A mintegy 30 hektáros területen a fokozott igénybevétel miatt hozták létre hajdan a Honvéd Kincstár Erdőgondnokságot, az kezelte a lő- és gyakorlótereket, látta el tűzifával a laktanyákat, adta a szükséges faanyagot a hadiszekerekhez, ágyúkhoz, lőszeres ládákhoz, valamint a huszár- és a hadilovak karámjaihoz, istállók berendezéséhez.
A honvéd-kincstári (állami) erdőgazdálkodásnak Magyarországon több mint 100 éves történelmi hagyománya van. A Bakony ezen területén a VERGA Zrt. szervezi, irányítja és végzi az erdészeti-, vadgazdálkodási- és a mezőgazdasági munkákat. Az erdőfelújítás a lőtér területén természetes úton magról történik. A gondos és kíméletes fakitermelés ellenére is szükséges az újulat kiegészítése, pótlása. Folyamatos emberi beavatkozással a termőhelynek leginkább megfelelő, természetközeli erdők kialakítása a cél. Az erdők nagyvadban gazdagok, különösen sok a szarvas, őz, vaddisznó és muflon.
Ritka értékek
Az elmúlt évek kutatásai alapján bebizonyosodott, hogy a katonai lőtérként évekig használt területeken nagyon ritka természeti értékek is rejtőznek, 133 védett és 7 fokozottan védett faj fordul elő. A fokozottan védettek közül kiemelendő a két ponton is fellelhető cifra kankalin, az adott helyhez kötött növényfajok közül pedig a Szent István-szegfű és a magyar gurgolya.
A sokáig a kutatóktól is elzárt területen az állatvilág is különösen gazdag. Az ízeltlábúak közül a csüngőaraszoló hazánkban éri el elterjedésének nyugati határát. A dolomitlejtők meleg, száraz, déli oldalainak tisztásokkal tarkított karsztbokorerdői olyan lombfogyasztó lepkefajoknak adnak otthont, mint a magyar púposszövő és a tölgyfaszender.
Megfelelő szaporodóhely híján a térség kétéltűekben meglehetősen szegény, viszont a hüllők közül a zöld-, a fali- és a fürgegyík nagy számban él a területen, akárcsak a főként gyíkokkal táplálkozó réz- és erdei sikló. A pannongyík a terület két helyéről is előkerült.
Az elmúlt évtized ürge-visszatelepítéseinek köszönhetően némi szerencsével vadászó kerecsensólymot és parlagi sast is megfigyelhetünk. A gazdag hüllőfaunának hála pedig kígyászölyvből két pár is fészkel a környék erdeiben. Darázsölyv és a vörös kánya szintén él a BHK területén, és két népes gyurgyalagtelep is kialakult.
Az emlősökből a lő- és gyakorlótéren a denevérfajok csoportja a leggazdagabb, a rovarevő vakond és sün mellett gyakori a mezei-, a keleti-, az erdei- és a törpecickány is. Ürgét és mókust, erdei egérfajokat, mezei pockot, mezei nyulat, a ragadozók közül rókát, menyétet és mezei görényt is láthatunk.
Rombolás nélkül
A katonák is segítenek abban, hogy ez a már-már paradicsomi állapot a következő nemzedékek számára is fennmaradjon. A kiképzés, a gyakorlatok során kiemelt figyelmet fordítanak a környezet megóvására is. A hon védelme nem járhat a környezet rombolásával, alapvető törekvés, hogy a katonai feladatokat ökológiai lábnyom hagyása nélkül végezzék a csapatok.
A NATO/EU tagságunk óta a Magyar Honvédségnek szigorú környezetvédelmi szabályoknak kell megfelelnie. Ma már minden katona részesül természet- és környezetvédelmi képzésben is, a BHK területére érkezők úgynevezett katonai zsebkártyát kapnak, mely tartalmazza a betartandó szabályokat, valamint a környezetvédelmi előírásokat is. Térkép alapján tájékozódhatnak, hogy milyen tevékenységet hol folytathatnak. Az előírások a tűzvédelemre is kiterjednek, tűzgyújtási tilalom idején például nem végezhető fokozottan tűzveszélyes művelet. Az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően pedig korszerű tűzoltóautók, jó minőségű utak és tűzi víztározó is biztosítéka annak, hogy ne keletkezzék tetemes tűzkár a zömében Natura 2000-es területeken.
Az utakról letérni, fán, bokron keresztülgázolni nem engedélyezett, s álcázáshoz is csak a kijelölt területeken, ott is elsősorban az idegenhonos, visszaszorítandó fák használhatók fel. Minden katona személyesen, anyagilag is felel tevékenységéért, az esetleges természetkárosítást köteles megtéríteni. A BHK területe ma már nem teljesen zárt világ, egyes részeit jelzett turistaúton, tanösvényen magunk is fölfedezhetjük.
