepet töltöttek be kontinensünkön, hiszen szelídített példányai kiváló rágcsálóirtók voltak a ház körül. A kifejezetten emberkerülő hermelin a nálunk előforduló menyétfélék ritka faja.
Szilvásvárad külterületén, a szépségéről híres Szalajka-völgyben, az erdő ölelésében várja a pihenni vágyó vendégeit a Fátyol Vendégház. A nyugodt és csendes környezet lehetőséget nyújt a teljes kikapcsolódásra. A szállás a nevét a Fátyol-vízesésről kapta, ahonnan egy rövid erdei sétával elérhető.
A KSZC Dráva Völgye Gimnáziuma, Szakgimnáziuma és Kollégiuma az ország egyik legrégebbi, gazdag hagyományokkal rendelkező erdész iskolája. De nemcsak erdészeket képeznek és nevelnek, hanem szakmai események házigazdái, miközben fontosnak tartják, hogy az erdőt, a természeti környezetet az iskolán kívül is megismertessék.
Bács-Kiskun megye északi részén, Kunpeszér község határában rejtőzik a homoki erdőssztyeppek napjainkra fennmaradt egyik legértékesebb, fajokban leggazdagabb képviselője, a Peszéri-erdő. Elnevezése ellenére nem csak változatos erdőállományok alkotják, azokhoz homoki gyepek, valamint mocsár- és láprétek is kapcsolódnak.
A Pilisi Parkerdő erdeit évente 25 millió alkalommal látogatják meg a kirándulók, és a fennállásának 50 éves jubileumát ünneplő erdőgazdaság számos, erdőjárók által kedvelt turisztikai látványossággal is büszkélkedhet. Ilyen a Nagy-Kopasz tetején álló, logikai-ügyességi játék ihlette Dévényi Antal-kilátó, melyről páratlan panoráma nyílik a Vörösvári-medencére.
Három évvel ezelőtt adták át Sopronban a Károly-magaslati Ökoturisztikai Látogatóközpontot, amelyben az erdők élővilágát bemutató kiállítások mellett a Kőhalmy Vadászati Múzeum gyűjteményei, valamint a TAEG Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. erdészeti erdei iskolája is helyet kapott.
A természeti környezet legalább annyira lenyűgözi a Sopronba látogatót, mint maga a város. Az ország első, legfelszereltebb parkerdejét évente mintegy egymillió látogató keresi fel, színes programkínálatával egész évben meghatározó eleme a turizmusnak. A gasztronómia szerelmesei sem csalódnak, Sopronban izgalmas, multikulturális gasztronómiával és kiváló vörösborokkal várják őket.
Ismerik Berecz Andrást, hallották már mesélni? Tudják, az a mosolygó bajuszú ember, pajzán villámokkal a szemében, aki keresztül-kasul bejárta az országot, határon innen és túl, hogy bölcs falusi öregektől összeszedje a legjobb történeteket. Mély és mulattató meséiket eltanulva az ő hangjukon, ám a saját esze járásával is megcsavarintva adja tovább.
A selmeci akadémián a kiegyezés után a magyar lett a hivatalos nyelv, és a hazafias felbuzdulás következtében egyre több lett a magyar hallgató, míg a monarchia többi országainak diákjai és a külföldiek fokozatosan elmaradoztak. A magyar szellemben szervezett és irányított akadémiai ifjúság megtartotta a régi hagyományok szép szokásait, humoros mókáit.
Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.
