Oldal 18/77
A Telki határában található Anna-lak még a 20. század elején épült, ám a hajdani erdészlak évtizedekig zárva volt a túrázók előtt. A közelmúltban a Téry Ödön Nemzeti Turistaház-fejlesztési Program segítségével felújították, így újra várja a Budai-hegységben túrázókat.
Kevesen tudják, de Debrecen környékének erdősültsége vetekszik a Sopron környéki területekével. A cívisvárosi és a megyeszékhelyet körülölelő erdőkről írt könyvet Gencsi Zoltán okleveles erdőmérnök. A Debreceni Erdőskönyv a NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zrt. kiadásában jelent meg.
Ha felelevenítjük egykori osztálykirándulásainkat, a legtöbbünknek a Kékestetőről is vannak emlékeink. Az ország legmagasabb pontjának felkeresése minden gyereknek hatalmas kaland, akik később családjukkal, majd unokáikkal visszatérve együtt idézik fel fiatalkori élményeiket.
A hajdani alföldi vízszabályozások nehéz helyzetbe hozták a kiskunsági homokhátság erdőállományait, a folyók áramlási sebessége felgyorsult, ettől egyre jobban „berágták” magukat a medrükbe, és ennek következményeként a talajvízszint süllyedt. Ezek ismeretében gondolhatnánk, hogy az ország földrajzi középpontjában, Pusztavacson napégette homok, pusztai növényzet vár ránk.
A forró nyári napokat enyhítendő, különösen érdemes ellátogatnunk az Alföld folyóvizei által szeldelt, s ezáltal legzöldebb tájegységére, a Körösök vidékére. Oda, ahol nemcsak a vízitúrákat kedvelők, hanem a bakancsos turisták is felüdülhetnek a folyók menti ligeterdőkben.
Ötödik alkalommal hirdette meg az Országos Erdészeti Egyesület a középiskolásoknak szóló Fedezd fel az örökséged! erdőismereti vetélkedőt. Az idei versenyt az egész Kárpát-medencére kiterjesztették, így rekordot döntve 185 háromfős csapat jelentkezett 58 település közel 100 iskolájából. Az első helyezést ezúttal a veszprémi Vetési Albert Gimnázium Autotróf Kakukkmadarak csapata szerezte meg.
A Mecsek hemzseg a legendáktól, regéktől és népi mendemondáktól. Ha nem is minden kőnek, de számos kútnak, sziklának, romnak vagy barlangnak, keresztnek és képes fának története van, némelyiknek több is. Ha végigpásztázzuk a Kelet-Mecsek vadregényes domborzatát, az egyik meredek hegycsúcson Máré vára tűnik elő a rengetegből. Az egykori lovagvár falai máig őrzik a múlt szövevényes titkait, és ezzel együtt a helyhez kapcsolódó mondákat is.
Kezdhetnénk úgy is, hogy „ismert erdei körökben az az általános nézet” – de most nem Micimackóról és a mézről lesz szó, hanem arról, hogy a szentendrei Szilágyi család szereti az erdőt, és az ő kerámiáik is népszerűek erdész körökben.
Igazán maradandót alkotni csak tehetséggel lehet. De hogyan lehet valami újat és egyedit belevinni egy olyan régi művészeti tevékenységbe, mint a festészet? A válasz az alkotó személyiségében és látásmódjában rejlik. Kísérletezni különféle technikákkal, megtalálni azt a módot, amitől az alkotás más lesz a többitől. Ezt érezhetjük, mikor tüzetesen mustráljuk Prihoda Judit festményeit.
„Fényképezőgép helyett alma volt a jelem az óvodában, mégis hobbimmá, majd hivatásommá vált a fotózás. Jó pár éve, mikor Budapesten vendéglátásban dolgoztam, egy csapatépítő buli keretében a szakácsunk elhozta a tükörreflexes fényképezőgépét. Ahogy láttam magam az általa készített képen az elmosódott háttérrel, rögtön a fotózás szerelmese lettem."
A megfejthetetlen eredetű Kaszó elnevezés egy települést, sok évszázados, tragédiákkal és titkokkal terhes történelmet, az ország legnagyobb egybefüggő síkvidéki erdejét, ezerszínű, páratlan értéket képviselő biológiai életközösséget jelöl. De jelent még egy állami erdőgazdaságot is, amely az itt zajló tevékenységeket összefogja.
Barkóczi István erdőmérnök két évtizeden keresztül szolgálta a SEFAG Zrt. erdőgazdaságot, azonban vezérigazgatóként kevesebbet élvezhetett a gyakorlati szakmából – a 13 milliárd forintos forgalmú cég nem hagyott sok szabadidőt neki. Ma már nyugdíjasként szenvedélyes kiránduló, rendszeresen járja az erdőt, gombát gyűjt.
Az állami erdőgazdaságok 2021. május végéig több mint 6000 köbméter hulladékot gyűjtöttek össze és szállítottak el az erdőterületekről a Tisztítsuk meg az Országot! kezdeményezés keretében.
A belföldi, ezen belül az erdei turizmus folyamatos növekedése azt mutatja, hogy egyre többen választják kikapcsolódási helyszínként hazánk természeti környezetét. A tavaly és idén kialakult járványhelyzet még több embert késztetett a bezártságból a turistautakra és a népszerű erdei kirándulóhelyekre.
Az Őrséget egykoron Gyántásországnak hívták, utalva az erdőket uraló, nagy gyantatartalmú erdeifenyőre, de az elnevezésben kis gúnyolódás is volt a helyiek felé. Napjainkban az Őrség állami tulajdonú erdeinek kezelője a Szombathelyi Erdészeti Zrt. Szentgotthárdi Erdészeti Igazgatósága, mely összesen 12 045 hektáron gazdálkodik.
Hazánk kiemelt célja az ország fával borított területeinek növelése. Az ország zöldítése nemcsak szebbé teszi környezetünket, hanem komoly klímavédelmi jelentősége is van: az erdők meghatározó szerepet játszanak az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésében, a szén-dioxid megkötésében, a mikroklíma javításában.
Európa legnagyobb összefüggő ártéri erdejének szinte teljes egésze természetvédelmi oltalom alatt áll. A fokozottan védett területek nem látogathatók, a védett erdőrészletekben pedig csak szigorú szabályok betartásával barangolhatunk. A Gemenc Zrt. által fenntartott tanösvények, például az interaktív Molnárka tanösvény, ugyanakkor segítik az erdő csodáinak megismerését.
Aki igazán eldugott, vagy éppen izgalmas erdei tájat keres, a Börzsönyben mindkettőt megtalálja. Jó kiindulópont a bakancsos túrákhoz az Ipoly Erdő Zrt. Királyréti Erdészetének Tóvik vendégháza a Magas-Börzsöny kapujában. Az exkluzív kialakítású épületegyüttes a fővárosból alig egy órányi utazással elérhető, házias és vadételeket egyaránt kínáló, családias hangulatú, panzió jellegű szálláshely.
Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.
