Oldal 41/77
A Földművelésügyi Minisztérium az erdőtörvény módosításáról szóló törvénytervezetet 2016 novemberében közigazgatási egyeztetésre, illetve társadalmi vitára bocsátotta. Ezzel kapcsolatban Dr. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkárt kérdeztük.
A Magyar Zarándokút 12. szakasza a Gemenc Zrt. kezelésében lévő területeket is érinti, és a Fajszhoz közeli Duna parton különleges szoborcsoport mellett halad.
A VADEX Mezőföldi Erdő- és Vadgazdálkodási Zrt. most bemutatandó két területe Fejér megye turistaparadicsomai közé tartoznak. A soponyai Ökoturisztikai Központ, valamint a Pákozd-Sukorói Arborétum és Szabadidőpark egyaránt csodás erdős-tavas környezetben várja a kikapcsolódni, sportolni, tanulni vágyó embereket.
Sándorfalvi László, a VADEX Mezőföldi Erdő- és Vadgazdálkodási Zrt. nyugalmazott fővadásza büszkén vallja, hogy a vállalatnál töltött 48 évben teljes szakmai életet élhetett. Egyetlen, tehát első és egyben utolsó munkahelye megadta számára a lehetőségeket, melyekkel vágyait, céljait megvalósíthatta.
A rovaroknak hatalmas kihívást jelentenek a hőmérsékleti szélsőségek, a nyári forróság, különösen pedig a kemény téli fagyok. A tél túlélésére rendkívül változatos praktikákat alkalmaznak, a többi között bonyolult fiziológiai változásokra képesek, körültekintően választanak telelőhelyet, és néhány egyszerű, gyakorlatias trükköt is bevetnek. Ez utóbbiakból mutatunk be néhány példát.
Erdei hasonlattal élve: a kereszténység 2000 éves törzsének 500 éves ága a reformáció. És, hogy az idén jubiláló egyház milyen friss „zöld hajtásokra” törekszik, arról Gáncs Péterrel, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspökével beszélgettünk.
Strung Györgyöt nevezhetnénk egyszerűen a faklumpa virtuózának. Idős kora ellenére fürgén jár a keze, megszokott mozdulatokkal járatja a szerszámot a fán, és mindent tud, amit egy mesterembernek tudnia kell.
Belső-Somogy rinyákkal átszőtt rengetegében bújik meg a SEFAG Zrt. Sziágyi Erdészeti Erdei Iskolája, amely közel negyed évszázada várja a természet csodáit fölfedezni vágyó kicsiket és nagyokat.
A NEFAG Zrt. Szolnoki Erdészete szinte a semmiből lett a megye meghatározó erdőgazdálkodója. A hosszú évek során végzett szívós, áldozatkész és gyakran gyötrelmes munka eredményeként megteremtették az erdőgazdálkodás hagyományait, létrehozták az alföldi erdészet kultúráját, az erdei környezet iránti igényt, és nem utolsósorban munkát, megélhetést adtak a nem éppen gazdag vidék családjainak.
Akár az országok, az erdők jelenének megértéséhez is szükséges kezelésük történetének az ismerete. A Mi Erdőnk ezért indulása óta tartalmas erdészettörténeti írásokban dolgozta fel a magyar erdők és a magyar erdőgazdálkodás fontosabb fejezeteit. Sorozatunk zárásaként pedig magának az erdészettörténet-írásnak a jellemzőit foglaljuk össze.
Máriás Ferenc mindszenti kerületvezető erdész több mint négy évtizedes erdészetben eltöltött munkája önmagában is tiszteletet parancsoló. Szakmai újításaival pedig az erdészkollégák tevékenységét is könnyíti. Édesapja és Dávid fia révén háromgenerációs erdészcsalád az övék.
A bakonyi Kígyós-patak mentén a múlt században még több malom őrölte a kenyérnek valót, a Huni-völgytől Nemeshanyig tartó (kb. 6 kilométeres) szakaszon kilencet találtak. A Sárosfői Vadászház is malomnak épült, ma is látszik a malomkerék tartószerkezete. A Bakonyerdő Zrt. 1999-ben újította fel, azóta fogadnak szállóvendégeket, és kényelmüket a környék jellegzetes ételeit felvonultató konyha is szolgálja.
Már az ókorban is műveltek szőlőt és készítettek bort az akkori Alisca, vagyis a mai Szekszárd környékén. A rómaiaknak köszönhetjük, hogy Pannónia provincia keleti határán létrejött a borkultúra. A patinás Szekszárdi borvidéket megismerni szándékozóknak azonban majd kétezer évet kellett várni, hogy felülről is megtekinthessék a buja szőlőültetvényeket és a kiváló borokat adó, az emberi kéz és a természet közös munkájából létrejött tájat.
Két sorozat, egy szerző és eddig három hegyvidék. A kötetekben Müller Nándor fotói gyönyörködtetik a szemet és a képzeletet. Ha pedig nem elégszünk meg a látvánnyal, húzzunk túrabakancsot és mint megbízható túravezetőre, támaszkodjunk a színvonalas kiadványokra, és fedezzük fel magunk is a Mecsek vagy a Zselic kincseit.
Autóval, tömegközlekedéssel, kerékpárral és a természetjárás jegyében természetesen gyalogszerrel is könnyedén megközelíthető a Budapest melletti Hármashatár-hegy csúcsán álló vadonatúj turistaház. A 120 millió forintból megvalósuló turisztikai fejlesztését a Pilisi Parkerdő Zrt. tavaly júliusban adta át.
Sorozatunkban a természetből ellesett ritka, avagy különös pillanatokra szeretnénk ráirányítani a figyelmet. A képhez természetesen mindig tartozik egy fotós, a párosukat pedig gyakran egy izgalmas történet köti össze.
A köztudatban még ma is az él, hogy hazánk legkisebb madara az ökörszem, pedig a nálunk is előforduló két királykafaj, a sárgafejű és a tüzesfejű tartja ezt a rekordot, kilenc centiméteres testhosszával és alig öt grammnyi testtömegével.
Magyarország hegyei közül szépség tekintetében a Mecsek mindenképpen dobogós helyet érdemel. Meditációra alkalmas vidék, ahol a csendet legfeljebb a patakok csörgedezése töri meg. A hegyvidéki séta során pedig az üvegművesség és a fazekasmesterség emlékei váltják egymást szakrális történelmi helyekkel.
Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.
