KÖVESTETŐ-KILÁTÓ
Kövestető Pécstől 16 kilométerre, Hosszúhetény és a Komlóhoz tartozó Zobákpuszta között fekszik. Itt épített nemrégiben új kilátót a Mecsekerdő Zrt., 458 méter magasan a Kelet-Mecsek Tájvédelmi körzet határában.
Kategória: Lapszemle
Oldal 42/79
HIÁNYPÓTLÓ KÉZIKÖNYV
Hol találhatók hazánk leghíresebb Atlasz-cédrusai, történelmi időkről tanúskodó hárs- és tölgyfái? A Gecsmáné-kert ma élő olajfái Jézus idejéből származnak vagy később ültették őket? Miért világhírűek a bükkábrányi ősfaleletek? Mi köze van egy dél-amerikai faanyagnak Brazíliához és a tojásfestéshez? Ezekre a különleges kérdésekre is választ kapunk, a Földünk kiemelkedően fontos növényeinek világát bemutató könyvújdonságban.
EGY FOTÓS, EGY KÉP, EGY TÖRTÉNET
Sorozatunkban a természetből ellesett ritka, avagy különös pillanatokra szeretnénk ráirányítani a figyelmet. A képhez természetesen mindig tartozik egy fotós, a párosukat pedig gyakran egy izgalmas történet köti össze.
REPEDNEK A FESZÜLTSÉGTŐL
Éghajlatunk természetes és szabályos velejárója a téli fagyos időszak. Ennek ellenére a szélsőségesen alacsony hőmérséklet, illetve a hirtelen erős lehűlés komoly károkat okozhat az erdőben is.
ERDŐ ÉS VÍZ
Az erdő és víz kapcsolatáról többnyire a víz okozta erdőkárok, az árvizek, a jégkárok, az eróziós jelenségek jutnak eszünkbe, pedig ennek a kapcsolatnak sokkal meghatározóbb a kedvező vonatkozása. Ha csak arra gondolunk, hogy a földi élet alapja a víz, máris érezhető, van e téren megismerni való bőven.
A ZÖLD ÁRNYALATAI
A Földművelésügyi Minisztérium az erdőtörvény módosításáról szóló törvénytervezetet 2016 novemberében közigazgatási egyeztetésre, illetve társadalmi vitára bocsátotta. Ezzel kapcsolatban Dr. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkárt kérdeztük.
SZOBORCSOPORT ŐRZI A MAGYAR ZARÁNDOKUTAT
A Magyar Zarándokút 12. szakasza a Gemenc Zrt. kezelésében lévő területeket is érinti, és a Fajszhoz közeli Duna parton különleges szoborcsoport mellett halad.
ERDŐS-TAVAS TURISTAPARADICSOMOK FEJÉR MEGYÉBEN
A VADEX Mezőföldi Erdő- és Vadgazdálkodási Zrt. most bemutatandó két területe Fejér megye turistaparadicsomai közé tartoznak. A soponyai Ökoturisztikai Központ, valamint a Pákozd-Sukorói Arborétum és Szabadidőpark egyaránt csodás erdős-tavas környezetben várja a kikapcsolódni, sportolni, tanulni vágyó embereket.
MUNKAHELY EGY ÉLETRE
Sándorfalvi László, a VADEX Mezőföldi Erdő- és Vadgazdálkodási Zrt. nyugalmazott fővadásza büszkén vallja, hogy a vállalatnál töltött 48 évben teljes szakmai életet élhetett. Egyetlen, tehát első és egyben utolsó munkahelye megadta számára a lehetőségeket, melyekkel vágyait, céljait megvalósíthatta.
TELELÉSI PRAKTIKÁK
A rovaroknak hatalmas kihívást jelentenek a hőmérsékleti szélsőségek, a nyári forróság, különösen pedig a kemény téli fagyok. A tél túlélésére rendkívül változatos praktikákat alkalmaznak, a többi között bonyolult fiziológiai változásokra képesek, körültekintően választanak telelőhelyet, és néhány egyszerű, gyakorlatias trükköt is bevetnek. Ez utóbbiakból mutatunk be néhány példát.
ZÖLDELLŐ EGYHÁZ
Erdei hasonlattal élve: a kereszténység 2000 éves törzsének 500 éves ága a reformáció. És, hogy az idén jubiláló egyház milyen friss „zöld hajtásokra” törekszik, arról Gáncs Péterrel, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspökével beszélgettünk.
KOPOGÓ FAPAPUCS
Strung Györgyöt nevezhetnénk egyszerűen a faklumpa virtuózának. Idős kora ellenére fürgén jár a keze, megszokott mozdulatokkal járatja a szerszámot a fán, és mindent tud, amit egy mesterembernek tudnia kell.
TITKOKRÓL REGÉL A MADÁRLÁTTA SULI
Belső-Somogy rinyákkal átszőtt rengetegében bújik meg a SEFAG Zrt. Sziágyi Erdészeti Erdei Iskolája, amely közel negyed évszázada várja a természet csodáit fölfedezni vágyó kicsiket és nagyokat.
PUSZTÁN ERDŐ?
A NEFAG Zrt. Szolnoki Erdészete szinte a semmiből lett a megye meghatározó erdőgazdálkodója. A hosszú évek során végzett szívós, áldozatkész és gyakran gyötrelmes munka eredményeként megteremtették az erdőgazdálkodás hagyományait, létrehozták az alföldi erdészet kultúráját, az erdei környezet iránti igényt, és nem utolsósorban munkát, megélhetést adtak a nem éppen gazdag vidék családjainak.
AZ ERDÉSZETTÖRTÉNET-ÍRÁS
Akár az országok, az erdők jelenének megértéséhez is szükséges kezelésük történetének az ismerete. A Mi Erdőnk ezért indulása óta tartalmas erdészettörténeti írásokban dolgozta fel a magyar erdők és a magyar erdőgazdálkodás fontosabb fejezeteit. Sorozatunk zárásaként pedig magának az erdészettörténet-írásnak a jellemzőit foglaljuk össze.
AZ ÚJÍTÓ ERDÉSZ
Máriás Ferenc mindszenti kerületvezető erdész több mint négy évtizedes erdészetben eltöltött munkája önmagában is tiszteletet parancsoló. Szakmai újításaival pedig az erdészkollégák tevékenységét is könnyíti. Édesapja és Dávid fia révén háromgenerációs erdészcsalád az övék.
SÁROSFŐI ÍNYENCSÉGEK
A bakonyi Kígyós-patak mentén a múlt században még több malom őrölte a kenyérnek valót, a Huni-völgytől Nemeshanyig tartó (kb. 6 kilométeres) szakaszon kilencet találtak. A Sárosfői Vadászház is malomnak épült, ma is látszik a malomkerék tartószerkezete. A Bakonyerdő Zrt. 1999-ben újította fel, azóta fogadnak szállóvendégeket, és kényelmüket a környék jellegzetes ételeit felvonultató konyha is szolgálja.
BATI-KERESZT KILÁTÓ
Már az ókorban is műveltek szőlőt és készítettek bort az akkori Alisca, vagyis a mai Szekszárd környékén. A rómaiaknak köszönhetjük, hogy Pannónia provincia keleti határán létrejött a borkultúra. A patinás Szekszárdi borvidéket megismerni szándékozóknak azonban majd kétezer évet kellett várni, hogy felülről is megtekinthessék a buja szőlőültetvényeket és a kiváló borokat adó, az emberi kéz és a természet közös munkájából létrejött tájat.
