Az Erdők Hete rendezvény, a Dráva Völgyi Esték előadás-sorozat, a különböző népszerűsítő programok, mind ezt a célt szolgálják.
A Barcshoz közeli Középrigóc egykor a Széchenyiek birtoka volt. Magyarország egyik legrégebbi és legmegbecsültebb főnemesi családjának a kastélya ma kollégiumként működik, amelyben az erdész iskola fiú tanulóit helyezték el. Az azt körülvevő közel 30 hektárnyi területen a gyakorlati órákat tartják, amíg az elméleti oktatás a városi épületben zajlik.
Az intézményt 2007-ben teljesen felújították, ami a középrigóci telepet is érintette. Jelenleg saját, minősített lőtérrel, motorfűrészes és mezőgazdasági vontatóvezetői tanpályával rendelkeznek. A kollégiumhoz sportpálya tartozik, melynek csarnokában gyakoriak a kiállítások és rendezvények is.
– magyarázta az intézmény igazgatója, Horváthné Madarász Zsuzsanna. Bár nem csak erdészeket képeznek, szakmai körökben elsősorban erről a területről ismertek.
Az erdészeti szakképzés 1961-ben indult Barcson. A térséget elsősorban a mezőgazdaság jellemzi, de Somogy északi területein meghatározó az erdőgazdálkodás. Ártéri erdők, kocsányos tölgyesek tették híressé a vidéket, míg a homokos területeken erdeifenyő növekszik. A gyengébb földeket dohány és krumpli termesztésével hasznosították, mellette az erdő mindig biztos megélhetést nyújtott.
– kezdte a múltidézést Malgay Viktor, az intézmény szakmai igazgatóhelyettese. Az akkori vezetés az üzemhez megálmodott egy faipari technikumot, és kis csavarral így került az erdészeti szakmunkásképzés Középrigócra.
Elsősorban a SEFAG Zrt., a Zalaerdő Zrt. és a Mecsekerdő Zrt. számára képeznek erdészeket, de Tolnában is bizonyítottak a náluk végzettek. Egyre többen keresnek erdész technikusokat vadászati munkakörben is, ugyanis a vadászati, vadgazdálkodási ismeretek oktatása is a képzés része. Az iskolából évente egy osztályt, 20-30 fiatalt bocsátanak ki a gyakorlat számára.
Azt tapasztalják, hogy az állami erdészetek mellett a magán erdőgazdálkodók is egyre több szakembert alkalmaznak, továbbá hivatásos vadászként találnak megélhetést a végzősök. Először beosztott erdészként, majd két év gyakorlatot követően, akár szakitányítóként is dolgozhatnak.
Kutatásokhoz kapcsolódnakPályázatok révén tudományos munkákban, kutatásokban is részt vesznek. A horvátországi Virovitica (Verőce) erdészképzést is folytató középiskolájával közös pályázatukban például elfeledett erdei gyümölcsfákat – vadkörte, vadalma, madárcseresznye, barkócaberkenye és házi berkenye – kutatnak fel, hogy segítsék visszatelepülésüket az erdőbe. Ehhez az összegyűjtött magokból csemetéket nevelnek. A „Ragadozó emlősök állományának felmérése Barcs-Középrigóc környékén” elnevezésű pályázat keretében az aranysakál országos felméréséhez és kutatásához járultak hozzá a barcsi erdésztanulók, egy másik kezdeményezésben pedig a tiszta genetikájú feketenyár feltérképezésében működtek közre a Dráva mentén. |
– magyarázta az igazgatóhelyettes. Mindenekelőtt azokból lesznek jó szakemberek, akik ilyen indíttatásból érkeznek az iskolába. Az erdészeti munkakör szerteágazó tudást, kiforrott látásmódot igényel, ellenben „könnyebb”, más jellegű a mindennapi tevékenyég, mint a hivatásos vadászoké. Az iskolában arra is felkészítik a tanulókat, hogy munkájuk során nemcsak szakmai, hanem etikai, társadalmi kérdésekkel is szembesülniük kell. Az Erdők Hete rendezvényükön például, ahol a nagyobbak tanítják a kisebbeket, kiváló lehetőség adódik, hogy ezeket a kérdéseket megválaszolják, és elsajátíthassák az etikus viselkedési és magatartási formákat.
– mutatott rá az igazgatóhelyettes. A kétnapos eseményre 2019-ben is közel ezren regisztráltak, zömmel alsó tagozatos diákok, de külön tartanak egy napot az óvodásoknak is. Tavaly egy híján húsz állomáson mutatták be az erdők életét, az ott végzett munkákat, az érintett korosztálynak megfelelően.
„Iskolánk arculatát elsősorban a gimnázium és az erdészképzés határozza meg” – fogalmazta meg az igazgatónő. Őrzik a hagyományokat, ápolják a szakmai kapcsolatokat. Évek óta házigazdái például annak a szakestnek, ahová az ország minden sarkából érkeznek erdészek – sőt bányászok is –, hogy megidézzék múltjukat és a selmeci hagyományokat. A diákok szívesen veszik fel az erdész egyenruhát, ezzel is erősítve a közösség összetartozását. Az erdész szakképzést hangsúlyozva, a folyosó vitrinjeiben diorámák mutatják be az az erdők világát, az erdészeti, vadászati tevékenységeket; trófeák és a szakmához kapcsolódó egyéb tárgyak díszítik az osztálytermeket. Az elmúlt években többször otthont adtak a Somogy megyei vadásznapnak, szervezési feladatokban is jelentős szerepet vállaltak.
Mindez hozzájárul ahhoz is, hogy gyakorlati ismeretekkel rendelkező, „munkakész” szakembereket kapnak majd a cégek. A vadásztársaságok törvényi előírások szerint nem fogadhatnak tanulókat nyári gyakorlatra, holott a későbbi foglalkoztatás miatt a vadászati gyakorlat során megszerezett tapasztalatok is hasznosak lennének.
A barcsi diákoknak jó híre van a szakmában, ennek oka az a felkészültség, széles körű szakmai ismeret, amit az iskola nyújt. Az ártéri erdőkön, az égereseken át a homoki növénytársulásokon keresztül a kocsányos tölgyesig, szinte mindennel találkozhatnak iskolaéveik alatt. Növénytani gyakorlatra rendszeresen látogatnak a tanulók a Mecsekbe, vagy a horvátországi Papuk-hegységbe, illetve Zselicbe, továbbá a Zalába, ahol csemetekertet, bükkösöket tanulmányoznak. Gyakran vesznek részt társasvadászatokon a közeli KASZÓ Zrt.-nél, Makó mellé pedig nyúlbefogásra mennek. Az iskolában preparátorszakkört működtetnek, vadászkürtöseik gyakori fellépői különböző szakmai rendezvényeknek.
„A szakmai képzés során a tehetséggondozás is fontos feladatunk. Rendszeresen részt veszünk az erdész technikus tanulók Országos Szakmai Tanulmányi Versenyén (OSZTV), illetve az Országos Ifjúsági Vadászvetélkedőn. Mindkettőnek többször voltunk már házigazdái, így az idei Országos Ifjúsági Vadászvetélkedőnek is, ahol csapatunk a második helyen végzett” – jegyezte meg nem kis büszkeséggel Malgay Viktor.
