Miskolctól mindössze 20 kilométerre, hamisítatlan erdei környezetben, az egykori szolgálati lakás, majd vadászház helyére épült fel a korszerű, látványában mégis a helyi hagyományokat idéző épületegyüttes. Az ökoház létrehozásának üzenetértéke is volt, az erdőgazdaság a természetkedvelők és a fiatalok felé kívánt nyitni. Érkezéskor a Bükk vadfajait, azok lábnyomait bemutató kis dioráma fogadja a vendéget. Ezzel a kiállítással nem csak szálláshelyként működnek, „mini múzeumként” kicsivel többet is adnak az itt eltöltött idő alatt.
A látogatóközponthoz tartozó parkban rövid tanösvény segíti az idelátogató gyermekek, turistacsoportok játékos tanítását. Bemutatja a hegységet geológiai, földtani szempontból, ismerteti a térségben jellemző növény-, gomba- és vadfajokat, és nem feledkeztek meg a helyi mesterségekről sem, szénégető boksát és mészégető kemencét is kialakítottak.
Kőről kőre
A Bükk-hegység nem az Északi-középhegységgel mutat elsősorban rokonságot, inkább az Északi-Kárpátok előretolt bástyája. Hatalmas mészkőtömb, jellegzetes mészkőfennsík a magja. Talán kevéssé ismert, hogy Magyarország legnagyobb átlagmagasságú hegysége, több 800 és 900 méteres csúccsal. Nincsenek olyan kiemelkedések, mint például a Mátrában, viszont érdekes, hogy a Bükk- hegység folyamatos növekedésben van.
– magyarázta Bózsó Gyula. Az ÉSZAKERDŐ Zrt. műszaki osztályvezetője hozzátette, e hatalmas kiemelkedő mészkőtömb peremén találjuk a nevezetes „köveket”, mint a Három-kő, a Tar-kő, a Pes-kő, az Oltár-kő és az Istállós-kő. Az idelátogatók számára ajánlják a „kőről kőre” való túrázást, hiszen nagyon különleges panoráma nyílik a tetejükről.
A Bükk ugyanakkor az ellentétek hegysége is. A Bükk-fennsíkot kelet-nyugati irányban a Garadna-völgy szeli ketté. Mély, eróziós völgy, nagy része szinte soha nem látja a napot. Idősebb erdészek gyakran anekdotáztak arról, hogy még nyári hónapokban is találtak ott összetömörödött hóréteget. Ha már szóba került a hó, érdemes megemlíteni, hogy a hóval borított napok száma a Bükk-hegységben a legtöbb.
A fennsíkon a karsztosodási folyamatoknak köszönhetően töbrök – vagy tebrek – alakultak ki. Tavaly vezető hír volt, hogy ezekben a töbrökben, szélcsendes időszakban, nem hivatalosan mínusz 35,5 °C-ot mértek. Ezt szokták töbörklímának hívni, amitől akár nyáron is fagypont alá eshet a hőmérséklet. Annyira érzékeny jelenség, hogy a méréseket végző szakemberek testhőmérséklete is meg tudja változtatni a töbrök mikroklímáját. Semmi köze nincs a klasszikus jégbarlanghoz, nincsen jéglencse a töbrök alatt, tehát nem az táplálja.
Erőt adnak
Ha meg akarjuk hódítani a Bükköt, általában két fő kiindulópontot szoktunk említeni, Szilvásváradot és Lillafüredet. Ezekből a völgyekből indulnak a turisták a védett Bükk-fennsíkra, és jutnak el a kövekre.
A hegység településeit nézve legalább ennyire színes képet kapunk. Elsősorban a mészégetés, a szénégetés, illetve az üveggyártás miatt alakultak ki a huták, így Óhuta, Újhuta, Répáshuta. Ezekben az égető kemencékben, kohókban főként szlovák nemzetiségűek dolgoztak, akiket mesterségbeli tudásuk miatt telepítettek le. A látogatóközpont előtt fut a Macskalyuki út, eljuthatunk rajta egészen Bükkszentkeresztig. A háztól mintegy 8 kilométerre, kellemes sétával elérhető a Lófő tisztás, ahol IV. Béla király utoljára ütközött meg a tatárokkal; ennek tiszteletére emlékkövet helyeztek itt el. 
