Oldal 41/77
A NEFAG Zrt. Szolnoki Erdészete szinte a semmiből lett a megye meghatározó erdőgazdálkodója. A hosszú évek során végzett szívós, áldozatkész és gyakran gyötrelmes munka eredményeként megteremtették az erdőgazdálkodás hagyományait, létrehozták az alföldi erdészet kultúráját, az erdei környezet iránti igényt, és nem utolsósorban munkát, megélhetést adtak a nem éppen gazdag vidék családjainak.
Akár az országok, az erdők jelenének megértéséhez is szükséges kezelésük történetének az ismerete. A Mi Erdőnk ezért indulása óta tartalmas erdészettörténeti írásokban dolgozta fel a magyar erdők és a magyar erdőgazdálkodás fontosabb fejezeteit. Sorozatunk zárásaként pedig magának az erdészettörténet-írásnak a jellemzőit foglaljuk össze.
Máriás Ferenc mindszenti kerületvezető erdész több mint négy évtizedes erdészetben eltöltött munkája önmagában is tiszteletet parancsoló. Szakmai újításaival pedig az erdészkollégák tevékenységét is könnyíti. Édesapja és Dávid fia révén háromgenerációs erdészcsalád az övék.
A bakonyi Kígyós-patak mentén a múlt században még több malom őrölte a kenyérnek valót, a Huni-völgytől Nemeshanyig tartó (kb. 6 kilométeres) szakaszon kilencet találtak. A Sárosfői Vadászház is malomnak épült, ma is látszik a malomkerék tartószerkezete. A Bakonyerdő Zrt. 1999-ben újította fel, azóta fogadnak szállóvendégeket, és kényelmüket a környék jellegzetes ételeit felvonultató konyha is szolgálja.
Már az ókorban is műveltek szőlőt és készítettek bort az akkori Alisca, vagyis a mai Szekszárd környékén. A rómaiaknak köszönhetjük, hogy Pannónia provincia keleti határán létrejött a borkultúra. A patinás Szekszárdi borvidéket megismerni szándékozóknak azonban majd kétezer évet kellett várni, hogy felülről is megtekinthessék a buja szőlőültetvényeket és a kiváló borokat adó, az emberi kéz és a természet közös munkájából létrejött tájat.
Két sorozat, egy szerző és eddig három hegyvidék. A kötetekben Müller Nándor fotói gyönyörködtetik a szemet és a képzeletet. Ha pedig nem elégszünk meg a látvánnyal, húzzunk túrabakancsot és mint megbízható túravezetőre, támaszkodjunk a színvonalas kiadványokra, és fedezzük fel magunk is a Mecsek vagy a Zselic kincseit.
Autóval, tömegközlekedéssel, kerékpárral és a természetjárás jegyében természetesen gyalogszerrel is könnyedén megközelíthető a Budapest melletti Hármashatár-hegy csúcsán álló vadonatúj turistaház. A 120 millió forintból megvalósuló turisztikai fejlesztését a Pilisi Parkerdő Zrt. tavaly júliusban adta át.
Sorozatunkban a természetből ellesett ritka, avagy különös pillanatokra szeretnénk ráirányítani a figyelmet. A képhez természetesen mindig tartozik egy fotós, a párosukat pedig gyakran egy izgalmas történet köti össze.
A köztudatban még ma is az él, hogy hazánk legkisebb madara az ökörszem, pedig a nálunk is előforduló két királykafaj, a sárgafejű és a tüzesfejű tartja ezt a rekordot, kilenc centiméteres testhosszával és alig öt grammnyi testtömegével.
Magyarország hegyei közül szépség tekintetében a Mecsek mindenképpen dobogós helyet érdemel. Meditációra alkalmas vidék, ahol a csendet legfeljebb a patakok csörgedezése töri meg. A hegyvidéki séta során pedig az üvegművesség és a fazekasmesterség emlékei váltják egymást szakrális történelmi helyekkel.
Ismerjék meg most az ország első, legfelszereltebb parkerdejét, melyet a TAEG Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. kezel. Minden korosztály számára megfelelő kikapcsolódási és pihenési lehetőséget nyújt, és egész évben változatos programokkal várja az érdeklődőket. Szolgáltatásaink ma már Sopron idegenforgalmának szerves részét képezik.
Kimagaslóan jó évet tudhat maga mögött Babos Tímea, hatvan helyet javított a teniszezők világranglistáján, még a kitűzött céljánál is előbbre jutott. Egyéni eddigi legjobb helyezése a huszonötödik, párosban pedig a nyolcadik. Ősszel pedig a WTA Elite Trophyn is pályára léphetett, és ezzel újabb vágya teljesült. A soproni Lővérekben nevelkedett büszkeségünk az év nagy részét külföldön tölti, a versenyek és felkészülések szüneteiben azonban szívesen töltődik családja, barátai körében. Legutóbbi itthon tartózkodásakor a munkán, eredményeken túl kulisszatitkokról is faggattuk.
Történt nemrégiben, hogy egy mézeskalácsos hölgy lefilmezte miképp díszíti a süteményeit, és föltette a világhálóra. Amikor pedig az ősi asszonyi foglalatos- ság találkozott a modern kor hírközlésével – ahogy azt mondani szokták – felrobbant a net. Egy hét alatt közel ötven millióan csodálták meg világszerte, mit varázsol boszorkányos ügyességgel egy magyar nő, Czinkné Poór Judit a cukormázból.
Csukás István író, költő, de mondhatnánk úgy is: korunk nagy mesélője. Egy ország apraja-nagyja kedveli bölcs humorból, életszeretetből szőtt történeteit. Csetlő-botló kedves állatkáit, kitalált meselényeit, akik kikacsintanak ránk könyvből, tévéből, mesefillmből, bábjátékból. De vajon mi köze Mirr-Murr, Gombóc Artúr, a legkisebb Ugrifüles, Süsü sárkány kópés mosolyú „teremtő atyjának” az erdőkhöz?
A Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. több tanösvénnyel és létesítménnyel várja a természetszerető gyermekcsoportokat. Amikor hozzánk, Lengyel-Annafürdőre, az erdő közepén álló, 60 fő elhelyezésére alkalmas Erdészeti Erdei Iskolába érkezik egy lelkes iskolai osztály, terepen jártas kollégáimmal azon mesterkedünk, hogy a diákok minél több személyes tapasztalattal gazdagodhassanak.
Magyarország északkeleti szegletében, a Zemplénben gazdálkodik az ÉSZAKERDŐ Zrt. Hegyközi Erdészeti Igazgatósága. Erdészei több szempontból is rendhagyó feladatot látnak el.
A fa az egyik legsokoldalúbban felhasználható alapanyag, természetes és megújuló energiaforrás, amely a 21. században ismét visszanyerte stratégiai jelentőségét. Az erdőirtások és az illegális fakitermelések visszaszorítása nemzetközi szinten is elvárás, amihez az Európai Unió saját belső szabályozással csatlakozott.
A vadalmát választották a 2017-es esztendő fájának az Országos Erdészeti Egyesület által szervezett internetes szavazáson. Az előző évben szintén jelölt két fafajt, a fehér nyárat és a virágos kőrist megelőzve végzett az élen. Jövőre így a szokásosnál nagyobb szakmai figyelem övezi majd ezt az őshonos, de kissé háttérbe szorult fajt, és az erdészek igyekeznek a nagyközönséggel is mindinkább megismertetni.
Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.