Amikor az Újhuta – ami Bükkszentkereszt régi neve – melletti erdőbe ért, egy kövön megpihent, amely megpuhult alatta, s mikor továbbindult, újra megkeményedett, ülése nyomát azonban megőrizte. Egy másik mítosz szerint itt gyülekeztek a hívők a kácsi búcsúra, majd a rokonság itt várta őket vissza. A zarándokok 20 kilométert tettek meg oda-vissza, majd hazatérve a Boldogasszony-köve mellé pihentek le, ahol hihetetlenül gyorsan visszanyerték erejüket. Egyesek szerint nemcsak a kövek, hanem az itt lévő fák is gyógyító erővel bírnak, feltöltenek energiával, ha megöleljük őket.
Várak, fürdők, kisvasút
A történelem kedvelőinek legnagyobb örömére várakban is bővelkedik a környék. A bekénypusztai háztól alig 3 kilométerre bújik meg az Alsó-Kecskevár, azon túl a Halomvár, a Majorvár és a Latorvár. Ezek avar kori földvárak voltak. A kibukkanó várfal részletei vonzzák a régészet és a természetjárás iránt érdeklődőket, beindítják azoknak a túrázóknak a fantáziáját, akik szeretnek történelmi érdekességek után kutatni.
Néhány gyógyfürdő is van a közelben: Mezőkövesden, a különleges kénes fürdő, a Zsóry, a bogácsi, a demjéni vagy az egerszalóki termálfürdő. Aki viszont ki sem akar mozdulni Bekénypusztáról, az a néhány száz méterre fekvő, tavaly nyáron telepített egyhektáros emlékerdőt látogathatja meg. Az ÉSZAKERDŐ szakemberei ezzel állítottak emléket az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállításnak, emellett a Magyarországon új lendületet kapó erdőtelepítéseknek, s az erdők egyre növekvő értékét is jelképezi. A közeli csemeték emlékeztetnek a megújulásra, az erdészek által végzett, generációkon átívelő, fontos munkára.
Bózsó Gyula nem csak szakmai szemmel tekint az erdőre. Erdőjáróként látja benne az embert, a jövőt biztosító lehetőségeket, őseink verejtékkel gyűjtött tapasztalatait.
Ennek része az is, hogy megmutassák az érdeklődőknek azokat a különleges, tiszta forrásból származó, ehető erdei alapanyagokat, melyek felhasználásával hosszú távon lehet fenntarthatóbb jövőt biztosítani.
„A vándortáborok, az erdei iskolák reneszánszukat élik, érdemes a fiatalokkal is meg- ismertetni a természetben rejlő szépséget. Már fél- vagy egész napos program után elkezdik befogadni az erdőt, viszont ehhez izgalmas és számukra is érdekes jelenségeket kell megmutatni, személyes élményeket kell kínálni” – fogalmazott a szakember.
A csodálatos természeti és épített környezet mellett ugyancsak nagyon népszerű és szorosan köthető a turizmushoz, a természetjáráshoz az erdőgazdaság fenntartásában működő Lillafüredi Állami Erdei Vasút, ami évente 250 ezres utasforgalmat jegyez. A Mikulás-vonatokon akár húszezer gyermeket is elvisznek a lillafüredi mesebirodalomba.
Amikor Trianont követően Magyarország elvesztette erdeinek jelentős részét, a Bükk-hegységet a magyar Tátraként emlegették. A természetkedvelők, pihenésre vágyók „hiánypótlóként” fedezték fel Lillafüredet. A Palotaszálló 1927–1930 között készült el, a munkálatok levezetésében kiváló szaktudással rendelkező erdőmérnökök vettek részt, akárcsak a Lillafüredi Kisvasút építésénél, amiben Modrovich Ferencnek volt kiemelkedő szerepe.
Ez volt a vidék legelső turistakilátója, amire a magyar természetjárás egyik alappontjaként tekinthetünk. Az avatón Téry Ödön is részt vett, nevét pedig Teleki grófnőről, azaz Teleki Zsófiáról kapta. Az külön érdekesség, hogy a lánya, Vay Erzsébet – akit Lillának becéztek – lett Lillafüred névadója.
Szenvedélye a konyha
A Bekénypusztai Turisztikai Látogató- központ és Ökoház nevéhez híven napelemeket, víztakarékos gépészeti megoldásokat kapott, nappal fényaknák biztosítják a természetes világítást, fűtése megújuló energiára alapozott. Megjelenésében pedig a térségre jellemző elemek mutatkoznak meg. „Sokakat vonz a Bükk egyedi bája, ellenállhatatlan természetessége. A pandémia is rámutatott arra, hogy az emberek igénylik a természet adta igényeket, megnyugodva, feltöltődve ezzel, átértékelve helyzetüket. Az erdőhöz való visszatérés szinte már ösztönös”– emelte ki Bózsó Gyula.
A látogatóközpont motorja, Tóth Ottóné Anikó csillogó szemmel beszél a helyről, és ez a lelkesedés ragadós.
A főzés, a konyhai feladatok mellett szívesen járja az erdőt, és még mindig rácsodálkozik, ahogy újabb és újabb titkok tárulnak fel előtte. Számára ezt a soha meg nem unható élményt nyújtja Bekénypuszta.
„A régi vadászházat 1988-ban újították fel, és 2014-ben ennek alapjain épült meg a központ”– magyarázta, hogy a korábbi házhoz is kötődött. A figyelmes fogadtatásnak köszönhetően a vendégek többsége visszatér, egyesek már generációkat mutatnak be. Négy kétágyas szobájukban tíz személyt szállásolnak el, az étkezőben 32 embert tudnak fogadni, kedvelt helyszíne az épület családi, társasági eseményeknek.
A konyha központi helye a létesítménynek. Az alapanyagok összeválogatásánál Anikó a frissességen kívül a szezonalitást is szem előtt tartja. Mondhatnánk, könnyű helyzetben van, hiszen vadászházvezetőként a legjobb hozzávalókat szedheti össze. Az erdő kimeríthetetlen kincsek tárháza, gyümölcsök, gombák, fűszernövények kerülnek a konyhára. Amit pedig rejtve tart a vidék, azt a környező települések kistermelőitől szerzi be.
Viniczai Sándor
Fotók: Bózsó Gyula, Fehér János, Kiss Gergő
Kacsamáj brulée, pirított házi kaláccsal
Hozzávalók: 10 dkg kacsamáj, 1 dl 30%-os tejszín, 1 evőkanál aszú, 1 tojássárgája, 1 mokkáskanál méz, só, bors.
A kalácshoz: 50 dkg liszt, 2,5 dl tej, 2 dkg élesztő, 2 tojássárgája, 2 evőkanál cukor, 6 dkg vaj, 1 mokkáskanál só, 1 tojás a kenéshez.
Az alapanyagok összeturmixolása után 140 °C-os sütőben, vízfürdőben 30 percig sütjük. Tálalás előtt barnacukorral megszórjuk, amit szakácsfáklyával rápirítunk.
A kalácshoz a hozzávalókat bedagasztjuk, 30 percig pihentetjük, majd annyi cipót formálunk, ahány ágból szeretnénk a fonást készíteni. Újabb 20 percig pihentetjük, majd hurkákat sodrunk belőlük, és elkészítjük a fonatot. Ezt további 30 percig sütőpapírral kibélelt tepsiben pihentetjük, majd megkenjük tojással, és 180 °C-os sütőben 40 perc alatt aranybarnára sütjük.
Sült csülök, párolt-sült zöldségekkel
A csülköt sózzuk, borsozzuk, majd a sütőedénybe paprika-, paradicsom-, hagymaágyra helyezve 160 °C-on, 1 órán át lefedve sütjük. Ezután 200 °C-ra emelve a hőmérsékletet, fedés nélkül ropogósra pirítjuk. Jól illik mellé a burgonya, a sárgarépa és a káposzta is.
Hármas rétes, rumos vaníliasodóval
Hozzávalók: 3 réteslap, a töltésükhöz mák, alma, meggy és túró. A sodóhoz 7 dl tej, 4 tojássárgája, 1 evőkanál liszt, 6 dkg cukor, 1 vanília.
Három rétesbordát készítünk. Az egyiket almával lazított mákkal töltjük, a másikat meggyel, a harmadikat pedig túróval. A három bordát egy közös lapban föltekerjük, sütőpapírral bélelt tepsibe helyezzük, tetejét és oldalát olvasztott vajjal megkenjük, majd 200 °C-os sütőben 30 perc alatt készre sütjük.
A sodóhoz a lisztet kevés tejjel és a tojásokkal kiverjük. A maradék tejet cukorral, vaníliával ízesítve langyosra melegítjük, majd fokozatosan a tojásokhoz adjuk és forralással besűrítjük. Végül kevés rummal ízesítjük, a vágott rétes mellé kínáljuk.
